Bevezető, dizájn

Nincs könnyű helyzetben az Acer (vagy bármelyik másik gyártó), ha asztali PC-t szeretne eladni régiónkban: az általában nyugati pénztárcára szabott áraik ritkán versenyképesek az otthon összeszerelt konfigurációkkal, de még a boltok által összeállított számítógépekkel sem. Ár/érték arányban tehát biztos nem fog az élen végezni a most tesztelt Orion 7000 számítógép, melyet a gyártó elsőként frissített tavaly az Alder Lake H processzorokkal, de egyedi kinézetével mégis vevőre találhat ott, ahol érdekes dizájnja és a gépház nyújtotta extrák is számítanak a nyers erő mellett.

Dizájn

A Predator Orion 7000 számára az Acer egy egyedi külsejű, méretes (505 x 219 x 485 mm-es) toronyházat választott, aminek elején egy üveggel burkolt, oldalt pedig rácsos szellőzővel ellátott „kiugróban” csücsül a gyártó két darab 14 cm-es FrostBlade 2.0 ventilátora. Mondanunk sem kell, hogy ezek a légkavarók ARGB világítást kaptak, így bekapcsolt állapotban már messziről felhívják magukra a figyelmet, illetve megvilágítják a körülöttük helyet foglaló légterelő elemeket is (melyekről gyanítjuk, hogy inkább optikai tuningként funkcionálnak). Jutott világítás az előlap tetején lévő Predator logónak és a felső oldalon található bekapcsológombnak is, de ezeknél be kell érnünk a világoskék színnel.

[+]

Segít a szellőzésben a fedlap is, ahol fémhálót találunk, mely a szűrő szerepét is betölti. Az előlappal ellentétben ezt a pucoláshoz könnyedén el is távolíthatjuk egy hátul, rejtve meglapuló retesz benyomása után. Előtte maradt hely a csatlakozóknak, itt összesen négy USB 3.2 Gen1 sebességű portot találunk (egy Type-C, három Type-A felosztásban), de elfért itt két 3,5 mm-es jack aljzat is. Különlegesség a gombnyomásra kiugró 2,5”-es fiók, melybe például SATA SSD építhető be. Mivel standard Type-C konnektor biztosítja a kommunikációt, így ezt a fiókot külső meghajtóként bárhova elvihetjük, nem csak egy másik Orion 7000-rel használható adatcserére.

[+]

A gép bal oldalára edzett üveg oldalpanel került, melyen keresztül ráláthatunk a függőlegesen beszerelt VGA mellett az ARGB világítással rendelkező pumpára (az Orion 7000-ben kompakt vízhűtés dolgozik) és a hátulra került 12 cm-es FrostBlade 2.0 ventilátorra is. Nem hiányzik a fény az alaplapról sem, de a prímet a ventilátor viszi, mely nyolc ARGB LED-et tartalmaz, és a mellékelt PredatorSense szoftverben szabható testre az alaplapi világítással és a hűtőblokk LED-jeivel egyetemben. Az edzett üveg oldalpanelt gyárilag csavarok és rugós retesz rögzíti – ha sokat szeretnénk turkálni a gépben, akkor az előbbiek el is távolíthatók, és akkor a retesszel tudjuk szükség esetén zárni-nyitni a gépházat. A jobb oldalon fém oldalfalat találunk, itt nincsenek trükkök, a megszokott módon két csavar tartja zárva.

[+]

A gép alján egy hátrafelé kihúzható szűrő foglal helyet, ez csökkenti a tápegység ventilátorára jutó por mennyiségét. Hátul természetesen elsősorban a csatlakozók az érdekesek – ezen a téren az átlagos alaplapokhoz képest igen visszafogott a kínálat, hiszen csak hat USB portot (egy Type-C USB 3.2 Gen 2x2 sebességgel, három Type-A USB 3.2 Gen 2 sebességgel, illetve két USB 2.0) találunk a listában. Ezeket 2.5Gbps-os hálózati port és analóg hangcsatlakozók egészítik ki. A grafikus kimenetet teljes egészében a videokártya biztosítja három darab DisplayPort és egy HDMI kivezetés formájában.

Belső felépítés

Kinyitva a gépházat egy jobbára átlagos, egykamrás kialakítású számítógépházat láthatunk, pár apróbb érdekességgel. Talán a leginkább látványos a VGA kártya függőleges beépítése az ehhez szükséges PCIe kiemelő segítségével. Itt az Acer külön odafigyelt a hűtésre, melyet az IceTunnel feliratú műanyag elem javít – ez hivatott az előlap felől érkező hűs levegőt a grafikus kártya tripla ventilátoros hűtésére terelni.

[+]

Ami a továbbiakat illeti, egy kívülről átlagos, Z690-es lapkakészletre épülő alaplapot láthatunk, melynek VRM moduljai csak egész minimális hűtést kaptak – ez különösen annak a fényében meglepő, hogy a komponensgyártók micsoda alumíniumtornyokat szoktak ezekre pakolni. A tápegység egy márkajelzés nélküli fekete doboz (a termékoldal szerint 800 wattos), az összesen 32 GB DDR5-4000-es RAM pedig a Samsungtól származik, és két, mindenfajta hűtést és díszítést nélkülöző modul formájában tartózkodik a gépben.

[+]

A gépház szellőztetését a már említett három darab FrostBlade 2.0 ventilátor mellett a CPU hűtését végző kompakt vizes rendszer is segíti, ennek 120 mm-es radiátorát a fedlap alá szerelték be. A CPU-blokk egy világító Predator logót kapott, de a ventilátor maga teljesen dísztelen. Megjegyeznénk, hogy a felső „öbölben” lenne hely 240-es radiátornak is, kár, hogy az Acer ezt nem használta ki, mégiscsak egy Core i9-12900K-ról van szó, és mint a későbbiekben látni fogjuk, elfért volna rajta egy combosabb AiO is.

[+]

Az Orion 7000 bővíthetősége átlagosnak mondható: a processzor cserélhető (bár pusztán a gyorsításért nincs értelme), a memória számára pedig két szabad foglalat áll rendelkezésre. A háttértárak esetében gyárilag két M.2 SSD-t találunk az alaplapra építve, viszont ezeket könnyen kiegészíthetjük, ugyanis az alaplapi tálca hátoldalán két 2,5”-es meghajtónak van hely, alul pedig két műanyag, rezgéscsillapított 3,5”-es fiókot találunk. Az utóbbiak kapcsán megjegyeznénk, hogy ezek előre be vannak kábelezve, tehát a bővítés tényleg nem áll többől, mint a HDD rögzítéséből és a fiók „betolásából”. Ezzel szemben a hátsó 2,5”-es helyeknél nekünk kell a vezetékezést megoldani, ami már a gyári kábelezés megbontását igényli.

[+]

A grafikus kártyánál is megoldható a fejlesztés, ám annyiban nehézkesebb, hogy ha olyan modellt választunk, ami nem fér el a gyári helyén, akkor a túllógás mértékétől függően le kell bontani az IceTunnel légterelőt.

Hardver, teljesítmény

Az Orion 7000 kapcsán nincs túl sok konfigurálási lehetőség, a PC kérhető Core i7-12700K-val, Core i9-12900K-val, illetve RTX 3080-nal és RTX 3090-nel. Az általunk tesztelt gépben a 12900K/3080 páros dolgozik, itt tehát a CPU felé billen a mérleg nyelve. Megjegyeznénk, hogy az Acer bizony nem a 12 GB-os RTX 3080-at választotta, hanem még a „régi”, jelenleg már több mint két éves, 10 GB-os modellt használja.

Sebesség

Háttértárként két különálló PCIe 4.0 x4-es SSD-t kapunk, melyek nincsenek RAID tömbbe összefogva – a sebességüket elnézve erre nem is nagyon lenne szükség, mindkettő szépen hozza azokat a számokat, melyeket elvárhatunk ebben a kategóriában.

[+]

Áttérve először az általános teljesítményre, megjegyeznénk, hogy a sok felesleges előretelepített szoftver között ott lapul a PredatorSense is, mely az ARGB világítás mellett a processzor – de csak a processzor – túlhajtásárára is bevethető. Ennek kapcsán három profilt kapunk, Szabványos, Gyorsabb és Turbo néven. Tesztjeinket az alapértelmezett Szabványos beállítás mellett Turbo fokozaton is lefuttattuk, hogy lássuk, mennyit hoz a konyhára.

Elsőként az általános teljesítményt vizsgálva látható, hogy a Core i9-12900K szépen teszi a dolgát. Megnézve az Alder Lake megérkezésekor készített tesztünket, ha összevetjük az ott használt platformmal kapott számokkal, nem látunk sem feltűnő gyorsulást, sem feltűnő lassulást. Amit viszont látunk, az tesztek hosszával (és processzor-központúságával) egyenes arányban növekvő gyorsulás a Turbo fokozat aktiválásával. Elég látványos ez például a Cinebench R23 esetében, melynél 10 perces „bemelegítést” követően végezzük a mérést.

A SPECviewperffel végzett tesztekben is hasonló az összkép, a Turbo aktiválása a kifejezetten CPU-központú, ráadásul igen hosszasan futó Handbrake tesztben dobja a legnagyobbat az eredményen. A számok itt is rendben vannak, de jól mutatják, hogy az Alder Lake tesztben használt platformon az alaplapgyártók már eleve tuningolt beállításokat használnak.

A rendszer összteljesítményét vizsgáló PCMark 10 és Procyon esetében már láthatóan kisebb a Turbó beállítás előnye – ahol pár százaléknál több látszik belőle, az például a főleg irodai feladatokra koncentráló Productivity, illetve a Lightroomot és Photoshopot futtató Procyon Photo Editing mérés.

Áttérve a 3D-s teljesítményre, elsőként a 3DMarkot indítottuk el – itt már látható, hogy ugyan a gép sebessége rendben van, a PredatorSense tuning semmit sem segít az alapvetően GPU-limitált esetekben. Ebből pedig már sejthető, hogy mi vár ránk játékok alatt! Ez utóbbiakat a VGA tesztekben megszokott programokkal és beállításokkal futtattuk – érdemes a kapott számokat összevetni például az RTX 3080 12 GB és az RTX 3080 OC 10 GB tesztjében kapott eredményekkel.

A felbontással nem variáltunk, abból kiindulva, hogy aki egy ilyen számítógépet vesz, az alighanem elvárja, hogy UHD felbontásban játszhasson. Ezt a feltételt az Orion 7000 nagyjából teljesíti is, a számok mindenhol a 30 fps-es határ fölött vannak, még a DXR-t használó Metro Exodus Enhanced Edition, Dirt 5 és Far Cry 6 esetében is. A CPU-tuningnak, mint említettük, ugyanakkor szinte semmi jelentősége, hiszen egyértelműen GPU-limitesek a játékok.

Használat közben

Nézzük most meg akkor azt, hogy mi történik a gép belsejében használat közben! Ehhez szokásos módon az AIDA64-et hívtuk segítségül, mellyel külön tudjuk terhelni a CPU-t és a GPU-t. Normál esetben, tehát terhelés nélkül az Orion 7000 egy csendes konfiguráció, minimális ventilátorzajjal, mely egy átlagos szobában gyakorlatilag el is tűnik a háttérben. A konnektornál 50 wattos fogyasztást mértünk, a processzor hőmérséklete pedig 27 °C volt, ami nem rossz érték, figyelembe véve a szoba 20 °C-os hőmérsékletét.

Rákapcsolva a CPU-terhelést, Szabványos beállítások mellett a TDP körülbelül 20 másodpercre 240 watt köré ugrik, majd innen 125 wattra esik vissza, és így is marad a teszt végéig. Ezalatt a CPU hőmérséklete először 90 °C fölé melegszik, de aztán visszaesik, és végül 70 °C körül stabilizálódik. Ehhez egy átlagos, könnyedén elviselhető zajszint tartozik.

Más a helyzet akkor, ha a Turbó beállítást aktiváljuk: bár a PL2 szintje nem változik, a tau körülbelül háromszorosára nő. Elég jelentősen emelkedik viszont a PL1, 125 wattról 160 wattra – az, hogy ez a hőmérsékleten nem látszik feltűnően, az annak köszönhető, hogy a hűtés is sebességet vált, és kifejezetten hangos lesz, amiben mind a szellőzésen dolgozó ventilátoroknak, mind a vízhűtésnek jut szerep.

A GPU esetében, ahogy az a teszteredményekben is láttuk, nincs tuningra lehetőség, legalábbis a PredatorSense segítségével semmiképp. A TBP extrém terhelésnél 310 watt körül mozog, a hőmérséklet pedig 87 °C-on látszik stabilizálódni.

Értékelés

Már a bevezetőben is említettük, hogy ha valaki most papírt és ceruzát, esetleg Excelt ragad, és nekilát komponensenként összeválogatni az Orion 7000-et, bizony látni fogja, hogy ár/érték arányban nem áll jól ez a gép, de ez általában is elmondható az ilyen gyári PC-kről. Viszont nem is azoknak készült, akik komponensenként válogatják össze maguknak konfigurációjukat, hanem azoknak, akiket kinézete, egyedisége meg tud ragadni, és egyébként is kész megoldást keresnek.

Ezen a téren a Predator asztali számítógépe nem áll rosszul, hiszen a gépház valóban egyedi, az ARGB-ben villogó elemek pedig látványossá teszik megjelenését. Az Acer láthatóan igyekezett a díszítés mellett a hasznos kiegészítőkre is odafigyelni, így összesen négy gyors USB portnak és egy kivehető 2,5”-es meghajtófióknak is örülhetünk. A belső összerakás is igényes, a kábeleket szépen elvezették, a Wi-Fi 6E adapter antennái is láthatatlanul lapulnak a fedlap mögött.

[+]

A beltér kialakítása is úgy tűnik, hogy rendben van, a VGA-ra hűs levegőt vezető IceTunnel láthatóan működik, és igazából a bővíthetőség is megoldható, különösen a háttértárak és a RAM terén.

Teljesítmény terén sincsenek gondok, ami nem is meglepő, a Core i9-12900K és az RTX 3080 sem lassú alkatrész. Ám kettőjük kombinációja, legalábbis a játékok szempontjából nem ideális: a 12900K elbírna egy RTX 3080 12G, 3080 Ti vagy 3090-nel is, ha viszont nem szeretnénk az ár miatt feljebb lépni, akkor az RTX 3080 mellé elég lenne egy Core i7-12700K is. Amit viszont igazán szeretnénk látni, az egy jóval combosabb hűtés: ezzel nemcsak a PL2 idejét lehetne kitolni, de a zajszint is csökkenhetne. Ezzel párhuzamosan pedig érdemes lenne a PredatorSense-ben lehetőséget adni a VGA tuningjára is, hiszen pont a játékok alatt a CPU gyorsításának semmi hatását nem látjuk.

Egy 240-es AiO jobb választás lenne [+]

Természetesen mindettől még az Orion 7000 egy erős, gyors és jól működő konfiguráció, mely a dobozból kivéve azonnal működésre kész. Nem kell Windowst telepíteni, drivereket vadászni, nincsenek kompatibilitási gondok, meglepetések a szereléskor. Aki ezért a kényelemért hajlandó felárat fizetni, az jól járhat az Acer gépével.

Wombath

Az Acer Predator Orion 7000 számítógépet az Acer magyarországi képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.