2017. június 27., kedd

Az asztali alaplapok belső felépítése

  • (p)
Írta: Oliverda | Utoljára frissítve: 2013-02-26 20:34

Hirdetés

Ahogy az elnevezés is magában hordozza, az alaplap az asztali számítógépünk elsődleges alapja. Ez a jelenleg uralkodó ATX szabványt alapul véve számos eltérő területű, többrétegű nyomtatott áramkört takar, amely a rendszer működéséhez elengedhetetlen komponensek tartalmaz. Az alaplapon található különféle foglalatok, aljzatok és csatlakozók határozzák meg, hogy milyen processzort, memóriát, bővítőkártyát, vagy éppen perifériát helyezhetünk vagy csatlakoztathatunk a számítógéphez.


[+]

A fenti képen látható, 2007-es évjáratú modellen próbáljuk szemléltetni az alaplapok főbb komponenseit.

1. CPU VRM (tápellátó áramkör)
A MOSFET (~tranzisztor), tekercs, és kondenzátorok együtteséből álló áramkör biztosítja a CPU pontos és folyamatos tápellátását. A rendszert egy dedikált vezérlőchip irányítja, mely (egyelőre) szintén az alaplapon helyezkedik el. Ezen szekció táplálásáról egy különálló, 4 vagy 8 tűs tápcsatlakozó felel.

2. CPU foglalat
Ez napjainkban LGA (land grid array) vagy PGA (pin grid array) alapú lehet. Előbbi esetén a foglalatban találhatóak az érintkező tűk, míg utóbbinál a processzor tartalmazza azokat. A foglalatok ma már gyártónként (Intel, AMD), illetve processzor generációnként is eltérőek lehetnek.

3. Memória (RAM) foglalatok
A ma már DIMM (dual in-line memory module) felépítésű modulokból jelenleg elsősorban a DDR3-as modellek dominálnak, de még DDR2-es megoldásokkal is találkozhatunk. Foglalatokból 4 darab a jellemző, de az olcsóbb, vagy kisebb méretű alaplapokon nem ritka a mindössze 2 slot sem.

4. Északi híd
A képen látható LGA775-ös és számos korábbi megoldáson még az alaplapra forrasztva helyezkedett el az északi híd. Ennek az elsődleges feladata volt a memóriavezérlés, és a PCI/PCI Express foglalatok kezelése. A processzor és az északi híd között FSB (front side bus) biztosította a kapcsolatot. Az újabb alaplapokon ilyet nem találunk, ugyanis beköltözött a CPU lapkába.

5. PCI Express szabványú foglalatok
PCI (Peripheral Component Interconnect) csoport által szabványosított aljzatokból manapság már egyre inkább a PCI Express alapú megoldások dominálnak. Ezekbe az aljzatokba tetszés szerint rakhatunk grafikus kártyát, hangkártyát, hálózati vezérlőt, tároló/lemez vezérlőt (pl.: RAID), vagy bármilyen más, az adott szabványnak megfelelő eszközt.

6. Déli híd
A déli híd elsődleges feladata a tárolók (HDD/SSD) kezelése. Ezen felül még a natív USB portok vezérlése is egy fontos feladatkörnek nevezhető, melyből manapság az USB 2.0 mellett már a 3.0-s szabvány támogatása sem ritka. Továbbá a déli hidak az északi hidakhoz hasonló tartalmazhatnak PCI és/vagy PCI Express sávokat is. Ennél ritkább az integrált hálózati vezérlő jelenléte, ellenben az audiovezérlővel ami egy ideje rendszerint helyet kap ebben a lapkában.

7. SATA portok
A SATA (Serial ATA) csatlakozók a déli híd vagy más külső, PCI Express sávra ültetett chip által vezérelt aljzatok, amelyekre tárolókat (HDD/SSD) fűzhetünk fel. Szabványukat tekintve manapság SATA 3 Gbps vagy 6 Gbps megoldásokról beszélhetünk, melyek darabszáma általában kiépítéstől függően 4 és 8 között változik.

8. PATA (IDE) port
A PATA (Paralell ATA) csatlakozóval manapság már egyre ritkábban találkozunk, mivel a helyét gyakorlatilag már sikerrel vette át a SATA. Itt a egyetlen portra két meghajtó köthető (1 x Master, 1 x Slave) a megfelelő szalagkábellel, ellenben a SATA-val, ahol egy aljzatra csak egy tároló csatlakoztatható. A szabvány utolsó lépcsője az Ultra ATA 133 volt.

9. PCI szabványú foglalatok
Az iménti SATA-PATA kapcsolathoz hasonlóan a PCI a feljebb említett PCI Express elődjének tekinthető. Az 1993 végén feltűnt csatoló idős kora ellenére még mindig elérhető. Mindez annak tudható be, hogy az elmúlt majd 2 évtizedben rengeteg különféle, a szabványt alkalmazó bővítőkártya került piacra, melyek nagy része még manapság is jól használható.

10. Floppy csatlakozó
Ez szintén egy már jó ideje háttérbe szorult csatoló, melyre a korábbi 3,5" valamint 5,25" meghajtókat köthettük.

11. Belső, előlapi USB portok
Ezen tűsorokra elsősorban a ház előlapi USB portjait csatlakoztathatjuk.

12. Alaplapi audiocsatlakozók
Ide elsősorban szintén előlapi csatlakozókat köthetünk (fejhallgató be-, és mikrofon kimenet), valamint például a TV kártyánk hangkivezetését, hogy egységesen vezérelhessük a hangerőt.

13. Gombelem
A CR2032 típusú lítium elem felel a BIOS/UEFI beállítások (CMOS RAM), valamint az idő és dátum folyamatos tárolásáért.

14. 24 tűs ATX (fő)tápcsatlakozó
A széles, 24 tűs csatlakozón keresztül 3,3V, 5V valamint 12 voltot vesz fel az alaplap, melyet a szükséges pontok felé oszt ki, valamint a rendszer bekapcsolásának folyamata is ezen keresztül indul.


[+]

Végül érdemes egy pillantást vetni egy, a fenti modellhez képest nagyjából 5 évvel fiatalabb alaplapra. Ami talán elsőként feltűnhet, hogy az északi híd teljesen eltűnt, pontosabban teljes egészében a processzorba költözött. A tápellátás komplexebb, és ezzel együtt kifinomultabb lett. A fotón látható modellről már teljesen eltűntek a PCI, PATA és floppy csatlakozók, miközben a PCI Express és a SATA portok száma megnőtt.

Ha pontatlanságot találsz a cikkben, kérjük, írd meg a szerzőnek!
A bejegyzés utolsó frissítésének időpontja: 2013-02-26 20:34

Hirdetés

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.