A Linux Alapítvány tegnap publikálta a Linux-kernel fejlesztésének alakulását számokban bemutató jelentését. A tömörnek jóindulattal sem mondható „A Linux-kernel fejlesztése: milyen gyorsan halad, ki csinálja, akik csinálják, mit csinálnak, és ki támogatja?” címet viselő dokumentum a 2010 decemberétől a 3.2 verzióig kiadott rendszermag-kiadások alapján készült.
A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy „érdekes változások” láthatók a kernelhez legaktívabban hozzájáruló vállalatok listáján. Noha a legtöbb patchet változatlanul a Red Hat, az Intel, a Novell és az IBM szállítja a fejlesztéshez, jelentősen növelték közreműködésüket a mobilkészülékeket és az azokban használt chipeket fejlesztő szereplők, mint a Samsung és a Texas Instruments. A legmeglepőbb újdonság azonban az, hogy most először a 2005-ben megkezdett adatgyűjtés óta a Microsoft is szerepel a húsz legnagyobb hozzájáruló között, mégpedig 688 változtatással (az összes módosítás 1 százalékával) a 17. helyen. A redmondi szoftvervállalat nagyjából annyi patchet készített a kernelhez, mint az ARM-chipekben utazó Freescale, és csupán 35 százalékkal kevesebbet, mint a Google.
A Microsoft aktivitása annak köszönhető, hogy a vállalat saját Hyper-V driverekkel akarja biztosítani a virtualizációs platformján futtatott vendég Linuxok látványosan jobb teljesítményű működését. Ez a 2009-ben megkezdett munka éppen az elmúlt évben vett nagyobb lendületet. A korábban elképzelhetetlennek tartott gesztus hátterében természetesen nem karitatív buzgalom, hanem üzleti érdek áll: a heterogén szoftverkörnyezet használó ügyfelek érdekeit tartja szem előtt a cég.
A jelentésből kiderül, hogy az elmúlt bő egy évben mintegy 200 vállalat képviseletében több mint ezer programozó járult hozzá a Linux-kernel fejlesztéséhez, és ezek 75 százaléka fizetésért végzi ezt a munkát, azaz nem önkéntes közreműködő. A jellemzően 2-3 havonta megjelenő kiadásokba átlagosan 8-12 ezer patch kerül, ami növekedés a korábbiakhoz képest.
A kernel forráskódja az 1991-ben kiadott első verzióban tízezer sornyi volt, azóta folyamatosan nő. Ma valamivel több mint 15 millió sorból áll, ami 1,5 millióval haladja meg az előző éves jelentésben regisztrált méretet. A rendszermag regisztrált története során egyébként egyszer fordult csak elő, hogy kiadásról kiadásra csökkent a kód mérete: a 2.6.36 bő 45 ezer sorral rövidebb volt az elődjénél az alapértelmezett konfigurációs fájlok kódtisztításának köszönhetően.
