Hirdetés

Olcsóbb a SO-DIMM SDRAM is

Termék: SDRAM SO-DIMM, 256 MB
Utcai ár: kb. 8.000,- Ft + áfa

Köztudott, hogy memóriából soha nem lehet elég, ezzel szemben a hordozható gépeknél gyakran igencsak spórolnak az operatív tár méretével. Régebbi notebookokra ez méginkább igaz, hiszen ami anno elfogadható mennyiségű RAM volt, az ma már szűkös lehet. Ráadásul mobil gépeknél a virtuális memória használata fokozottan hátrányos: a notebook HDD-k sokkal lassabbak az asztali gépekben megszokottaknál (pedig azok sem valami villámok, legalábbis a RAM-hoz képest), másrészt a merevlemez kerregtetése rendesen apasztja az akkut is.

Szerencsére az SDRAM árának zuhanása nem csak az asztali gépekbe szánt modulokat érintette, hanem a hordozható gépekbe szánt kompakt SO-DIMM-ek árát is lenyomta. Bár a legújabb high-end notebookok már DDR RAM-ot használnak, ami továbbra is masszívan tartja az árát, ennek ellenére a ma korszerűnek tekinthető (erősebb Pentiumoktól felfelé) mobil gépek nagy része SDRAM alapú, ráadásul jellemzően standard SO-DIMM-ekkel bővíthetők - mint látjuk, egész kedvező áron.

Gépünk bővítésekor sok szempontot figyelembe kell venni. Egyrészt a gép megbontása garanciavesztéssel járhat, tehát a bővítés lebonyolítása előtt mindenképp tanulmányozni kell a jótállási feltételeket (szakszervizek ellenben az olcsó, standard SO-DIMM-ek helyett jellemzően a sokszoros árú "gyári" modulokat kínálják csupán, ami az olcsó expanziót agyon is vágja). Másik kiemelt szempont maga a gépünk, azaz meg kell győződni arról, hogy valóban SDRAM-ot használ, valóban standard SO-DIMM-mel bővíthető, továbbá arról, hogy hány és mekkora modulokat képes befogadni. Jellemzően két SO-SIMM foglalat van a gépekben, ezek vagy kizárólag a bővítést szolgálják (a gyári RAM az alaplapra van integrálva), vagy a gyárban is már ezekbe helyeztek modulokat - ez utóbbi esetben könnyen előfordulhat, hogy a régieket el kell távolítani, hogy legyen hely az újaknak. A modulok maximális méretét a notebook alaplapi chipsete határozza meg, gyakran 128 megás modul a limit, ami egyrészt ront a költséghatékonyságon (durván hatezer nettó körül van egy 128-as modul), másrészt behatárolja a maximálisan elérhető RAM méretet. Ez leggyakrabban a Pentium és korai Pentium II és Celeron procikra épülő gépekre igaz, amelyek szintén vidámabban fickándoznának fél giga RAM-mal...

Megjegyzendő, hogy SO-DIMM-eket jellemzően csak jobb minőségű chipekkel kínálnak, eddig teljesen noname moduloknál is Nanya és Infineon chipekkel találkoztunk. Ráadásul mobil gépeknél elég kevés lehetőség van a RAM-ok agresszív túlhajtására, így túl sokat nem kell aggódni a forrást illetően - legyen garancia és jó ár...

SO-DIMM-eket nem mindenki tart raktáron, de jobb nagykereskedők kínálatában a drága, "márkás" modulok mellett fellelhetők a "névtelen", olcsóbb példányok is.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés