Hirdetés
Barbara Liskov, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora nyerte el idén a számítástechnika Nobel-díjaként számon tartott, 250 ezer dollárral járó Turing-díjat. Az Association for Computing Machinery által odaítélt, a Google és az Intel által szponzorált díjjal a 70 éves kutató több mint négy évtizedes szoftvertervezői munkásságát ismerték el.
Az MIT programozás-módszertani csoportját (Programming Methodology Group) vezető professzor asszony volt az első amerikai nő, aki számítástechnikából Ph.D. fokozatot szerzett a Stanford Egyetemen 1968-ban. Liskov az 1970-es években az objektumorientált programnyelvek koncepcióján dolgozott, s e munka során fejlesztette ki hallgatói segítségével 1974–75-ben a CLU nyelvet, mely nyelvi eszközöket adott az adatabsztrakcióhoz, s melyre a programozási módszertanok fejlődésével igény mutatkozott. A nyelv fejlesztését 1979-ben felfüggesztették, s a kutatócsoport Liskov vezetésével ekkor egy új nyelv, az Argus megalkotásába fogott.
Szintén a professzor asszony nevéhez fűződik a Thor, egy objektumorientált adatbázisrendszer megalkotása. Az 1980-as évektől Barbara Liskov az elosztott számítások (distributed computing) iránt kezdett el érdeklődni, s ettől kezdve számtalan fontos publikációja jelent meg a hálózati struktúrákról.
