A Marvell még tavasszal leplezte le a ThunderX3-at, amely a legígéretesebb, ARM magokat használó szerverprocesszornak tűnt az év első felében, és az augusztusi bemutató alkalmával a részletek is kiderültek. Nem sokkal később azonban a Marvell bejelentette, hogy inkább az egyedi szerverekre fognak fókuszálni, így a ThunderX3 jövője kérdésessé vált.

Az elmúlt pár napban az iparágon belül több helyről is az az információ érkezett, hogy komoly bajok vannak a fejlesztés körül. Ebben a furcsa az, hogy nem a hardverrel van a gond, az tökéletesen működik, hozza az ígért számokat, sőt, úgy tudjuk, még többet is, de a hiperskálázható adatközpontok piacán annyira nem rajonganak az egyedi tervezésű ARM magokért. Ez egy furcsa helyzet, mert az architektúra szintjén a programkódra vonatkozó kompatibilitás adott, de mégis eltérő lehet a magok dizájnja, és ha valaha is megindul az átállás az ARM-ra, akkor az lenne az optimális, ha minden gyártó ugyanazt a dizájnt kínálná a magok tekintetében. Hosszabb távon egy nagyvállalat célja eleve az, hogy ne is kelljen megvenni senkitől az processzort, hanem majd letervezik maguknak a saját chipdizájnjukat, amelyekbe módosítások nélkül átemelik az egyik licencelhető Neoverse magot, de addig is kellenek a relatíve olcsó beugrók.

A problémával a Marvell egyelőre nem tud mit kezdeni, és a hírek szerint megváltak száznál is több mérnöktől, ugyanis ha eladhatatlanok a hiperskálázható adatközpontokba készülő ARM-os CPU-ik, akkor nincs értelme ezeket végtermék szintjén letervezni. Ez a döntés a következő generációs hardvereket is érinti, viszont nincs minden veszve. A chiptervezés tekintetében a legnagyobb költség a gyártás előkészítése. Az IP-ket, ezen belül is a CPU-magokat ugyanakkor jóval költségkímélőbb pusztán kifejleszteni, pláne úgy, hogy elég lenne az ARM saját dizájnjait átemelni, esetleg kicsit finomhangolni. Ez az irány persze a bevételek szempontjából is nagyságrendekkel rosszabb, de még mindig jobb annál, hogy lelőjék az egész üzletágat.

A Marvell fő fegyvere az lehet, hogy felméri az egyes cégek igényeit, és amelyek esetleg gondolkodnak saját hardverre való átállásban, azokkal leszerződének, majd segítséget nyújtanak az optimális processzor kialakításában. Erre a ThunderX3 még jó referencia is, mert mintáik vannak róla, tehát meg tudják mutatni, hogy képesek működő, nagyon is combos hardvereket lerakni az asztalra, így meg lehet bízni a szakértelmükben. Nem beszélve arról, hogy számos, nem csak CPU-kra vonatkozó Marvell IP-k is elérhetővé vállnak az érdeklődőknek, ami nem elhanyagolható tényező, ráadásul a portfólió hamarosan kiegészülhet az Inphi megoldásaival. Ez még a hiperskálázható adatközpontokat építő nagyvállalatoknak is reális alternatíva, mert van egy cég, amely gyakorlatilag az ARM-on kívül tud biztosítani rengeteg olyan IP-t, ami még szükséges egy jó szerverprocesszor működéséhez.

A fentiek mellett a Marvell tényleg teljesen átáll egyedi tervezésre, a saját szerverprocesszorra vonatkozó irányt pedig fájó szívvel, de úgy néz ki, hogy elvetik. A cég szerencséje, hogy az egyedi tervezésre való építkezéssel van menekülőútjuk, szemben más ARM-os konkurensükkel, amelyeknek mindenképpen ütni kell a vasat, akkor is ha az jelenleg hideg.