Hector Ruiz, az AMD elnök-vezérigazgatója az InfoWorldnek adott interjújában vállalata jövőbeni terveiről számolt be. Ruiz a kétmagos processzorok utáni következő jelentős lépést a négymagos chipek bevezetésében látja. Emellett arra is utalt, hogy az új drezdai üzem, a Fab 36 használatba vételével a vállalat gyártási kapacitásának egy része felszabadul. Az alaplapi vezérlőchipek gyártóival való kapcsolat elmélyítését szolgálandó elképzelhető, hogy ezt az erőforrást számukra kínálják fel.
A Fab 36 frissen felállított gépsorait egyelőre SRAM chipeken tesztelik, a 65 nm-es csíkszélességgel készített processzorok próbagyártására 2005 közepétől indulhat, így kereskedelmi forgalomba kerülő processzorok 2006 első félévére várhatók. Az új üzemben már 300 mm-es szilíciumszeleteket használnak, ellentétben a korábban ugyancsak Drezdában felépített Fab 30-cal. A modern technológiára való átállás után a régebbi gyártósorok cseréje tetemes költségeket okozna, így inkább megpróbálják azokat olyan folyamatokban hasznosítani, amelyek számára megfelelők adottságaik. A szóba jöhető lehetőségek között szerepelnek az alaplapi vezérlők, ám az AMD továbbra sem tervezi saját chipsetek fejlesztését, így mások mellett az ATI, az NVIDIA és a VIA számára kínálná fel az üzem használatát.
Az AMD akkor is biztonságban tudhatja magát, ha 90 nm-es csíkszélességgel készített processzoraira a vártnál nagyobb lenne a kereslet, hiszen ebben az esetben az általa telepített automatizált precíziós gyártástechnológiát alkalmazó Chartered Semiconductor Manufacturingot is megbízhatja a termeléssel.
A négymagos processzorokat illetően Ruiz optimistának mutatkozik, szerinte 2007-re elkészülhetnek az első mintapéldányok. Ezek készítését igazán a 65 nm-es technológia fogja lehetővé tenni, amely a magméret csökkenésével jár, bár amint Ruiz rámutatott, nem a tranzisztorok százmillióinak egy lapkára integrálása az igazi kihívás, hanem hogy mit kezdjenek velük – elképzelhető különböző magokat egyesítő, heterogén multi-core processzorok fejlesztése is, amelyek teljesen új lehetőségeket teremtenek meg. Ismeretes, hogy az Intel a fejlődés legfontosabb útját ma éppen a többmagos, sőt „sokmagos” (many-core) processzorokban látja – az AMD elnök-vezérigazgatója azonban egyelőre nem akart állást foglalni abban a kérdésben, hogy mi lesz a négymagos chipek utáni lépés, mondván, a fejlesztést a piaci igényeknek megfelelően fogják folytatni.
Ruiz a kizárólag Intel processzorokra építő Dellel kapcsolatban elmondta, hogy a vállalat minden bizonnyal reagál a vásárlói igényekre, és Opteron processzoros rendszereket is fel fog venni kínálatába, ha az a veszély fenyegeti, hogy csökken a piaci részesedése. Ez a középkategóriás szerverek piacán ma valódi kockázat a Dell számára, hiszen a kétmagos Opteronok – ár és teljesítmény tekintetében – alaposan helybenhagyják a Xeonokat, amelyek kétmagos változatai bármilyen tökéletesek is lesznek, 2006 elejénél nem kerülnek hamarabb piacra.
