A bostoni számítástechnikai múzeumban igen nagy érdeklődés közepette megtartották az első nyilvános Turing-teszt versenyt. A később hagyományossá váló verseny célja az volt, hogy odaítéljék az előző évben alapított Loebner-díjat, melyet a legfejlettebbnek minősített csevegőrobot megalkotója kap meg.
A Londoni Matematikai Társaság közlönye szerint Alan Turing e napon olvasta fel híressé vált munkáját (On Computable Numbers with an Application to the Entscheidungs-problem), mely később korszakalkotónak bizonyult, s ebben vázolta fel a később róla elnevezett „Turing-gép” alapelveit.
Londonban megszületett az Indiában fogant Alan Mathison Turing brit matematikus, a modern számítógéptudomány egyik megalapozója. Fontos szerepet játszott az algoritmus és a számítógépes adatfelgozás alapelveinek lefektetésében (Turing-gép). A második világháború idején részt vett a német katonai rejtjelezés megfejtésében, élete utolsó szakaszában pedig a kémia mellett az épülő digitális számítógépekkel foglalkozott.
Lakásában takarítója megtalálja a számítástechnika egyik legnagyobb alakjának, Alan Turingnak a holttestét. Halálának oka máig tisztázatlan, annyi bizonyos, hogy ciánmérgezésben hunyt el. A hivatalos vélemény szerint a cián egy almában volt, ám a legenda a mai napig él: nem tudni, hogy öngyilkosság, esetleg baleset történt, vagy pedig a homoszexualitása miatt zsarolhatónak tekintett tudós állambiztonsági okokból elkövetett gyilkosság áldozata lett.
Wilmslow-i házában ciánmérgezés következtében meghalt Alan Turing, a számítástechnika történetének egyik legnagyobb alakja. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, a hivatalos álláspont szerint a homoszexualitása miatt hormonkezelésre ítélt tudós öngyilkosságot követett el.
