A Razer 7 évvel az eredeti BlackShark megjelenése után piacra dobta a második generációs modellt, amely emlékeztet a korábbi verzióra, de némileg mégis modern razeres hatást kelt. A fantáziadúsan BlackShark V2 elnevezésű verzió a gyártó saját, TriForce Titanium nevű, 50 mm átmérőjű drivereit használja, amelynek membránjait titániummal vonták be, ezzel állítólag javítva a különböző tartományok elkülöníthetőségén.
[+]
A jack kábellel ellátott füles dobozában találunk egy USB-s hangkártyát, amit számítógépünk és a headset közé iktatva elérhetővé válik a virtuális térhangzást nyújtó THX Spatial Audio profil. Ez nyilván nem vetekszik egy hardveres megoldással, de ad némi előnyt a sztenderd sztereó hangzáshoz képest. A fejhallgató kardioid karakterisztikájú, levehető, zajszűrős HyperClear mikrofont kapott, míg a hangszórókon egy-egy memóriahabos, szövetborítású FlowKnit gondoskodik füleink szellőzéséről és a passzív zajszűrésről.
[+]
A 262 g tömegű BlackShark V2 mellett piacra került a BlackShark V2 X, mely a 100 dolláros alapmodell olcsóbb változata. Az ár alacsonyan tartása érdekében a mikrofon nem levehető, a dobozban nem találunk extra hangkártyát, továbbá a szövet fülpárnáról és a THX Spatial térhangzásról is le kell mondanunk, cserébe a fejhallgató már csak 240 grammot nyom a mérlegen és vételára is 40 dollárral alacsonyabb.
