A kétmagos processzorok megjelenésével újabb mérföldkövéhez érkezett a központi egységek fejlődésének útja. Egyes elemzők szerint a két legnagyobb processzorgyártó által április hónap során bemutatott kétmagos processzorok debütálása jelentőségét tekintve leginkább az i386-os lapkák megjelenéséhez hasonlítható esemény. A két rivális az évek során azonban felhagyott az univerzális platform támogatásával, és külön utat kezdett járni.
Hirdetés
Justin Rattner, az Intel nemrégiben kinevezett technológiai igazgatója egy múlt héten adott interjújában a kétmagos processzorok nyújtotta előnyöket hangsúlyozva említést tett cége jövőbeli terveiről is. Rattner elmondta, hogy a vállalat olyan processzorok fejlesztésén dolgozik, amelyek a jelenleginél több funkciót integrálnak a magba, ezzel összességében nagyobb rendszerteljesítményt nyújtva. Az igazgató elmondása szerint a gyártó jelenleg többek között olyan kísérleti CPU-n dolgozik, amely integrált hálózati vezérlőt tartalmaz, ezzel is gyorsítva a hálózati I/O műveleteket.
Rattner szerint a többmagos processzorokat tartalmazó rendszerek összteljesítményének növeléséhez a memóriával és a grafikus vezérlővel történő kommunikáció felgyorsítására lesz szükség. Az Intel ennek megfelelően processzorba integrált memóriavezérlőt, illetve grafikus magot szándékozik fejleszteni az elkövetkezendő tíz évben. A gyártó jelenlegi kétmagos megoldásai még mindig az alaplapi lapkakészletbe integrált memóriavezérlőn keresztül kommunikálnak a memóriával, kialakítástól függően 400-tól 1066 MHz-ig terjedő rendszerórajel mellett. Ez a rendszer még a maximális sebességen üzemelve sem nyújt elégséges sávszélességet ahhoz, hogy a többmagos processzorok igazán kivillanthassák foguk fehérjét.
Az Intel ráadásul riválisához képes komoly elmaradással küzd ezen a téren; az Advanced Micro Devices Opteron és Athlon 64-es rendszerei ugyanis megjelenésük óta tartalmaznak integrált memóriavezérlőt, amelyből a memóriaintenzív alkalmazások esetenként komolyan profitálhatnak. Justin Rattner nyilatkozata mindemellett biztossá tette, hogy az Intel legjobb esetben is három-négy éven belül produkál csak olyan központi egységeket, amelyek integrált memóriavezérlőt tartalmaznak; a gyártó ugyanis csak a 45, illetve 32 nm-es gyártási eljárás alkalmazása mellett tudja elképzelni a processzorba integrált funkciók bővítését, az új technológiákra történő átállás 2007, illetve 2009 előtt azonban aligha történik meg.
