Mi az a stúdió monitor?
Egy nagyon érdekes hangfal landolt nemrégiben a szerkesztőségünkben. A Thonet & Vander M6 Studio úgynevezett stúdió monitor, abból is közeltéri (nearfiled) fajta. Rendeltetését érdemes dióhéjban elmagyarázni, mielőtt nekifognánk a részletes bemutatásának. A stúdió monitor pontosan arra való, amire a neve is utal, hogy stúdióban követni (azaz monitorozni) lehessen a zenét, amin éppen dolgozunk. De miért is kell erre külön hangszórófajta? Azért, mert a hangszerek vagy zeneszámok keverése közben elengedhetetlen, hogy minél pontosabban halljuk a felvételt, ami az eszközökből kijön.
Belül a sárga membránosak a stúdió monitorok, kívül a referencia hangszórók - forrás: Image-Line Software
Például ha egy basszusban erős Hi-Fi hangszórót használunk erre a feladatra, akkor könnyen abba a hibába eshetünk, hogy túl keveset keverünk be, így a végtermék mélyei nem lesznek elég hangsúlyosak, a rajongók pedig nem értik majd, miért nem szól jól az adott muzsika. Jogosan vetődik fel a gondolat, hogy akkor miért ne dolgozhatnánk olyan hangkeltőkkel, amilyeneket majd a vevők is használnak? Azért, mert rengeteg különböző hangképpel rendelkező rendszer van a piacon, így egyszerűbb a keverésnél a minél plasztikusabb, tisztább és kevésbé színezett hangfallal dolgozni.
Stúdió monitorok helyes elhelyezése - forrás: Crossfadr
A nearfield, vagyis közeltéri stúdió monitorok diadalmenete a 80-as években kezdődött, akkor tűntek fel az első kis garázsstúdiók, ahová egyszerűen a helyszűke miatt nem fértek be az addig használt, nagy monitorok, ezért kellett egy olyan megoldás, ami kisebb, kompaktabb, és a hallgatótól legfeljebb egy-két méterre le lehet tenni. Kialakításuk és jellegük is ehhez a funkcióhoz igazodik. Tervezésüknél csak az előttük ülő zenész hangélményére fókuszálnak, a környezetről, szoba faláról visszaverődő hanghullámokkal nem számolnak, hiszen a stúdió falai úgyis hangelnyelő anyaggal vannak beburkolva.
Stúdió monitorok helyes elhelyezése - forrás: Crossfadr
Ez mondhatni teljesen ellentétes a Hi-Fi hangszórók tervezési megfontolásával, ahol a térrel és visszaverődéssel is számolniuk kell a gyártóknak.Végeredményben egy olyan hangfalat kapunk stúdió monitor néven, ami normál zenehallgatásra minden, csak nem ideális. Hangképe akár unalmasnak is mondható, hangtere szűk, bár tény és való, hogy aki közvetlenül elé ül majd, és tudja mire számíthat, annak egy ilyen monitor megfelelő választás lehet. Sőt vannak olyan gyártók is, akik stúdió monitoraikat kimondottan fixpontos (tehát előtte ülős) hallgatásra tervezik, és egyes Hi-Fi hangszórók is bevethetőek monitorként.
M6 Studio
A Thonet & Vander M6 Studio lineáris, precíz és professzionális hangzást ígér. A maga valamivel 65 000 forint fölötti árával a belépőszintű stúdió monitorok közé tartozik, ennek megfelelően egyszerűbb, otthoni stúdiókba szánja a gyártó, alapvetően PC-n történő keveréshez és zenehallgatáshoz. Egyes számban, mert ezeket a termékeket szólóban árulják, persze gyakran célszerű kettőt venni belőlük.
A hangfal 330 mm magas, 222 mm széles és 266 mm mély, a gyártó által kifejlesztett HDAA anyagból készült, ami a farostlemeznél tömörebb és szilárdabb, természetes polimer. Természetesen bassreflex kialakítású a doboz, ahogyan a legtöbb hasonló méretű stúdió monitor és Hi-Fi hangszóró. Benne két hangsugárzó kapott helyet, azaz kétutas monitorról beszélhetünk.
A mély és közép tartományért 6,5 hüvelykes, üveg-aramidszálas membránnal szerelt hangsugárzó (4 ohm, 80 W) felel, a magasakat az 1 hüvelykes selyemmembrános magassugárzó (4 ohm, 30 W) reprodukálja, mellette két reflexnyílást alakítottak ki. Természetesen aktív megoldásról van szó, 90 wattos RMS teljesítményét 260 mV-os bemeneti feszültség (input érzékenység) mellett éri el. A specifikáció szerint 45 Hz - 20 kHz frekvenciatartományra számíthatunk, a keresztváltó frekvenciája 1,9 kHz harmadrendű (18 dB/oktáv) analóg szűrővel.
Csatlakozók terén is mutat némi extrát az M6 Studio (de jellemzően bármely más stúdió monitor is) az egyszerűbb Hi-Fi hangszórókhoz képest. Van szimmetrikus (balanced) bemenete, ami kevesebb zajt szed fel a kéteres bemenetekhez képest. Ezt választva tisztább hangzást kapunk, illetve hosszabb kábelt használhatunk a hangforrás és a hangszóró között torzítás nélkül.
A szimmetrikus XRL és TRS (6,35 mm-es jack) mellett van egy RCA (unbalanced) bemenet is, ez nem szimmetrikus források használatakor, például számítógépnél jöhet jól. Hangerőszabályzásra értelemszerűen a volume feliratú tekerő szolgál, ezt zenészberkekben érzékenységnek hívják, és dB-ben skálázzák. A hátoldalon található még egy négyállású HF Level kapcsoló, amivel a magas tartomány állítható. 0 dB az a szint, ami a Thonet & Vander szerint az ideális képet adja, de ezt többek között a hangszóró elhelyezése és szobánk kialakítása is befolyásolja, ezért igény szerint állítható. Pontos belövésére célszerű egy olyan felvételt használni, amiről pontosan tudjuk, hogyan kell szólnia, és ehhez állítjuk hozzá a HF Level értékét.
Próba
A Thonet & Vander M6 Studio monitort megkínáltuk mindenféle hanggal, melyek változatos helyekről érkeztek: a Focusrite Saffire 6 USB hangkártyáról, egy Dell Latitude 5540 laptop jack kimenetéről, LG G3 mobilról, illetve egy Yamaha Pacifica 112 VM elektromos gitárról, majd egy Sinn 7 Status 24|96 digitális audió munkaállomás (DAW) is összeköttetésbe került vele. Hallgattunk veszteségmentesen tömörített, illetve tömörítetlen audio állományokat, kapott MP3-at is, de igazán az élő hangszert, illetve a rögzített zenekari próba nyersanyagát és annak masterelt változatát szerette.
Az első ütemek elhangzása után világos volt, hogy miről is szól a stúdió monitor. A belőle érkező hang leginkább semmilyen, színtelen volt, basszusból és magasból is többet várt volna az avatatlan hallgató. Kezdetben még az is nagyon furának tűnt, hogy csak az hallotta rendesen, aki pontosan előtte ült. Egy közeltéri stúdió monitornak viszont pontosan így kell szólnia, hogy hallgatója tudja, hol kell még erősíteni és honnan kell elvenni.
Saját világában (stúdió monitorként gondolva rá) azért érezni, hogy belépőszintű termékkel van dolgunk, mivel a hangváltó érezhetően nem tudott mit kezdeni a magányos hangszerekkel sem az MP3, sem a tömörítetlen állományok lejátszása során, ahhoz több időt kellett volna eltöltenünk az M6 Studio társaságában, hogy ezt a jelenséget összetettebb zenei tartalom mellett is egyértelműen felismerjük. A hangkép viszont nem volt agyonszínezett, igaz, a részleteket egyszerre csak egy ember hallotta teljes mivoltukban, de mint írtuk, ez egy közeltéri monitor esetében nem jelent problémát.
Valószínűleg a legjobbat akkor tettük, amikor Michael Jackson Thrillerének eredeti és remastered változatát, illetve az Anna and the Barbies zenekar Egy kicsit még számának két különböző helyszínen rögzített, akusztikus változatát próbáltuk ki. Ezek döbbentettek rá minket igazán, hogy alig hallani különbséget a jó és a rossz felvételek között. A hangfalak teszteléséhez sokféle forrást használunk, de mindig kell legyen olyan tartalom, amit a hallgató pontosan ismer, és tudja, hogyan kellene szólnia optimálisan. Ezért tűnt fel a szűkös színpadkép és a dinamikusnak semmiképp sem nevezhető, kenődő hangzás, ami alapján kezdtünk kétségbe esni az M6 Studióval kapcsolatban.
A helyzetet a Yamaha Pacifica gitár, illetve a digitális audio munkaállomás (DAW) mentette meg. Ezek már olyan részletességű és tisztaságú forrást jelentettek, amelyekkel vidám gyerek módjára működött együtt az M6. A garázsstúdióban érezte igazán otthon magát a közeltéri monitor, ahol professzionális rezgéselnyelő talpra (Iso Acoustics) állítottuk, a falakat pedig hangszigetelő szivacs fedte. Itt is messze volt a tökéletestől a produkció, de ezek között a körülmények között már némi kompromisszummal használható.
Értékelés
Összességében elmondható, hogy az olcsóbb hangfalakhoz szokott fül számára megfelelő forrást és a szimmetrikus audiovonalat használva lenyűgözőnek fog hatni az M6 Studio tiszta, visszafogott hangzása. Ellenben a hangtér szűkössége és a hangváltó okozta dinamikaproblémák az erre fogékonyaknak hamar fel fognak tűnni, amivel azért együtt lehet élni, de tudni kell helyén kezelni a hallottakat.
Tesztalanyunk 65 000 forint körüli árkategóriájában található jó néhány olyan megoldás, amit stúdió monitorként árulnak, ám valójában erre a feladatra kevéssé, fixpozíciós zenehallgatásra viszont annál inkább alkalmasak. A Thonet & Vander nem ezt az utat választotta, inkább egy belépő kategóriás munkaeszközt készített, tehát bassheadeknek és a V-hangkép rajongóinak Hi-Fi hangfal helyett nem ajánljuk a használatát.
Ha munkára, zenekészítéshez kell egy valódi monitor hangszóró, és nincs a zsebünkben ilyen célra többszázezer forint, akkor érdemes elgondolkodni az M6 Studio megvásárlásán. Előtte viszont erősen ajánlott kipróbálni és összehasonlítani néhány konkurensével, például a témában kedvelt KRK Rokit 5-tel vagy M-Audio BX6 Carbonnal, esetleg néhány Yamaha modellel. A legjobban akkor járunk, ha abban a környezetben tudjuk meghajtani őket, ahol később majd használva lesznek, ugyanis ennél a hangfaltípusnál nem csak az abszolút minőség számít, hanem az is, hogy a zenénk és a fülünk hogyan tud együttműködni vele.
rudi
Az Thonet & Vander M6 Studio monitorhangfalat a CompMarket Hungary Zrt. bocsátotta rendelkezésünkre.
