A Leuveni Katolikus Egyetem kutatói rádiófrekvenciás azonosítóchipet ültettek egy fogba, hogy gyakorlatban demonstrálják a személyes azonosítóadatok tárolásának lehetséges új módszerét.
Hirdetés
Patrick Thevissen és csapata ugyanolyan RFID taget használt, amilyet az állatorvosok is alkalmaznak a háziállatok esetében. Ha például egy eb elkóborol, az állatorvos egy egyszerű leolvasással megállapíthatja, hogy a megtalált állatot milyen címről hiányolják.
Emberi alanyok esetén az a cél, hogy a tévedés lehetőségének kizárásával megállapíthassák egy holttest származását, nevét, korát és még egy seregnyi egyéb adatát mondjuk egy természeti katasztrófa vagy tömegbaleset esetén.
A kísérletek bizonyították, hogy a chipek extrém körülményeket is elviselnek, például akár több mint 450 Celsius-fokot, így meglehetősen biztosak lehetünk benne, hogy túlél minket. Az emberi fogszövet természetes összehúzódása és tágulása ugyanakkor még mindig megoldatlan feladat elé állítja a belga kutatókat. Ennek ellenére dr. Thevissenék biztosak benne, hogy a fog – mint az emberi test legstrapabíróbb és legtovább megmaradó alkotóeleme – a megfelelő hely az RFID chipeknek.
De vajon mit szólna dr. Thevissen, ha olvasta volna múlt heti hírünket...?
