Történelem rovat

  • 1926. október 31.

    Indiában megszületett Narinder Singh Kapany (ਨਰਿੰਦਰ ਸਿੰਘ), aki már amerikai fizikusként lett ismert, és akit a szakmában az optikai kábellel történő adattovábbítás megalkotójának tartanak. Természetesen ő is csapatban dolgozott, de kutatásai létfontosságúak voltak abban a folyamatban, amelynek során a modern optikai kábelek felhasználását a mai szintre fejlesztették.

  • 1992. október 31.

    A Star Trek kódnéven futó tervezet, projekt keretében a Novell 4, illetve az Apple 14 fejlesztőmérnökéből álló csapat befejezi az első működőképes változatát annak szoftvernek, melynek célja az volt, hogy a Mac OS fusson az Intel x86 architektúrájú gépein is. Habár részsikereket gyorsan elértek, a projektet a következő évben leállították.

  • 2000. október 30.

    Lekapcsolják az utolsó Multicsot (Multiplexed Information and Computing Service) használó számítógépet. Az 1964-től az USA-ban kialakított korai időmegosztó, többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer fejlesztését az akkori tulajdonos, a Honeywell az 1980-as évektől leállította. A munkából 1969-ben kiszálló Ken Thompson és Dennis Ritchie az itt szerzett tapasztalatokat is felhasználta a Unix létrehozásánál.

  • 1996. október 30.

    Megjelenik a Linuxra, illetve Unixra a Raster (Carsten Haitzler) által írott Enlightenment (E) ingyenes, nyílt forrású ablakkezelő első verziója.

  • 1969. október 29.

    Este fél tizenegykor egy 50 kb/s-os telefonvonalon egy IMP-t (Interface Message Processor – üzenetfeldolgozó processzor) használva összekapcsolódik az UCLA SDS Sigma 7-es és az SRI SDS 940-es számítógépe, és ezzel gyakorlatilag megszületik az ARPANET, az első nagy távolságokat összekötő csomagkapcsolásos hálózat, az internet legfontosabb elődje. Magát az IMP-t már szeptember elején üzembe helyezték, sokan ezért azt a dátumot tartják az internet születésnapjának.

  • 2004. október 29.

    Elhunyt Peter Frank George Twinn brit matematikus, titkosítási szakember, entomológus. Az ISK (Intelligence Services Knox) vezetője volt. Képességeire felfigyelve őt is megbízták, hogy segítsen a német hadsereg Enigmával titkosított üzeneteinek megfejtésében. 1939-ben Lengyelországba utazott, ahol a kiváló lengyel kriptográfusok megosztották vele eredményeiket, majd erre és a Bletchley Parkban dolgozó munkatársai munkájára támaszkodva csapata több mint százezer Abweher-üzenetet fejtettek meg.

  • 1878. október 29.

    Theophil Witgold Odhner svéd mérnök megkapja a szabadalmi védettséget a Leibniz elképzelései alapján megépített számológépére, mely koncepció aztán hallatlan karriert futott be: az Odhner által megalkotott elveket követve egészen az 1970-es évekig alkalmazták ezeket a mechanikus számológépeket.

  • 1955. október 28.

    Seattle-ben megszületett William Henry Gates III, akit a világ a Microsoft alapító tulajdonosaként, Bill Gates néven ismert meg.

  • 1937. október 28.

    Az USA New York államában, Rochesterben megszületett Marcian Edward (Ted) Hoff, a mikroprocesszor egyik kifejlesztője. Az Intelhez 1968-ban csatlakozó kutató 1969-70-ben dolgozta ki a technológia alapjait, s erre a munkára építve készítette el a Federico Faggin vezette munkacsoport a híres, 1971-ben megjelent 4004-es mikroprocesszort.

  • 1955. október 28.

    Seattle-ben megszületett William Henry Gates III, ismertebb néven Bill Gates, a Microsoft egyik alapítója.

  • 1976. október 28.

    E napon tették közzé a RU0158 ügyiratszámú „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentést, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka” vagy „Rubik-kocka” néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló.

  • 1998. október 27.

    A Microsoft bejelenti, hogy az addig Windows NT 5.0-sként emlegetett következő operációs rendszerük neve Windows 2000 lesz.

  • 1854. október 27.

    Bácson megszületett Déri Miksa, aki Zipernowsky Károllyal és Bláthy Ottó Titusszal együtt feltalálta a zárt vasmagú transzformátort, illetve az e transzformátorok párhuzamos kapcsolásával kialakított váltakozó áramú energiaelosztó rendszert. Nagyrészt a három feltalálónak köszönhetően a Ganz gyár néhány éven belül tekintélyes, nemzetközi jelentőségű vállalattá fejlődött. Déri mérnöki pályája Bécsben bontakozott ki, számtalan találmány fűződik még a nevéhez.

  • 1992. október 27.

    Megjelenik a korábban Winball, illetve Sparta kódnéven emlegetett Microsoft Windows for Workgroups 3.1, mely a Windows 3.1 képességeit natív hálózati támogatással egészítette ki.

  • 1980. október 27.

    A Massachusetts állambeli Cambridge-ben elhunyt John Hasbrouck Van Vleck Nobel-díjas amerikai fizikus. Legfontosabb eredményeit a mágnesesség kvantummechanikai elmélet terén érte el. 1977-ben Philip W. Andersonnal és Sir Nevill Mott-tal együtt kapott Nobel-díjat a mágneses és rendezetlen szerkezetek elektronszerkezetének elméleti vizsgálatáért. Nevét viseli a Van Vleck transzformáció. 1943-tól részt vett Los Alamos-ban a Manhattan projektben.

  • 1861. október 26.

    Johann Philipp Reis, autodidakta német feltaláló bemutatja az általa megalkotott vezetékes távbeszélő prototípusát. A frankfurti fizikai társaság előtt prezentált készülék száz méterre volt képes hangot továbbítani. Reisnek köszönhető az eszköz neve, a „telefon” szó is, mely először az ő közleményében szerepelt: „Ueber Telephonie durch den galvanischen Strom”.

  • 2001. október 25.

    Megjelenik a boltokban a Microsoft új operációs rendszere, a kódnevén „Whistler”-nek nevezett Windows XP. Az értékesítés két alapváltozattal indult (Professional, illetve Home Edition). A Microsoft egyik legsikeresebb kiskereskedelmi termékének márkaneve az eXPerience (élmény) szóra utal.

  • 1922. október 24.

    A németországi Detmoldban megszületett Werner Buchholz számítógéptudós. A hitleri zsidóüldözések elől még diákként emigráló mérnök később az IBM-nél dolgozott, részt vett például az IBM 7030 Stretch fejlesztésében is. A számítástechnika neki köszönheti a byte terminust, melyet 1956 júliusában alkotott meg.

  • 2006. október 24.

    Megjelenik a Mozilla nyílt forrású böngészőjének, a Firefoxnak a 2.0-s verziója. Az új változat sokkal biztonságosabb lett, emellett fejlődött a füles böngészés, a kiegészítőkezelő, a felhasználói felület, valamint a keresés és a szoftver frissítő motorja. Megjelent a munkamenet-helyreállító, a gépelés közbeni helyesírás-ellenőrzés, valamint az adathalászat elleni védelem.

  • 1995. október 23.

    Az Egyesült Államok történetében először ügyészi felhatalmazást kapnak a hatóságok egy számítógépes hálózat „lehallgatására”. Ez alapján a nyomozók szoftveres megfigyelés alá helyezték a Harvard Egyetem hálózati forgalmát, és így találták meg a több mint 16 ezer felhasználó között a keresett hackert, Julio César Arditát. Az argentin fiatal az egyetemi hálózatot ugródeszkaként használva kormányzati szerverekre tört be.

  • 2001. október 23.

    Az Apple piacra dobja hordozható médialejátszója első változatát, az első iPod modellt. A később termékvonallá alakuló készüléket Steve Jobs személyes utasítására tervezték meg, alapelemeit a Toshibától, a Brauntól, illetve a Beocom 6000 telefontól inspirálva alakították ki. Habár az ára és a 2004-ig tartó Mac-függése gátolták terjedését, de később az iTunes-szal összekapcsolva korszakos termékké vált.

  • 1938. október 22.

    Chester Carlson és Otto Kornei a New York-i Astoria szállóban lévő laboratóriumukban elkészítik az első fénymásolatot, későbbi, a nagy gyártó nevéből elterjedt megnevezéssel xerografikus másolatot. A fotovezető e kísérletnél tiszta kén volt, amit cinklemezre olvasztottak és megszárítottak. A képet lykopódiummal hívták elő.

  • 2002. október 21.

    Magyar idő szerint este 11 körül túlterheléses (DDoS-) támadás indult az internet működésében kulcsszerepet játszó 13 DNS rootszerver ellen. A körülbelül egy órán át tartó támadásban nagyjából hatezer zombigép vett részt, és hét szervernél sikerült is átmeneti zavart okozni. Az eddigi legveszélyesebb, a teljes internetet érintő DDoS végeredményben nem okozott nagy kárt, csak minimális szolgáltatáskiesés következett be.

  • 1975. október 20.

    Az Atari benyújtja az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalához az első üléssel rendelkező, fülke-stílusú arcade-játékgép, a Peter L. Takaichi által autós szimulációs játék számára tervezett Hi-Way szabadalmi kérelmét. A másfél négyzetméter alapterületet igénylő gépet már 1975 márciusában kiadták, de a szabadalmat végül is csak 1977-ben kapták meg rá.

  • 1973. október 19.

    Bírósági ítélet mondja ki, hogy az addig az első elektronikus számítógépnek tartott ENIAC szabadalma érvénytelen, így az 1939-es Atanasoff-Berry számítógépet (ABC) illeti meg ez a cím. Az ítéletet alapvetően helyesnek tartja a szakirodalom, mert bár az ABC-t nem fejezték be, voltak funkcionális és koncepcionális hiányosságai is, le sem védették, megoldásai később inspirálták az ENIAC megalkotását is.

  • 1998. október 19.

    Elkezdődik az a per, melyben az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és húsz amerikai állam főügyésze piaci erőfölénnyel való visszaéléssel vádolta meg a Microsoftot. Az eljárás fő tárgya az volt, hogy a cég illegális módon tartotta meg operációs rendszerének uralkodó pozícióját, s emellett böngészője számára is ugyanezt a helyzetet igyekezett megteremteni.

  • 1875. október 19.

    Párizsban elhunyt Charles Wheatstone angol fizikus és feltaláló. Igen sok területen működött, ő alkotta meg többek között a concertina nevű harmonikát, a sztereoszkópot, a Playfair-rejtjelet, illetve a nevét viselő Wheatstone-hidat. Egyik fontos munkája a William Cooke-kal közösen megépített elektromos távíró, amelynél bevezették a lyukszalag használatát, ami később a számítástechnikában kapott fontos szerepet.

  • 1871. október 18.

    Londonban elhunyt Charles Babbage angol matematikus, aki elsőként foglalkozott érdemben a programozható számítógép ötletével. Tervezett, teljesen soha be nem fejezett gépei mechanikus számítógépek voltak, de működési elvük már a mai számítógépeket idézi, bizonyítja ezt az 1991-ben, Babbege tervei alapján befejezett, tökéletesen működő differenciálgép.

  • 1962. október 17.

    A General Electricnél dolgozó Nick Holonyak Jr. közzéteszi az első gyakorlatban is használható LED (Light Emitting Diode – fénykibocsátó dióda) leírását. E diódák karrierjét előnyös tulajdonságaik alapozták meg: a kimeneti fény előállításához alacsony áramot és feszültséget igényelnek, nagy a kapcsolási sebességük, kis helyen elférnek, ütésállóak és hosszú az élettartamuk.

  • 2002. október 16.

    Az egyiptomi Alexandriában megnyílt a világ egyik legmodernebb könyvtára, a Bibliotheca Alexandrina, mely nemcsak hatalmas mennyiségű tárolt anyagáról nevezetes, hanem arról is, hogy itt kapott helyet a San Franciscóban székelő Internet Archive (mely az internetes weboldalak megőrzését tűzte ki célul) tükörszerverközpontja.

  • 1889. október 15.

    Elhunyt Sir Daniel Gooch angol mérnök, aki a vasútépítésben végzett kiemelkedő tevékenysége mellett a távközlés történetének is igen fontos szereplője, mivel ő volt az első sikeres transzatlanti telegráfkábel kivitelezésének főmérnöke.

  • 1956. október 15.

    Az első compiler megjelenése előtt fél évvel kiadják a FORTRAN első használati útmutatóját. A 60 oldalas könyvecske a FORTRAN eredeti fejlesztőcsapatának (John Backus, Sheldon Best, Richard Goldberg, Lois Mitchell Haibt, Harlan Herrick, Grace Mitchell, Robert Nelson, Roy Nutt, David Sayre, Peter Sheridan, Irving Ziller) eredményeit foglalta össze.

  • 1997. október 15.

    Felbocsátották a NASA és 17 más ország részvételével létrehozott program űrszondáját, a Szaturnuszhoz induló Cassini–Huygenst. Ez akkoriban kiemelkedően nagyszabású tervnek számított. A több egységből álló szonda tökéletesen végrehajtotta feladatát, majd 2017. szeptemberében semmisült meg a Szaturnusz légkörében.

  • 1985. október 14.

    Bjarne Stroustrup, a programnyelv kidolgozója kiadja a C++ első kereskedelmi célú implementációját, ezzel egy időben megjelenik a nyelvhez általa írott első kézikönyv (The C++ Programming Language). Stroustrup az AT&T Bell Laboratories megbízásából 1979-ben kezdett hozzá a C nyelv utódjaként meghatározott C++ fejlesztéséhez.

  • 1946. október 14.

    Megalakult a genfi székhelyű Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO (International Organization for Standardization), melynek célja az országok műszaki elszigeteltségének megszüntetése, a közös szabványok elkészítése és azok alkalmazása. Azóta e napon ünneplik a Szabványosítás Világnapját.

  • 1915. október 13.

    Megszületett Arthur Walter Burks amerikai matematikus, akinek kulcsszerepe volt az 1940-es években az első általános célú elektronikus számítógép, az ENIAC megtervezésében. Burks e munka befejezése után a Princeton Egyetemen Neumann János közeli munkatársaként dolgozott.

  • 1988. október 12.

    Az Apple-t 1985-ben elhagyó Steve Jobs cége, a NeXT bemutatja saját fejlesztésű számítógépét, a NeXT Computert. Habár ez a két évig gyártott, 6500 dollárba kerülő, csúcsminőségűnek szánt konfiguráció végeredményben nem hozta meg a várt sikert, újszerű megoldásai (optikai tároló, beépített hangfelismerés, objektumorientált programozási nyelvek) jelentős innovációnak számítottak ebben a kategóriában.

  • 1887. október 11.

    A chicagói Dorr E. Felt megkapja a szabadalmat az első teljes értékű billentyűvezérelt számológépre, a Comptometerre. A 19. század második felében folyamatosan tökéletesítették az adatbevitelre szolgáló billentyűzetet, s a számológépek területén az első sikeres „keyboard machine” Felt szerkezete volt, amelynek koncepciójára építve még évtizedekig gyártottak gépeket.

  • 1933. október 10.

    Az amerikai szabadalmi hivatal megadja a védettséget a Waldo Semon által kidolgozott eljárásra, melynek segítségével egy igen sokféle területen felhasználható műanyagot lehet nagy mennyiségben előállítani, a (poli)vinilkloridot, azaz a PVC-t. Semon eredeti célja az egyre drágábbá váló természetes gumi kiváltása volt, több mint ötezer szintetikus vegyületet tesztelt. Fő érdeme a már korábban is ismert PVC tömegtermelésének megoldása.

  • 2006. október 9.

    Elhunyt Raymond „Ray” Noorda (82), akit a hálózati számítástechnika atyjának is tartanak. A holland származású, villamosmérnökből lett üzletember 1983 és 1995 között a Novell vezérigazgatója volt, a szoftvercég az irányítása alatt dobta piacra a fájl- és nyomtatószerverként bemutatkozó NetWare hálózati operációs rendszert, amely nagyban hozzájárult a helyi hálózatok (LAN) tömeges elterjedéséhez.

  • 1949. október 8.

    E napon született Ashawna Hailey (eredeti nevén: Shawn Haliley) a processzortervezésben és -gyártásban használt SPICE program egyik legsikeresebb kereskedelmi verziójának, a HSPICE-nak megalkotója. Emellett ő tervezte meg 1973-ban az AMD első mikroprocesszorát, az Intel 8080 klónjaként készült Am9080-at. Mivel transznemű volt, nyugdíjba vonulása után kezeléseknek vetette alá magát, ekkor változtatta meg a nevét is. Filantróp volt, vagyona nagy részét jótékonysági és oktatási célokra adományozta.

  • 2002. október 7.

    A Palm bejelenti olcsó, alsó kategóriás kézi számítógépét, a Zire-t. A gépben 16 MHz-es Dragonball EZ processzor, 2 MB RAM, 2 MB ROM volt, a Palm OS 4.1 futott rajta, 1,9 hüvelykes, 160x160 pixeles monokróm LCD-kijelzővel rendelkezett, kezdő ára 99 dollár volt.

  • 1952. október 7.

    Az Egyesült Államok szabadalmi hivatalától megkapja a védettséget a Bernard Silver és Norman Joseph Woodland által kidolgozott, 1949-ben előterjesztett technológia, mely a vonalkód koncepcióját és használatát írta le.

  • 1983. október 6.

    Tőzsdére megy a mindössze másfél éves Lotus Development Corp. A Mitchell Kapor és Jonathan Sachs által gründolt vállalkozás 1982 novemberében dobta piacra a DOS operációs rendszeren futó, assemblyben írt Lotus 1-2-3 táblázatkezelőt, mely minden konkurens terméknél népszerűbb lett: a kiadását követő első évben 54 millió dollár árbevételt termelt. A céget 1995-ben 3,5 milliárd dollárért megvásárolta az IBM.

  • 2004. október 6.

    A felhasználók számára hozzáférhetővé válik a Google egyik legnagyobb vállalkozásának internetes felülete, a Google Book Search, melyet a 2004-es frankfurti könyvvásáron Google Print néven mutattak be. A szolgáltatás segítségével a vállalat által beszkennelt könyvek adatai, részletei, jogvédettség hiányában pedig teljes tartalma elérhető.

  • 1996. október 5.

    Autóbalesetben szerzett sérülései következtében 71 éves korában meghalt Seymour Cray, a „szuperszámítógépek atyja”. „Nem mondhatunk olyat, ami túlzásnak számítana, ha a számítástechnikai iparra gyakorolt hatásáról beszélünk” – jellemezte Cray pályáját Joel Birnbaum, a HP Labs akkori vezetője.

  • 2011. október 5.

    Hosszan tartó betegség után 56 éves korában elhunyt Steve Jobs, aki 1976-ban Steve Wozniakkal és két társával megalapította az Apple-t. A karizmatikus vállalatvezető vízióinak és végletes precizitásának számos úttörő terméket köszönhet a számítástechnika, a filmipar és a szórakoztatóelektronika – köztük a Mac számítógépet, az iPhone-t és az iPadet.

  • 1903. október 4.

    New York államban, Hamiltonban bevándorló bolgár szülők gyermekeként megszületett John Vincent Atanasoff amerikai matematikus, akit a munkájában felmerülő számítási problémák vezettek el ahhoz, hogy az informatika egyik úttörőjévé váljon. Az akkor már tanár Atanasoff az 1930-as években egy hallgatójával, Clifford Berryvel dolgozta ki az ABC, a világ első elektronikus (de még nem programozható) számítógépének koncepcióját.

  • 1858. október 4.

    A bánáti Idvorban (Torontáludvar) megszületett Mihajlo Pupin szerb fizikus. Pupin 16 éves korában kivándorolt az Egyesült Államokba, és ott fejlesztette ki a nagy távolságokat áthidaló telefonhálózatok kiépítéséhez nélkülözhetetlenné vált, főként a jelerősítést szolgáló „Pupin-tekercset”, illetve az erre alapuló, „pupinizáció” néven ismertté vált technológiát.

  • 1950. október 3.

    Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala elfogadja a John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley által benyújtott kérelmet, melyben a tranzisztor szabadalmát kívánták levédetni. Az elektronikai ipart forradalmasító eszközt a kutatók már két évvel korábban sikerrel tesztelték.

  • 1955. október 2.

    Éjjel 11:45-kor végleg kikapcsolták az 1946-ban beüzemelt ENIAC-ot, a világ első teljesen elektronikus számítógépét. A teremnyi méretű monstrum mintegy 27 tonnát nyomott és 17 468 elektroncsövet tartalmazott, fogyasztása 170 kilowatt körül volt. A gépet a megrendelő amerikai hadsereg elsősorban ballisztikai táblázatok készítésére használta.

  • 1958. október 1.

    Az Egyesült Államokban már korábban is működő szervezetet, a NACA-t (National Advisory Committee for Aeronautics - Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület) a hidegháborús nyomásra, főképp az első szovjet műhold felbocsátására reagálva átalakítják, és létrejön a NASA (National Aeronautics and Space Administration), az amerikai űrkutatási hivatal.

  • 1982. október 1.

    A Sony megkezdi az első kereskedelmi forgalomba került CD-lejátszó, a CDP-101-es árusítását Japánban. Ekkoriban összesen még csak 113 zenei album volt elérhető CD-n. Habár a készülék nem volt olcsó (700–1000 dollárért lehetett kezdetben megvásárolni), a cég adatai szerint az év végig több mint 20 ezer darab fogyott belőle.