Hirdetés

Rangos díjat kapott az LCD feltalálója

Az Európai Szabadalmi Hivatal a múlt héten jelentette be, hogy az Európai Feltalálói Díj életműdíját idén Martin Schadt svájci fizikus kapta, mégpedig számtalan találmánya közül leginkább a lapos folyadékkristályos képernyő, az LCD kidolgozásáért.

Hirdetés

Az LCD alkalmazási területei olyan számosak, hogy szinte lehetetlen felsorolni mindet: tévék, számítógépek, telefonok és ezernyi más elektronikus eszköz.

A 74 éves, több mint száz szabadalommal rendelkező Schadt 16 évesen építette meg első rádióját régi készülékek alkatrészeiből, és ekkor már világos volt, hogy merrefelé vezet további pályája, mely nem indult egyszerűen: négy évig villanyszerelőként dolgozott, és közben kezdte meg esti tagozaton az egyetemi tanulmányait: „Mindig az érdekelt, hogy hogyan működnek a dolgok. Ezért tanultam fizikát” – mondta egy interjúban.

Miután első OLED-kijelzőjét 1969-ben kanadai ösztöndíjasként szabadalmaztatta, visszatért Svájcba egy kutatólaboratóriumba, és két évvel később került be abba a kutatócsoportba, mely a folyadékkristályokkal foglalkozott. E munka során mint a részleg vezetője számtalan eredményes alapkutatás részese volt. Az első működő LCD-kijelzőt Martin Schadt 1971-ben, 33 éves korában építette. Zöld alapon fekete számokat mutatott, és óráknál, zsebszámológépeknél használták.

Az LCD-technológia természetesen azóta hihetetlen mértékben fejlődött tovább, de az alapokat Schadt és csapata fektették le – a fizikus ma is azokból a jogdíjakból él (nem épp szegényen), melyeket az LCD-kutatás során szabadalmaztatott megoldások után fizetnek neki.

Hirdetés

Fotóznál vagy videóznál? Mutatjuk, melyik okostelefon mire való igazán!

PR Vásárlás előtt érdemes megnézni, mit kínálnak az aktuális telefonok, ha igazán ütős képeket vagy profi mozgóképeket szeretnénk készíteni.

Azóta történt

  • 1895. május 7.

    Otto Steiger svájci mérnök megkapja a szabadalmi védettséget a Millionär nevű számológépére. A szerkezet igazi újdonsága az volt, hogy nem összeadásokat végzett, hanem egyetlen mozdulattal képes volt szorzásokat végrehajtani. A több mint félmázsás gép megbízhatónak bizonyult, negyven év alatt közel ötezer darabot adtak el belőle.

  • 1984. május 10.

    A Hewlett-Packard bemutatja első laptopját, a HP-110-et. A sajátos külsejű gép egy 5,33 MHz-en futó Harris 80C86 processzorra épült, súlya 3,8 kg volt, LCD kijelzője 16 sorban soronként 80 karaktert tudott megjeleníteni. Ez volt a korban a legnagyobb memóriával szállított hordozható PC: az operációs rendszer (MS-DOS 2.11) és az alkalmazások (Lotus 123) a 384 kB méretű ROM-ba voltak „beépítve”, a háttértárat 272 kB RAM jelentette. A HP-110 egy akkumulátortöltéssel 16 órán át volt használható.

  • 2007. május 18.

    Elhunyt Pierre-Gilles de Gennes Nobel-díjas francia fizikus, akit akár a folyadékkristályos kijelzők atyjának is tekinthetünk. „A folyadékkristályok fizikája” című könyvét 1974-ben publikálta, melyet közérthetősége miatt a mai napig alapműnek tekintenek ezen a területen. A tudós a gélek és polimerek molekuláris láncaival kapcsolatban is komoly sikereket ért el, de kutatta az agy működését is.

  • 1998. június 10.

    A Seiko Instruments piacra dobja a világ első „csuklószámítógépét”, a hordozható Ruputert. Az órához hasonló szerkezetben 16 bites, 3,6 MHz-es processzor volt, 128 kilobájtos memóriával rendelkezett, 102 x 64 pixeles monokróm LCD-kijelzővel látták el. A játékokhoz szükséges beépített joystick mellett 6 funkciógombja volt. Sokan a Ruputert tartják a PDA-k elődjének.

Előzmények