VGA teszt

Az Asus notebookokba épített középkategóriás diszkrét VGA-k többet érdemelnek holmi 3DMark tesztkörnél, ezért néhány játékkal néztük meg teljesítményüket. Az M51Sn DirectX 10-et támogató GeForce 9500M GS-éről szétszerelés közben kiderült, hogy a korábbi GeForce 8600M GT kisebb csíkszélességre vitt változata, tehát a Mobility Radeon HD 2600-ak közül inkább az XT ellenfele, sőt igazi kihívója a HD 3650 lesz majd.

Telepítés közben elég furcsán viselkedett a mobil radeonos gép. Ahogy felraktuk az Asus oldalán talált meghajtóját, a PCMark05 és a 3DMark05 sem akart többet lefutni. Az előző még úgy ahogy működött a Vista beépített vezérlőjével. A jelenség okára nem sikerült rájönnünk többszöri újratelepítés és interneten kutakodás után sem, az operációs rendszer megfelelőnek találta a VGA működését, de nekünk azért maradtak fenntartásaink. Kíváncsiság kedvéért betettünk egy GeForce 8800 GT 512 MB kártyát is a tesztbe, amely alatt egy mára gyengének mondható Athlon 64 X2 4200+ processzorral szerelt asztali gép dolgozott 2 GB DDR400 RAM társaságában.

Játékok

• The Elder Scrolls: Oblivion – Bethesda Softworks / Take 2 Interactive
• Bioshock – Irrational Games / 2K Games
• Unreal Tournament 3 – Epic Games / Midway
• Half-Life 2: Episode 2 – Valve / EA Games
• Colin McRae: DiRT – Codemasters / Codemasters
• World in Conflict – Massive Entertainment / Vivendi

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat a GeForce-okon „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre kapcsoltuk, az anizotropikus szűrés (8x-os) végig be volt kapcsolva, így később csak az élsimítás mértékét állítgattuk, ahol a játék lehetőséget adott a beállításra, ott játékból, ahol nem, ott a meghajtóprogramból. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

A HL2: Episode 2-ben felvett demót használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. További játékokban (Bioshock, Colin McRae DiRT, Oblivion) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A World in Conflictban a játékba beépített teljesítménytesztet futtattuk le, az UT3 esetében pedig a Shangri-la fly-by demót alkalmaztuk a mérések során.

A félreértések elkerülése végett most külön is feltüntetjük, hogy az ábrákon szereplő megnevezések egészen pontosan milyen konfigurációkat takarnak:

GeForce 9500M GS: Core 2 Duo T9300 CPU 2,5 GHz-en, GeForce 9500M GS 475/950/400 MHz-en, 3 GB DDR2-667 RAM

GeForce 9500M GS tuning: Core 2 Duo T9300 CPU 2,5 GHz-en, GeForce 9500M GS625/1250/450 MHz-en, 3 GB DDR2-667 RAM

Mobility Radeon HD 2600: Core 2 Duo T7700 CPU 2,4 GHz-en, Mobility Radeon HD 2600 500/400 MHz-en, 2 GB DDR2-800 RAM

GeForce 8800 GT 512 MB: Athlon 64 X2 4200+ 2,2 GHz-en, GeForce 8800 GT 512 MB 600/1500/900 MHz-en, 2 GB DDR400 RAM

Támadt némi gondunk a felbontások beállításánál. Az 1440x900-as pixelt nem sikerült maradéktalanul az asztali géphez állítani, így ott 1280x1024-et használtunk, ami nagyjából 1%-kal több képpontot jelent. Eltérve a natív pixelszámtól a notebookokra jellemző 1280x800-at sem sikerült maradéktalanul belőni. A GeForce 9500M GS-nél 1280x720-at, a Radeonnál 1280x768-at, az asztali gépnél pedig 1152x864-et használtunk, így a GeForce-nak nagyjából 10%-kal kevesebb pixellel kellett megküzdenie. Sajnos a 720 soros felbontás a képarányt is erősen deformálta, így több játék menürendszere is nehezen olvasható lett. Az eltérő felbontások miatt az egyes grafikonoknál a pixelek megközelítő számát adjuk meg, tehát az 1280x800 1 megapixelnek, az 1440x900 pedig 1,3 megapixelnek felel meg, akárcsak az 1152x864, illetve az 1280x1024.

Half-Life 2-ben négyszeres élsimításhoz is volt ereje a GeForce 9500M GS-nek. A kisebbik felbontásban 41 fps-t produkált, ami még játszhatónak nevezhető, bár a játék magasabb fps-hez igazított fizikai motorja sok esetben már nem működött jól, a szétdobált tereptárgyak nem repültek, hanem lebegtek, úsztak a levegőben. A natív felbontáshoz 30%-kal több pixel kellett, a sebesség pedig 17%-ot csökkent. Egészen komoly tuningpotenciálról tett tanúságot a GeForce. Az alap 475/950/400 MHz-ről 625/1250/450 MHz-ig jutottunk, ami a GPU-nál 32%-os, a memóriánál 13%-os többletet jelent. A Half-Life 2-ben ez 17, illetve 19 százalékos gyorsulást hozott. Nem remekelt ennyire a Mobility Radeon HD 2600, teljesítménye bőven a 9500M GS alatt maradt. Talán a 3DMark05-ös gyengélkedésnek itt is volt valami hatása? A GeForce 8800 GT megmutatta, hogy élsimítással is kevés hozzá a 2,2 GHz-es Athlon 64 X2, mert mindkét felbontásban azonosan teljesített, és alaposan lehagyta a mobil megoldásokat.

Szorosabb volt a mezőny a DiRT-ben. A GeForce 8800 GT-hez valószínűleg most is kevés volt az Athlon 64, így közepes részletességgel is csak 31 fps-t produkált. A 2,5 GHz-es Core 2 Duóval megtámogatott kis mobil GeForce csak 30%-kal maradt le mögötte, és itt a Radeon is jól tartotta magát.

Becsületesen küzdött az Oblivion erdejében is a Radeon, bár 15%-kal ismét lemaradt a GeForce mögött. Minden bizonnyal a lassabb processzornak tulajdonítható, hogy a GeForce 8800 GT még ráduplázni sem tudott a kistesóra.

Fura, hogy az Unreal Tournament 3-ban alig több mint negyedannyi számolóegységgel és felezett memóriabusszal is meg tudta előzni a GeForce 9500M GS a nagy 8800 GT-t. Ennyire sokat számítana a processzor? Valószínűleg igen, mert a 8800 GT-s rendszer 40%-kal nagyobb felbontáson is ugyanannyit tudott, míg a kis GS eredménye majdnem a felére csökkent. Azért a processzorlimit már a 9500M GS mellett is érezhető volt, mert a kisebb felbontásban csak 7%-ot, a nagyobban viszont 20%-ot hozott a VGA tuningja. A Radeonnak most sem termett babér, igaz, az asztali gépet megközelítette az Asus F3Sa is, bár ez inkább a CPU érdeme volt.

Unreal motoros a Bioshock is. Érdekes, hogy itt csak az asztali gépnél hozott jelentősebb lassulást a nagyobb felbontás. Úgy tűnt, végre magához tér a Radeon is, de sajnos a GeForce 9500M GS-sel végre egy szinten lévő eredmények komoly textúrahibákkal voltak tarkítva.

Végül megnéztük a processzorzabáló World in Conflictot. A nagyobb felbontással tényleg nem lassultak sokat a rendszerek, az Athlon 64 X2 4200+-os még gyorsult is egy picikét. A Radeon ismét alaposan lemaradt.

Már-már azt hittük, hogy a GeForce 8800 GT-t megszállta az ördög, ezért elővettük a 3DMark05-öt is, amelynek játékos tesztjei alig támaszkodnak a processzorra. Itt elszállt minden kételyünk, mert a 8800 GT majdnem a tripláját tudta a 9500M GS-nek, szóval a 2,2 GHz-es Athlon 64 X2 sok esetben már kevés lehet a GeForce 8800 GT mellé, annyira, hogy egy lényegesen gyengébb GPU és egy erős CPU párosa is megszorongathatja.

Összefoglalva a VGA-s eredményeinket először is újra ki kell emelni, hogy úgy érezzük, a Mobility Radeon HD 2600-zal nem volt minden rendben. Sajnos csak következő ilyen VGA-s tesztünkből derülhet ki, hogy mi lehet a probléma.

Sokan abszurdnak tartják a játékos notebook gondolatát. Ma a felső-középkategóriába sorolható GeForce 9500M GS megmutatta, hogy igenis, lehet játékokat futtatni laptopon. Persze a megjelenítés minőségéből vagy a felbontásból áldozni kell, ha tisztességes sebességet akarunk a legmodernebb címeknél. És itt jön a csapda! A legtöbb játékra ajánlott notebookba az átlagnál nagyobb felbontású kijelzőt raknak. Így történt ez a mai Asus gépeknél is. Sok esetben az 1280x800 pixel körüli beállítással még használható, de az 1440x900 már túl lassú – alacsonyabb felbontásra kapcsolva viszont rútul torzul a kép. Ennek fényében mi azt javasoljuk, hogy játékhoz 1280x800 pixeles monitorral ellátott notebookot keressünk, melyben legalább felső-középkategóriás VGA van. Van itt még egy probléma. Asus notebookjaink közül az olcsóbbik is több mint 300 000 forintba került, amiből lényegesen komolyabb teljesítményű, igaz, nem hordozható játékos gép vagy egy harmadik generációs konzol és egy modern tévé vásárolható. Mindezek fényében szerintünk sem a notebook az ideális platform játékok futtatására, de némi kompromisszum árán megbirkózik a feladattal.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!