Így működnek a gyorsítótárral kitömött kétchipletes Ryzenek

Az AMD menedzsmentrutinja független az operációs rendszertől.

Az AMD a hónap elején fedte fel a 3D V-Cache technológiát alkalmazó Ryzen 7000-es modelljeit, amelyek közül a 12- és 16-magos modell a héten jelenik meg, viszont az idei CES-en elárult adatok között szerepelt egy fontos tényező, amit még nem fejtett teljesen ki a cég.

Mint ismeretes két Zen 4 chipletet használó Ryzen 9 7900X3D és 7950X3D kiadásoknál a 64 MB-os 3D V-Cache lapka csak az egyik chipletre kerül fel. Ezt korábban azzal magyarázza a vállalat, hogy ha rárakják magára a chipletre az extra gyorsítótárat, akkor a változó hőterhelési tényezők következtében a turbó órajelet nem tudják masszívan 5 GHz fölé emelni. A játékoknál persze az ilyen jellegű működés nem igazán gond, mert ott nagyon sokat ér a gyorsítótár masszívan megnövelt kapacitása, de az egyes, alapvetően nem memóriaintenzív alkalmazásoknál inkább a magas órajel a hasznosabb.

A Ryzen 9 7900X3D és 7950X3D ezt a problémát lényegében úgy kezeli, hogy a memóriaintenzív szálakat megkaphatja a jellemzően alacsonyabb órajelen futó, de 64 MB-os 3D V-Cache-t használó chiplet, míg a tipikusan egyszálú teljesítményre érzékeny feladatoknak ott van a 3D V-Cache-t nélkülöző, de magas órajelre képes társlapka. Ez így papíron rendben is van, de az AMD korábban nem fejtette ki, hogy konkrétan miképpen fog a szálak menedzselése működni. Itt nyilván felhozható az Intel hibrid dizájnja is, ahol szintén lényeges a szálak menedzselése, mert a magok egy része energiatakarékos, míg a másik része nagyobb teljesítményre képes. Fontos tehát tisztázni a működés alapjait, és ezt az AMD a hivatalos bemutató előtt meg is tette.

Az AMD megvalósítása hardveresen is sokban eltér az Inteléhez viszonyítva, így a friss Ryzenekhez nem fontos a legújabb operációs rendszerek megléte, csupán a ComboAM5PI 1.0.0.5C verziót viselő AGESA mikrokódra, vagy ennél újabbra van szükség, ami az alaplapi BIOS frissítésével megoldható. A szóban forgó fejlesztésben érkezik maga a menedzsmentrutin, ami operációs rendszertől független működik.

Maga a rendszer bizonyos algoritmusokat ismer fel a gyorsítótárra kifejtett terhelésük alapján, és eszerint osztja ki a szálakat a megfelelő chipletekre. Nyilván a memóriaintenzív szálak mennek a 3D V-Cache-t alkalmazó magcsoportra. A rendszer kiegészítése az 5.01.03.005-ös, vagy újabb chipset szoftverbe érkező 3D V-Cache Performance Optimizer meghajtó, ami nem kötelező a működéshez, de ezen keresztül az AMD extra információkkal támogatja a döntési mechanizmust, ami így hatékonyabban és gyorsabban dolgozhat.

Bár nem kifejezetten ajánlott, de maga a rendszer manuálisan is menedzselhető, vagyis a felhasználók esetlegesen létrehozhatnak egyéni szabálykészleteket is. Ezt az egyes alaplapgyártók biztosan felkínálják majd a BIOS-ban, és később akár megérkezhet a Ryzen Masterbe is, de az AMD felhívja rá a figyelmet, hogy ha valaki nem igazán érti a beállítások pontos működését, akkor inkább maradjon az automatikus konfigurációnál.

  • Kapcsolódó cégek:
  • AMD

Hirdetés

Gamer laptop: már felveszi a versenyt az asztali pc-vel

PR Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a játékosoknak nagy teljesítményű asztali számítógépre van szüksége. Ez mára megváltozott: a gamer laptopok sem maradnak le mögöttük.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés