Az ARM egy évvel korábban jelentette be az ARMv8-M utasításarchitektúrát, amelynek célja az IoT-piac biztonságossá tétele a TrustZone technológiával. A terv tehát ismert volt, de a konkrét fejlesztésekről csak most rántotta le a leplet a vállalat.
Az biztonságos IoT-t a Cortex-M33 és Cortex-M23 processzormagok hozzák el. Előbbi inkább teljesítménycentrikus, míg utóbbi abszolút energiahatékony fejlesztés. Persze ezt az IoT-piacon elérhető processzormagokhoz viszonyítva kell értelmezni ezeket a jelzőket.
[+]
A Cortex-M33 20%-kal gyorsabb a Cortex-M4-nél, de ami ennél is fontosabb, hogy az IoT-piacon kedveltnek számító Cortex-A5-nél 80%-kal kevesebb helyet igényel az új fejlesztés, és eközben moduláris is, vagyis opcionálisan tartalmazhat lebegőpontos egységet, DSP-t és más koprocesszort. Ez eléggé univerzálissá teszi ahhoz, hogy a kisebb beágyazott rendszerektől kezdve, egészen a hálózati eszközökig lefedje a piacot. A fejlesztés energiahatékonysága egyébként megegyezik a Cortex-M4-gyel, miközben tartalmaz TrustZone technológiát.
[+]
A Cortex-M23 már jóval kisebb, hiszen még a Cortex-M33-nál is 75%-kal kevesebb helyet igényel, és az energiahatékonysága megegyezik a Cortex-M0+ maggal, ráadásul úgy, hogy a TrustZone technológia továbbra is a rendszer része. Ezt a processzormagot főleg apróbb robotokba lehet majd használni, amelyek rendkívül egyszerű feladatot látnak el.
[+]
A processzormagok azonban nem elegek, ezek mellé ugyanis kell egy IoT-piacra szabott összeköttetés, ami a CoreLink SIE-200 lesz. Ezt az ARM teljes konstrukcióként is árulja, vagyis tulajdonképpen lehet licencelni egy olyan dizájnt, amely a CoreLink SIE-200-ra minden fontos részegységet felhúz, beleértve két Cortex-M33-as processzormagot, és opcionálisan még kiegészíthető a TrustZone CryptoCell és a Cordio rádió IP blokkal. A csomag része még a szoftveres IP is az mbed operációs rendszerrel. A teljes konstrukció lényegesen leegyszerűsíti az IoT-piacra szánt platformok tervezését, ami lényeges szempont lehet az érdeklődők számára.
