A saját háttérvilágítással rendelkező kijelzők gyártói több más paraméterrel egyetemben megadják termékük elérhető legnagyobb fényerejét is, ami jellemzően (2D-s monitorok esetében) 200-400 cd/m² közé eső szám. Tableteknél ennél jellemzően magasabbal is találkozhatunk (például 600 cd/m²), illetve extrém esetekben (speciális, professzionális notebookok) 1000 feletti érték is elérhető. Mielőtt azonban továbbmennénk, érdemes tisztázni a fogalmakat, hiszen a cd/m² (=nit) a világítástechnikában a fénysűrűség (luminance) mértékegysége, míg a fényerősségé (angolul luminous intensity, brightness) a kandela, azaz cd (=lm/sr – lumen/szteradián).
Mint az jól látható az említett cd és cd/m² mértékegységekből, a két dolog nem áll olyan távol egymástól, de míg a fényerősség a fényforrás által egy meghatározott irányban kibocsátott fénykisugárzás mértékét jelöli, addig a fénysűrűség a felületegységre jutó fényerősséget adja meg. Leegyszerűsítve tehát, egy felületre ránézve szemünk nem annak megvilágítását érzékeli, hanem a felület látszólagos fényességét, amit pedig az előbbi definíció szerint a fénysűrűséggel fejezünk ki.
És itt van a probléma gyökere elásva: az imént említett fényesség angol megfelelői között a fényerősségre használt brightness szó is megtalálható, pedig a kettő nem ugyanaz, főleg nem a szaknyelvben. A fényerősség helyett tehát a fénysűrűséget kifejező fényesség lenne a helyes szakkifejezés, ha a cd/m² mértékegységgel emlegetjük egyszerre, de a köznyelvben a fényerő (ami ráadásul nem is fénytani, hanem fényképészeti kifejezés) honosodott meg.
Visszatérve az eredeti témára és jobban nem belemenve a technikai részletekbe, az immáron átvitt értelemben használt „fényerő” a kijelzők esetében fontos paraméter, hiszen ez alapján meghatározhatjuk, hogy az adott termék (legyen az tévé, monitor, tablet) háttérvilágítása a használni kívánt helyiségben tud-e akkora fényerőt produkálni a környező fényekhez képest, hogy az jól látható legyen. A nagyobb érték nagyobb fényességet jelent, és minél világosabb helyen kívánjuk használni a kijelzőt, annál nagyobb értékre lesz szükségünk.
Kültéri használat során a plusz fényerő hasznunkra válhat: Panasonic Toughbook 1100 cd/m²-re képes kijelzője vs. Gateway notebook 200 cd/m²-re képes LCD-je. (Forrás: http://ruggedpcreview.com)
A normál, természetes vagy mesterséges szórt fényű megvilágításnál (például szobában, irodában) a 120-160 cd/m² elengedő érték, míg sötétben a 90-100 cd/m² is kielégítő eredményt ad – ezeket minden ma kapható monitor, tévé és notebook kijelzője képes hozni. Direkt, közvetlen fényben vagy napsütésben viszont minimum 300-350 cd/m²-re van szükség, de ennél magasabb érték sem hátrány. Nem véletlen, hogy a táblagépek és okostelefonok kijelzőinek fejlesztése során többek között a minél magasabb fényesség elérését célozták meg. Fontos megjegyezni, hogy az imént felsorolt értékeket természetesen az is befolyásolja, hogy fényes, félfényes vagy matt felületű kijelzőről beszélünk.
