64 bites processzorok

Az ősz beálltával nemcsak az iskola kezdődött el, hanem beindult a mozgolódás a hardverpiacon is. A múlt héten sokféle 64 bites és/vagy kétmagos processzorokat fogadó alaplappal foglalkoztunk, most megnézzük, mit illeszthetünk beléjük. A cikkben közölt árakat nagykereskedelmi partnereink listái alapján képeztük kiskereskedői haszon és 25 % áfa hozzászámításával.

Az utóbbi időben két kifejezéstől hangos a processzorok világa: 64 bit, dual-core. Bizonyos tekintetben mind a két név mögött duplázás rejlik, de egyik sem jelenti a korábbi processzorteljesítmény megkétszerezését.

Ugyan 64 bites x86 processzorok már az Athlon 64 megjelenése óta rendelkezésünkre állnak, úgy néz ki, csak most jött el az ideje a technológia széleskörű felhasználásának. A korábbi 32 bitről 64 bitesre szélesített utasításkészlettel több memória és regiszter címezhető meg, így a programozók nagyobb szabadságot kapnak ötleteik megvalósítására. A tágabb lehetőségek kihasználásához nekünk, felhasználóknak 64 bites utasításkészletet támogató és kihasználó operációs rendszerre és alkalmazásokra van szükségünk. Nemrég a Windows Longhorn/Vista csinnadrattája mellett szép csendben megérkezett a 64 bites Windows XP, így operációs rendszer már van, és a meghajtóprogramok, valamint alkalmazások is elkezdtek szállingózni.

Elérkezett az idő, hogy a felsőkategóriás AMD processzorok mellett az Intel is a 64 bites mezőre lépjen. Az új technológia kezdeti halogatása után a processzorgyártó óriás nagy lendülettel vetette magát bele az újba. Elsőként a 600-as Pentium 4 sorozattal rukkoltak elő, mely a korábbi 500-asoktól nemcsak az utasításkészletben, hanem megnövelt – 2 MB-os – másodszintű gyorsítótárban is eltért. A sorozatszám második jegyéből továbbra is az órajelre lehetett következtetni, ami a legkisebb 630-assal indult 3 GHz-ről és a 670-essel fejeződött be 3,8 GHz-en. Eközben minden lépcsőn 200 MHz-cel emelkedett az ütem.

Nem sokkal a hatosok útnak indítása után új – 64 bites – tagokat kapott az 500-as széria is. A 64 bites ötösöket a sorszámuk végén szereplő egyesről lehet felismerni. Többi paraméterük megegyezik az eggyel kisebb számozású társaikéval. Így a Pentium 4 531 ugyanúgy 3 GHz-en ketyeg, és 1 MB-os másodszintű gyorsítótára van, mint az 530-es modellnek, csupán a 64 bites utasításkészlettel tud többet. Az összes 64 bites Pentium 4 LGA775 tokozású és 90 nanométeres gyártási technológiával készül.

Az Intel nem elégedett meg az erőteljesebb Pentiumok 64-bitesítésével, az olcsóbb szegmensbe szánt Celeronoknál is megtörtént a bővítés, ezzel valamivel megelőzték az AMD-t is, mely költséghatékony processzoraiból csak valamivel később kezdett 64 biteseket szállítani. A 64 bites Celeronok jelzésében is az utolsó számjegy eggyel való növelése mellett döntöttek, de emellett meglovagolták a kétmagos Pentium D processzorok várható sikerét, és némileg megtévesztően a D betű is ott figyel az egymagos, soványka – csökkentett FSB-vel és L2 cache-sel bíró – processzorokon. A 2,53-3,2 GHz-es tartományban hatféle 64 bites Celeron szerepel, a szomszédos modellek közötti órajelkülönbség 133 MHz.

A jobb áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaltuk az Intel 64 bites processzorait.

Látható, hogy a 64 bites 600-as sorozat és a feleakkora L2 gyorsítótárral rendelkező ötszázasok között alig van árkülönbség, sőt, az 541 és 640 esetében az utóbbi, nagyobb cache-sel szerelt változat az olcsóbb. Ami még örvendetesebb, hogy a 64 bites Pentiumok szinte egy árban vannak korábbi, 32 bites társaikkal. Ugyanez a helyzet a Celeronoknál is; mondhatni, aki új Intel processzort vesz, a 64 bit miatt nem kényszerül extra kiadásra. Chipkészlet tekintetében sem kell aggódni, Intel-oldalról az 915-ös fölött minden lapka támogatja a 64 bitet, éppúgy, ahogyan az nForce4 Intel Edition is.

AMD fronton is egyszerű az átállás. Az Athlon 64-ek kivétel nélkül 64 bitesek, a 754 lábú Sempronok esetében pedig a legfrissebb stepping már tartalmazza a kibővített utasításkészletet. A mostani raktárkészletek kifogyásával a 32 bites jószágok teljesen eltűnnek. Egyelőre az új Sempronok még több mint tíz százalékkal drágábbak korábbi társaiknál, de a legolcsóbb, 2500+-os 64 bites Sempron csupán 13 200 Ft, jelentősen olcsóbb a hasonló teljesítményű legkisebb Celeronnál.

Kétmagos processzorok

A dual-core – vagyis kétmagos – processzorok megjelenése a legfrissebb jelenség az x86-os CPU-k piacán. Tesztjeinkben megmutatkozott, hogy a processzormag megkettőzése bizonyos esetekben jótékony hatással van a teljesítményre, másokban viszont egyáltalán nem érződik meg a hatása. Az utóbbiak közé tartoznak a játékok, de a fejlesztők már dolgoznak kétmagos kódokon. A következő generációs 3D motorok már ezt a vívmányt is aktívan ki fogják használni.

Egyelőre a megduplázott processzormagnak az egyszerre kettő vagy több alkalmazást használók örülhetnek. Az újítás lényege, hogy az Intel Hyper-Threading technológiával ellentétben itt ténylegesen két processzorról beszélhetünk, melyek egymástól teljesen függetlenül futtathatnak alkalmazásokat. Míg az egyik intenzíven videót tömörít, addig a másikon játszhatunk, internetezhetünk, esetleg a korábban elkészített képanyagot tovább szerkeszthetjük, de a felhasználási lehetőségek listája végtelen.

A dual-core chipek meghatározó szerepet fognak betölteni a jövőben, fontosságukat mi sem jelzi jobban, mint hogy a 64 bites utasításkészlettel ellentétben a két nagy x86-processzorgyártó, az Intel és az AMD egymással versengve szinte ugyanabban az időben mutatta be asztali PC-kbe szánt kétmagos megoldásait.

Az új technológiával az AMD tudott nagyobb teljesítményű chipet gyártani, az eddigi leggyorsabb Athlon 64 X2 4800+ olyan területeken (videokódolás és 3D Studio) is maga mögé utasította az Intel processzorokat, ahol eddig az ellenlábas uralkodott. Az előny javarészt a beépített memóriavezérlőnek és a két mag belső, nagy sebességű kommunikációjának köszönhető, ugyanis a kétmagos Pentiumok csak a külső rendszerbuszon keresztül tudnak egymással szót váltani.

A másik viadalt, az árversenyt viszont meglepetésre az Intel nyerte. A legolcsóbb kétmagos Pentium D 820 ára nagyjából a középkategóriás egymagos Athlon 64-ek szintjén mozog: 64 000 Ft. Ez annak köszönhető, hogy a kisebb gyártási kapacitással rendelkező AMD kevesebb processzort tud prezentálni, így a hatalmas igényeket – mert sokan a leggyorsabbat szeretnék – magas árakkal tudják meglovagolni.

Lapkakészletek tekintetében az AMD helyzete egyszerűbb, ugyanis a kétmagos Athlon 64 X2-k működnek a mai Socket 939-es alaplapokban. Az Intel esetében a 800-as Pentiumok az Intel 945/955 készleteivel, és a legkisebb, 2,8 GHz-es 820-as kivételével az nForce4 Intel Edition lapkával szerelt alaplapokban kelthetőek életre. Lássuk a kétmagos processzorok áttekintő táblázatát.

A nagyobb kétmagos Athlon 64 X2-k még nem érhetőek el itthon, de már a kicsik ára is vészjóslóan magas.

Megjelenítés

A múlt heti alapos grafikuskártya-áttekintés után is maradtak olyan újdonságok, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Korábban a felső szegmensben zajló küzdelmet vázoltuk, de a középmezőnyben is áll a bál. Eddig a GeForce 6600 GT pozíciója nagyon erős volt, 40-45000 forint körül árával, magas órajeleivel és tuningolhatóságával a tizenkét futószalagos konkurensekre is veszélyt jelentett, az ATI pedig nem tudott méltó ellenfelet állítani neki, az X700 XT soha nem vált piacéretté, az X800 pedig drágább. Most talán fordul a kocka, az ATI szándékát nem titkolva GT utótaggal ellátott, nyolc futószalagos Radeon X800-at dobott piacra. Az új GT ugyan GPU-órajelben némileg lemarad a GeForce 6600 GT mögött, de memóriavezérlője akár 256 bites is lehet, melyen 128 MB vagy 256 MB memória csücsülhet.

Az árak is nagyon kedvezőek. Elsőként a Sapphire PCI Express-es példányaival találkozhatunk a boltok polcán. A 256 bites memóriavezérlővel ellátott 128 MB-os kártya ára 41 000 Ft, a kétszer ekkora RAM-mennyiségnek otthont adó változat 6000 forinttal drágább. Amiről nincs még információnk, az a GPU és a RAM órajele. Ebben a tekintetben és a memóriabusz kapcsán is nagy kavarodás várható az X800 GT-knél, ugyanis többféle megoldást is bejelentettek, melyeknek ára is várhatóan különböző lesz.

Radeon X800 GT – talán megveri majd a GeForce 6600 GT-t

Fél kategóriával lejjebb versenyez a vásárlók kegyeiért a Gigabyte N66L128DP. Egyelőre csak annyit lehet róla tudni, hogy GeForce 6600 LE grafikus processzor és 128 MB, 128 bites DDR memória dolgozik rajta. A korábbi hírek szerint a GeForce 6600 LE egy órajelcsökkentett, de SLI-ben párba köthető kártya lesz, de a Gigabyte változat AGP csatlakozót kapott, így a párosodásról ebben az esetben le kell mondani. A teljesítményről, órajelekről sincs információnk, annyit tudni csupán, hogy a kártya ára alacsonyabb, mint a sima Gigabyte GeForce 6600-é, egészen pontosan 26 800 Ft.

Gigabyte GeForce 6600 LE – még nem tudni róla szinte semmit, de olcsó lesz

A grafikus kártyák után lássunk három érdekes, új monitort a Samsung kínálatából. A ViewSonic után az egyik legnagyobb TFT-panelgyártó is bemutatta 4 ms válaszidejű, TN panellel szerelt kijelzőit. A kisebbik – tizenhét hüvelykes – 730BF 89 300 forintos és a nagyobbik – tizenkilences – 930BF 118 000 forintos ára jelentősen alacsonyabb, mint a ViewSonic hasonló képességű monitorainak ára. A rövid válaszidőhöz mindkét Samsung kijelzőnél 700:1-es kontrasztarány, 300 cd/m² fényerő és 160/160 fokos betekintési szög tartozik. Bemenetből van analóg és digitális is.

Samsung TFT TV-vevővel és nélküle

Felfrissült a Samsung 17 hüvelykes, TV-vevős TFT kijelzője is. A Samsung 730MP válaszideje 16 ms, kontrasztaránya 450:1, fényereje 400 cd/m², betekintési szöge függőlegesen és vízszintesen is 140 fok. LCD TV-ktől szokatlanul 1280x1024 képpontos felbontása van, HDTV-megjelenítésre is fel van készítve. Az analóg bemenet mellett digitális is került rá, továbbá van S-Video, RCA, és SCART csatlakozó is rajta. A tuner TV- és rádióadás vételére is képes, támogatja a Virtual Dolby és BBE hangzást. A teletext mellett PIP, valamint PBP funkció sem hiányzik, és távirányítót is kapunk hozzá. A multimédiás mindenes ára 134 000 Ft.

Mobil aMigo

A napokban nálunk járt a világ talán legkisebb hordozható irodája. Úgy hívják, Kingston DataTraveler II Plus – Migo Edition. Egy USB 2.0-s flash-meghajtóról van szó, melyet kiegészítő szoftvere tesz naggyá.

Megjelenését tekintve szokásos Kingston minőséget látunk. A stabilabb ki- és becsatlakoztatást kétoldalt gumi csúszásgátló segíti, az egység hátára színjátszó Kingston felirat került.

A kiszerelés része még egy vékony akasztó és két füzetecske melyekben a hardver és szoftver használatát írják le.

Az igazi érdekesség belül rejtőzik. A meghajtót beüzemelve két szoftvert és a hozzájuk való angol nyelvű használati utasítást találtuk.

A SecureTravel egy kizárólag Kingmax DataTraveler egységekkel használható tartalomtitkosító. A szoftvert elindítva megadhatjuk, hogy az adatterület mekkora részét akarjuk a kíváncsi szemek elől elzárni és a hozzá tartozó jelszót is beállíthatjuk. Fontos kiemelni, hogy a biztonsági kvóta beállítása után következő formázás az összes adat elvesztésével jár.

A telepítés befejeztével egy ikon jelenik meg az asztalon, ezzel – és a jelszóval – férhetünk hozzá a titkos részhez.

A beállításoknál kikapcsolhatjuk a jelszókérést ki- és bejelentkezéskor és gyorsindító ikont is készíthetünk egy gombnyomással.

A Migo szoftver a mobil iroda lelke. Segítségével teljes Windows profilunkat hordozhatóvá tehetjük, ebbe alapesetben beletartozik a munkaasztal háttere, ikonjai (csak az adott felhasználói profil egyedi ikonjai), dokumentumaink, az utoljára megtekintett dokumentumok listája és cookie-jaink. Ha Microsoft Outlookot használunk (2000-es verziót vagy újabbat), akkor teljes levelezésünket is könnyedén hordozhatjuk. Sajnos ez a tulajdonság más levelezőkkel – még Outlook Expresszel – sem megy.

Telepítés után máris a szinkronizáló ablak fogad minket, ahol láthatóak a szinkronizálásra kiválasztott elemek, de további lehetőségek beállítására is van módunk.

A File menüpontban könyvtárakat vagy különálló fájlokat is hozzáadhatunk a szinkronizálandó adatokhoz, és a szinkronizálás időhatárát is beállíthatjuk.

Az outlookos levelezés is hasonlóan jól konfigurálható.

Egy gyors szinkronizálás után már vihetjük is adatainkat.

A munkaasztal tetején megjelenik egy Migo fülecske, melyben profiljaink sorakoznak.

Egy pillantást vetve a meghajtóra láthatjuk, hogy adataink szépen könyvtárakba rendezve sorakoznak, a külön kiválogatott mappák és fájlok a My Computer mappába kerültek.

Idegen géphez kerülve a Migo szoftver telepítése után (ha erre nincs jogunk, pórul jártunk) Login módban belépve máris ismerős terepen járunk. Ilyenkor mappáink és állományaink az asztalon egy mappába kerülnek. Ha szeretnénk levelezésünket is használni, postafiókunk beállítását is végig kell zongorázni, másképp hibaüzenetet kapunk.

A mobil irodával felvértezett 1 GB-os Kingston DataTraveler II Plus – Migo Edition vételára 21 500 Ft; aki Microsoft Outlook levelezőt használ, annak nagyon kényelmes adat- és postamozgatást tesz lehetővé mondjuk irodája és otthona között.

rudi