A germánium egyike a stratégiai fontosságú anyagoknak, amelyek a chipgyártáshoz, az optikai kábelekhez, a napelemekhez és az IR-technológiához szükségesek. Ennek 60 százalékát Kína szállítja a világnak. Tavaly augusztusban pedig exportkorlátozást vezettek be a germániumra és a galliumra, válaszul az amerikai szigorításokra.

Mivel a jelentések szerint Kína nagy állami bevásárlást hajtott végre a germániumból, annak vételára rekordmagasságokba szökött, és egy kilogrammért már több mint 1826 dollárnak megfelelő összeget kérnek. Az elmúlt hónapban harmadával nőttek az árak.

Kína állítólag 100 tonna germániumot vett, de azt nem tudja senki, hogy mennyiért. A kereskedők mindenesetre óvatosak, mert spekulatívnak látják az áremelkedést, amelyet gyors és meredek lefelé korrekció követhet. Ez mindenesetre nem biztos, ugyanis kínai és külföldi cégektől (Japánból és Dél-Koreából különösen) is hatalmas a kereslet, ami szintén hajtja az áremelkedéseket.

Az év első részében egyébként a kínai germániumexport 55 százalékkal csökkent (11,08 tonnára), miközben a szállítmányok értéke közel 300 százalékkal nőtt.