Szereld magad!

Tavaly nyár óta elérhető hazánkban egy új, kétirányú kapcsolatot biztosító műholdas internetszolgáltatás: az RG Hungary leányvállalataként működő RG Networks ekkor kezdte meg a SES ASTRA széles sávú szolgáltatásainak, a több mint 60 ezer előfizetővel rendelkező Astra2Connectnek a hazai értékesítését. A cég Vannet márkanév alatt forgalomkorlátos és korlátlan csomagokat kínál. A pakkokban a maximális letöltési sebességek 1 és 4 Mbps között választhatók, a maximális feltöltési sávszélesség pedig 128 és 320 kbps között lehet. A legolcsóbb ajánlat (1024/128 kbps, 2 GB forgalom) havi díja egy meghosszabbított karácsonyi akció keretében 10 ezer, a legdrágábbé (4096/320, korlátlan) 90 ezer forint. Ezek a díjak a műholdas hozzáférések között kedvezőnek mondhatók, de a vezetékes vagy mobilinternetes platformmal nem versenyképesek – kétségtelenül nem ez a technológia fogja az internetre kapcsolni a széles sávval még lefedetlen hazai települések lakosságának zömét.

A megrendelés esetén egyszeri belépési díjat kell fizetni, ami magában foglalja a kapcsolathoz szükséges eszközcsomagot, és opcionálisan a telepítés díját is. Ha az előfizető maga is megbirkózik az összeszereléssel és a beállítással, nettó 99 ezer forintba kerül a start, ha cég szakembereire bízza a munkát, nettó 150 ezerbe. Természetesen mi a csináld magad csomagot választottuk, hogy megtudjuk, tényleg olyan egyszerű-e a rendszer beüzemelése, ahogy a weboldalon írják.

A válasz: gyakorlatilag igen. A nagymama – hacsak nem híradástechnikai műszerész – nem fog boldogulni a szereléssel, de némi műszaki érzéken és szerszámokon kívül másra tényleg nincs szükség. A méretes csomagban egy 80 cm-es parabolatükör, egy iLNB adó-vevő fej, 30 méternyi dupla koaxkábel, egy modem, az apróbb alkatrészek és a telepítési útmutatók találhatók. Utóbbiak németül beszélnek, ami nehezen érthető és védhető még úgy is, hogy a cég weboldalán elérhető ezek magyar nyelvű kivonata.

A szerelés java része csavarozás, a legbonyolultabb művelet a koaxkábel blankolása – a koaxcsatlakozókat nekünk kell felhelyezni – és az antenna pozicionálása. Az utóbbi egyben a legizgalmasabb is: miután a rendszert összeraktuk és a modemet is csatlakoztattuk, a dishpointer.com-on belőtt irány alapján a mellékelt pointing eszközzel kell eltalálnunk a kapcsolatot biztosító és egyébként tavaly májusban fellőtt Astra 3B szatellitet. A mobiltelefon méretű pozicionáló eszközbe a fejegység adókábelét (TX) kell bedugni, majd kezdődhet a sakkozás a tükör mozgatásával egészen addig, míg magas sípoló hangot nem ad a készülék. Ha ezzel megvagyunk, rögzíteni kell az antennát, és a modem rögtön felépíti a kapcsolatot a műholddal.

A szerelés főbb lépései (animáció)

A rendszert nekünk, átlagusereknek jó egy óra alatt sikerült összeraknunk, egy gyakorlott kéz jóval hamarabb is végezhet. Igaz, a mi részidőnket is javította, hogy jó érzékkel úgy sikerült időzítenünk a szerelést, hogy odakint – ahol az antennát felállítottuk – mínusz 5 fokban dolgozhassunk. Sem a koaxkábel, sem keopsz, akivel együtt teszteltem, nem örült ennek.

Holdutazás

A műholdas elérés hendikepje a vezetékes és mobilinternetes ajánlatoknál húzósabb ára mellett a jelentős hálózati késleltetés. Ez egyszerűen a technológia velejárója, hiszen az internetes csomagok a közel 36 ezer kilométeres magasságban, geostacionárius pályán keringő műholdon keresztül közlekednek. Ilyen távolságon egy csomag körülfordulási ideje – amíg a fénysebességgel közlekedő pakk eljut a feladótól a címzettig, majd vissza – ideális esetben is közel 500 ms, ha pedig egy internetszolgáltatói stációt is beiktatunk, ahogy a műholdas internet esetében ez történik, ennek a duplája. Az adatforgalom hatékonyságát a műholdas szolgáltató különféle trükkökkel – tömörítés, TCP-gyorsítás, prefetch – igyekszik javítani, de ez azon nem változtat, hogy nagyságrendbeli különbség van a vezetékes vagy mobilinternetnél megszokott késleltetéssel összehasonlítva. Mi általában 700 és 1800 ms közötti értékeket mértünk.

Szóval aki műholdas netet használ, annak együtt kell élnie azzal, hogy valós idejű interakciót igénylő alkalmazásokat nem fog tudni használni. Például online játékra – vagy hogy a Wikipedia életszerű példáját citáljam: távoperáció elvégzésére – ez a hozzáférési típus alkalmatlan. Ennek ismeretében azt gondoltuk volna, hogy a videók streamelése vagy a Skype-videohívás legalábbis problémás lesz, de kellemesen csalódtunk: mindkét alkalmazás használható minőséggel működött a műholdas interneten. A videohívás bitrátája ugyan nem volt eget verően magas, gyors mozgásoknál hajlamos volt kockásodni a kép, de ebben a műfajban ez amúgy sem szokatlan.

Próbaképpen megnéztük, hogy muzsikál a torrent a Vannet műholdas kapcsolatán keresztül. Mint kiderült: sehogy. A µTorrent kliens nem tudott kapcsolódni egyetlen csomóponthoz sem. Az RG Networks ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a p2p adatforgalom nem tiltott a hálózaton, így valószínűleg azért nem jártunk sikerrel, mert csúcsidőben próbálkoztunk.* (Update az oldal alján.) Ez persze valójában csak elméleti kérdés, mert a platform eleve nem torrentbarát. Az Astra2Connect csomagok esetében ugyanis egy olyan, két tényező által meghatározott sávszélesség-menedzselő rendszer működik, amely a nagy adatforgalmazást a kapcsolat lassításával bünteti. Hasonló, a hálózati kapacitás igazságosabb elosztását biztosító forgalommenedzseléssel a kábeles és mobilinternet-szolgáltatásoknál is találkozhatunk.

A Vannet esetében az ún. tisztességes használati irányelv (a részleteket lásd itt) egyrészt a forgalmazott adatmennyiség, másrészt a hálózat terheltségének függvényében szabályozza dinamikusan az elérhető sávszélességet. A 4 megás, korlátlan csomag maximális letöltési sebessége például a legnagyobb hálózati dugóban automatikusan 1 Mbps-ra lassul, de a korlátozás lehet ennél jóval meredekebb is, ha az adott hónapban nagy adatforgalmat bonyolítottunk. 5 GB forgalom felett például már terheletlen hálózaton is csak maximum 2 Mbps (csúcsforgalomban 448 kbps) letöltési sebesség jár, 9 GB felett pedig 640 kbps (illetve 16 kbps). Az adatforgalom-számláló értelemszerűen havonta újraindul, de külön díjért hónap közben is lenullázható.

A tapasztalatainkat összefoglaló videó

Azt, hogy a forgalommenedzselés a gyakorlatban is ilyen szigorúan működik-e, a tesztelésre rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem tudtuk kipróbálni, a közelében sem jártunk a határértéknek számító adatmennyiségeknek. A névlegesen 4096/320 sebességű csomaggal egyébként nap közben – tehát csúcsidőben – jellemzően 1,5–1,8 Mbps letöltési és 200-240 kbps feltöltési sebességet mértünk a speedtest.net által ajánlott német szerverekhez kapcsolódva. Ezek a mindennapi internetezéshez elméletben megfelelő értékek, de a gyakorlatban azért nem mindig biztosítottak zökkenőmentes internetes élményt. A weboldalak általában viszonylag flottul böngészhetők – főleg, ha egy oldalt gyakran látogatunk –, a megszokottnál lassabb reakcióidő pedig megszokható. A YouTube-on a valós idejű lejátszás viszont nem mindig megy, a folyamatos videonézéshez gyakran meg kell várni, míg az anyag előre letöltődik.

* Cikkünk megjelenése után az RG Networks küldött egy screenshotot, melyen látszik, hogy a torrent működik. Mint írták: 1-2 percet várni kell arra, hogy a kliens felcsatlakozzon a hálózatra, de utána ugyanúgy megy a letöltés, mint vezetékes hálózaton. Azt mondják, nem voltunk elég türelmesek.

Működő torrent (nagyításért klikk a képre!)

Van net?

A Vannet szolgáltatás reklámszlogenje, hogy „mindenhol van net” – kétségtelen tény, hogy ezt ma Magyarországon egyedül a műholdas technológia képes biztosítani. A szolgáltatásnak ugyanakkor megvannak a maga, a technológia természetéből fakadó korlátai, melyek miatt egyes webes alkalmazások (online játékok) egyáltalán nem, mások (például a YouTube) csak kompromisszumokkal használhatók. Ezekkel és a többi széles sávú hozzáférésnél megszokott díjingerküszöböt meghaladó költségekkel kell megbarátkoznia annak, aki egy ilyen csomagra fizet elő.

E hozzáféréstípusnak így ott van leginkább piaca, ahol fontos a net, de más széles sávú technológia egyáltalán nem vagy csak korlátokkal elérhető. Az RG Networks szerint ma Magyarországon százegynéhány olyan település és közel 9000 olyan településrész van, ahol vagy semmiféle vezetékes internetes infrastruktúra nincs, vagy rendkívül alacsony a lefedettségi arány. A mobilszolgáltatók 3G-hálózati térképein is vannak fehér foltok – összességében az e területeken lakók, az itt működő cégek, szervezetek számára jelenthet megoldást a Vannet.

A korlátlan csomagok jellemzői és árai

Amikor az árakat megláttuk, mi nehezen tudtuk elképzelni, hogy a lakossági piacon a szolgáltatás sikeres, érdekes lehet. A karácsonyi akcióban kétéves hűség mellett havi 10 ezer forintért kínált 1 Mbps-os letöltési sebességű, forgalmi korlátos csomag a legolcsóbb a kínálatban, ami tényleg jóval drágább, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező vezetékes vagy mobilnet (ezeknél átlagosan 2-4000 forint havi díj). Mégis: az RG Networks azt mondja, az egyre szaporodó ügyfélkör 30 százaléka magán-előfizető.

Az Astra 3B műhold által biztosított lefedettség

A fennmaradó 70 százalékban vannak kihívást jelentő környezetbe települt vállalkozások: mint például egy, a Mecsekben működő festékgyár, erdészettel, vadászattal foglalkozó cégek, benzinkutak, vidéki települési önkormányzatok, melyek a teleházaikba telepítettek műholdas internetet, meg a Cserkész Szövetség. A műholdas netet a cég back-up kapcsolatként is ajánlja: olyan területeken, ahol fontos a folyamatos hozzáférés, az elsődleges hálózat kiesése esetén bevethető a műhold.

És persze a műholdas internet nem áll meg az országhatárokon: az Astra 3B lefedi egész Európát és Észak-Afrika egy kis részét. Így ha valaki e térségben utazgat sokat, jól járhat ezzel a megoldással, igaz, ehhez nem árt egy, a szatellitet automatikusan megkereső, motoros antenna sem, ami szintén nem olcsó.

A Vannet hozzáférést és az ahhoz szükséges eszközcsomagot a szolgáltatást itthon nyújtó RG Networks Kft. adta kölcsön a bemutatóhoz.