Az AMD úgy néz ki, hogy majdnem mindent ellőtt idénre a hónap elején lezajlott CES-en, így alig érkezik majd új processzor az év későbbi részében. Mármint olyan termék, amelyről az említett rendezvényen nem beszélt még a cég.

A gyártóknak leadott útiterv szerint az asztali piacon a mostani Granite Ridge generáció fut majd végig, de SoC APU formájában a mobilba szánt Strix Point kap majd Socket AM5-ös alternatívát, minderre ugyanakkor leghamarabb az év második felében lehet számítani. Készülnek viszont olcsóbb 3D V-Cache modellek is, amin valószínűleg egy hatmagos kiadást kell érteni a Zen 5 processzordizájnból.

A mobil vonal a CES-en bemutatott platformokkal kimerültek az újítások az idei évre, de nagyon hamar érkeznek majd 2026-ban az utódok. Ebben szerepet játszik az, hogy nem lesz alapvetően átdolgozva a Strix és a Krackan Point SoC APU, pusztán új szteppingre épülő kiadás formájában érkeznek meg, vagyis frissítésként lehet majd rájuk tekinteni. A fő fejlesztési iránt most a Strix Halo képviseli, ennek viszont érkezik majd jövőre a 3D V-Cache technológiával felvértezett változata, vagyis a Zen 5 chiplet alá beköltözik egy 64 MB-os gyorsítótár.

A szerverek piacát tekintve a jelenlegi Turin megoldások kitartanak egész évben, de a klasszikus Zen 5 magokat használó verzió kap egy 3D V-Cache kiadást, amely 1536 MB-ra növeli az L3 gyorsítótár kapacitását az alapmodell 512 MB-jához viszonyítva. Ezen túlmenően a Siena platform helyére jön a Sorano, méghozzá ugyanabba a tokozásba, megegyező magszámmal, csak éppen Zen 4c helyett már Zen 5c magokkal.

A szerverek területét tekintve ez eddig nagyjából annak a felhozatalnak tűnik, amit az előző generációnál kialakított a cég, vagyis a klasszikus alapmodellből készült már adatközpontokhoz optimalizált, többmagos verzió, jön a HPC-piacra tervezett sok gyorsítótáras kiadás, illetve a kevesebb maggal rendelkező pénztárcabarát csomag. A Turin generáció azonban kap még egy extra opciót, amely Turin AI kódnéven fut. Ennek az alapját az adatközpontokba szánt, Zen 5c-féle Turin variáns adja, az újítás pedig az úgynevezett AI chiplet lesz.

Úgy tudjuk, hogy az új lapkában a Xilinx felvásárlásával megszerzett technológiákat hasznosítja a cég, így lényegében kombinálja a Zen 5c magokat az XDNA NPU dizájnnal, méghozzá egy tokozáson belül. Ugyanakkor a szerverpiacra szánt XDNA egység jóval combosabb az asztali társánál. Ezt a fejlesztést az AMD az Intel-féle AMX ellen szánja. Utóbbi utasításkészletet a Zen dizájnok eddig nem implementálták, és nem biztos, hogy valaha is fogják, ugyanis a gyártópartnereknek elküldött adatok között az szerepel, hogy ilyen módon az AI feladatok feldolgozásának hatékonysága nem feltétlenül üti meg az iparág által elvárt szintet. A teljesítmény/fogyasztás arány több nagyságrenddel jobb, ha erre az egyre sűrűbben használt feladatra célirányos gyorsító van, amely egyébként ugyanazt a memóriát eléri, amit a processzormagok. És itt a nagyságrendi eltéréseket tekintve akár százszoros különbségekről lehet szó. A jelentős előnyök miatt gondolhatta úgy az AMD, hogy ide megéri egy AI chipletet tervezni.

Végül a klasszikus CPU-k mellett létezik egy érdekes Instinct projekt is, amely az Instinct MI300A ötletét vinné tovább. Az említett fejlesztés kombinálta egy tokozáson belül a Zen 4 magokat, illetve a CDNA 3 architektúrára épülő gyorsítókat. Ez nem is változna, továbbra is alapvető komponens lenne CPU és GPU chiplet, de melléjük érkezne az AI chiplet is. Itt valószínűleg nem pont ugyanarról a dizájnról van szó, amit a Turin AI platform kapna, de az alapötlet annyi, hogy az aktuális processzor- és gyorsítódizájn kombinálható legyen egy NPU-dizájnnal, így egy tokozáson belül lenne mindhárom fontos részegység, és egységesen ugyanazt a rendszermemóriát érnék el. Ez a konstrukció viszont nem biztos, hogy elkészül idén, sőt, terv szintjén sem régóta létezik, pusztán az hívta életre, hogy az Instinct MI300A rendkívül sikeres lett a szuperszámítógépek piacán, így az AMD látja az igényt a komplex, nagymértékben integrált megoldásokra, ahol a fontos komponensek gyakorlatilag egy tokozáson belülre kerülnek. Az AI úttörése mellett pedig az NPU is egy fontos részegységgé válik, így annak az integrációja tűnik a következő logikus lépésnek.