Csalódást okozott az IBM

Hirdetés

Az IBM tegnap meglepte a Wall Streetet. Egyrészt azzal, hogy a tervezettnél néhány nappal korábban számolt be első negyedéves eredményeiről – a bejelentésre eredetileg hétfőn került volna sor –, másrészt azzal, hogy egyes megbízások késedelmes lezárása és a vártnál magasabb nyugdíjazási költségek miatt nem sikerült teljesítenie az elemzők várakozásait. A cég válaszul – megerősítve a WirtschaftsWoche német gazdasági lap tegnapi értesüléseit – jelentős európai átszervezéseket helyezett kilátásba. Az IBM-papírok a hír hatására a tőzsdezárás után 4 százalékot estek, és ma további lejtmenet várható az árfolyamban.

A vállalat negyedéves árbevétele ugyan a tavalyi első félév 22,18 milliárd dollárjáról 3,3 százalékkal, 22,91 milliárdra nőtt, és a nyereség is hasonló mértékben emelkedett, 1,41 milliárd dollárra, részvényenként 85 centre, az elemzők jobb számokat – papíronként 90 centes profitot – vártak.

Samuel Palmisano elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a cég forgalmának 51 százalékát adó Global Services konzultációs üzletág jó néhány megbízást nem tudott a negyedév vége előtt teljesíteni, ezért lépéseket tesznek a végrehajtás javítására. Az üzletág árbevétele 6 százalékkal, 11,7 milliárd dollárra emelkedett – tehát a növekedés üteme elmaradt az utóbbi negyedévek két számjegyű bővülésétől. Az új szolgáltatási szerződések értéke is csupán 10 milliárd dollárra rúgott, közel 1 milliárddal kevesebbre, mint amit az elemzők vártak. Eközben a hardverrészleg 2 százalékkal, 6,7 milliárd dollárra apasztotta forgalmát, míg a mainframe rendszerek eladásából 16 százalékkal kevesebb folyt be, mint egy évvel korábban.

A vállalat egyben megerősítette, hogy már az első negyedévben megkezdte az európai szolgáltatási üzletág reorganizációját. Részletek ezzel kapcsolatban nem hangzottak el, de – amint arról hírt adtunk – a WirtschaftsWoche úgy tudja: az akár 2500 munkahely leépítésével járó folyamat során a kisebb európai egységeket szeptember végére bezárják, feladataikat pedig a két nagy közép-európai központ, a székesfehérvári és a brnói üzem veszi át. Az európai központ – amely egyelőre Párizsban székel – szintén megszűnik, az észak-európai ügyeket a tervek szerint a jövőben Londonból, a dél-európaiakat pedig Zürichből irányítják.