A japán Nikkó városában elhunyt Ibuka Maszaru, aki a a fizikus Morita Akióval 1946-ban megalapította a Tokio Cusin Kogjo K.K. (Tokiói Távközlésfejlesztési Társaság) nevű vállalatot, melyet 1958-ban átkereszteltek Sony Corporationre. Ibuka, illetve a Sony sikerének egyik alapeleme volt, hogy az 50-es években az elsők között szerezték meg a Bell Labstől a tranzisztoros technológia licencét, és úttörőként használták fel kereskedelmi, nem katonai célokra.
Morita Akio és Ibuka Maszaru
A Sony megkezdi az első kereskedelmi forgalomba került CD-lejátszó, a CDP-101-es árusítását Japánban. Ekkoriban összesen még csak 113 zenei album volt elérhető CD-n. Habár a készülék nem volt olcsó (700–1000 dollárért lehetett kezdetben megvásárolni), a cég adatai szerint az év végig több mint 20 ezer darab fogyott belőle.
A Sony Japánban piacra dobta az Ibuka Maszaru, a Sony egyik alapítója ötlete alapján Kihara Nobutosi által megtervezett, walkman néven elhíresült hordozható zenelejátszó első típusát, a kék-ezüst színű TPS-L2-t. Az akkor 200 dollárba kerülő készülék hangrögzítésre még nem volt alkalmas, de teljesen kielégítette a zenebolond Morita Akiónak, a Sony társalapítójának igényeit, s hamarosan meghódította az egész világot, kultikus eszközzé vált.
A japán Nikkó városában megszületett Ibuka Maszaru mérnök, aki a fizikus Morita Akióval 1946-ban megalapította a Tokio Cusin Kogjo K.K. (Tokiói Távközlésfejlesztési Társaság) nevű vállalatot, melyet 1958-ban átkereszteltek Sony Corporationre (a Sony név a latin „sonus” – hang, hangzás –, illetve a „sonny boy” kombinációjából jött létre).
