1954. szeptember 29.

Tizenkét nyugat-európai állam megalapítja az Európai Atommagkutató Tanácsot, közismertebb nevén a CERN-t. A később Nukleáris Kutatások Európai Központjává átnevezett, de elnevezésében az eredeti rövidítést megőrző laboratórium a világ legnagyobb részecskekutató centrumává nőtt. Az intézetben született meg a hiperhivatkozásokkal egymáshoz kapcsolt dokumentumokból álló World Wide Web, azaz a világháló koncepciója is.

Azóta történt

  • 1994. december 14.

    A World Wide Web Consortium (W3C) megtartja első ülését a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT). Az Albert Vezza és Tim Berners-Lee kezdeményezésére létrejött szervezet a világhálón alkalmazandó fejlesztések szabványosítását tűzte ki céljául.

Előzmények

  • 1955. június 8.

    Londonban megszületett Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee, aki Robert Cailliau-val együtt többek között a HTML és a HTTP protokollokat kifejlesztette, ezért a „web atyjaként” is emlegeitk. Az első weblapot a CERN munkatásaként készítette, majd már az MIT munkatársaként megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium), mely szervezet egyik nagy eredménye a CSS szabvány (Cascading Style Sheets) megalkotása volt.

  • 1993. április 30.

    A CERN bejelenti, hogy a World Wide Web (W3) szoftvere publikus doménre került, és a világháló mindenki számára ingyenesen érhető el.

  • Az internetes cím a vágy titoktalan tárgya

    A netes cím ma már igen nagy érték, s nem meglepő, hogy kialakult a doménvadászok roppant agresszív csapata.

  • Súlyos biztonsági hiba a genfi részecskegyorsító számítógépes rendszerében

    Hackertámadás érte a genfi részecskegyorsító számítógépes rendszerét, s bár kárt nem okoztak, komoly hiányosságokra derült fény.