Melegedés, zaj, akkumulátor

A melegedés és zajszint méréséhez először 20 percig nyugalmi állapotban állni hagytuk a gépet. A második hőmérséklet-mérés előtt egy órán keresztül maximális terhelés mellett használtuk. A szobában mindeközben 26 °C volt.

Melegedés, zaj – Asus M51Sn

Az M51Sn felülete már a mérés kezdetekor meleg volt. Két oldala közt érezhető volt a hőmérsékletkülönbség. Ez abból adódhatott, hogy a bal oldal nagy részét az optikai meghajtó foglalta el, jobbra pedig a processzor és a chipset helyezkedett el. Az alsó résznek is a bal fele melegedett jobban, egészen 42 °C-ig. A hűtő hátrafelé kifújt levegője 56 fokos volt. Öt centiméterről 50 dB-es zajt mértünk, ez egy méterre átszámolva 24 dB-t jelent.

Ezután következhetett a notebook alapos meghajtása. Egy-két perc múlva, amikor a processzor az 59 fokos hőmésékletet elérte, második fokozatra gyorsult a ventilátor, 28 dB-es hangot adva. A harmadik fokozat 64 °C-nál aktiválódott, 34 dB-es zaj kíséretében. A CPU egészen 74 °C-ig melegedett, amikor belépett a hűtő legnagyobb, negyedik fokozata 38 dB-es zajjal. Kifelé 68 °C-os levegőt fújt. A csuklótámasz két oldalán a hőmérsékletkülönbség kicsit megnőtt. A bal alsó sarokban több rétegnyi műanyag fedi a winchestert, így alig érezni, hogy ott van. A laptop jobb oldalának hőmérséklete 38–44 fokra ment fel. A billentyűzet nem melegedett túlságosan a mérések kezdete óta, a csuklótámaszos rész pedig beállt 41–44°C-ra. A hátrafelé szellőző processzor- és chipsethűtés nagyon jó ötlet, így nem zavarja egyik kezünket sem a meleg légáramlat, illetve a zajforrás is távolabb kerül tőlünk.

Szokás szerint elsősorban a processzort terhelő Battery Eater Pro tesztjével terheltük a notebookot. Külön dimenziót képvisel a játékos produkció. Legyen szó Radeonról vagy GeForce-ról, ha középkategóriás teljesítménnyel bír, akkor alaposan befűt a laptop hűtőrendszerének. Ezt tette a GeForce 9500M GS is. Félórányi hajtással jó kis süvítést csaltunk ki belőle, a GPU pedig 90 fok környékére melegedett.

Melegedés, zaj – Asus F3Sa

Az F3Sa is gyorsan felmelegedett; a billentyűzet két oldalán az M51Sn-énél kicsit nagyobb volt a hőmérsékletkülönbség. Mivel a notebookok belső elrendezése hasonló, most is az optikai meghajtóra, illetve a CPU és a chipset helyzetére foghatjuk ezt. Az alsó rész 45 °C-ig melegedett a bal oldalon. A hátrafelé kifújt levegő 60 °C-os volt, a mért zaj átszámolva 27 dB-t ért el. Az M51Sn hőmérsékleteihez képest 1–3 fokos eltérés volt, ennyivel jobban melegedett az F3Sa.

A laptop meghajtásakor néhány perc után 66 fokos lett a processzor, a ventilátor pedig felgyorsult a második fokozatára, ami 34 dB-es volt. A CPU 75 °C-ra melegedésekor váltott a harmadik sebességre, ekkor 39 dB-es zajt mértünk, a kifelé fújt levegő 70 fokos volt. A csuklótámasz két oldalának hőmérsékletei közt ismét voltak különbségek, még nagyobbak is, mint az M51Sn-nél. A gép jobb oldala 45–47 fokosra melegedett, az alsó rész nagy része is hasonló, 45–46 fokos volt. Az M51-hez képest 1–3 °C-os többlet a notebook terhelése után is megmaradt. A merevlemez és az optikai meghajtó környékén mindkét gépen hasonló hőmérsékleteket mértünk. Nagyobb különbségek a processzornál és környékén voltak, az M51Sn javára. Tehát a kisebb csíkszélességhez és fogyasztáshoz kisebb mértékű melegedés társul. Akárcsak az M51Sn GeForce-a, az F3Sa Radeonja is komoly extra forróságot és extra hangot produkált játék közben, ráadásul kisebb grafikai teljesítménnyel.

Az Asus laptopokhoz a nagyobbik, 9 cellás, 7200 mAh-s, 11,1 V-os akkumulátorokat kaptuk, amelyek 80 Wh teljesítményűek. A kisebbik, 6 cellás telep 4800 mAh-s, ugyancsak 11,1 voltjával 53,3 Wh-s.

Az akkumulátormerítéseket a legkisebb terheléses teszttel kezdtük. Ehhez a Vista Power Saving profiljára váltottunk, a kijelzőt a legkisebb fényerőre, a processzorhasználatot a lehető legalacsonyabbra állítottuk. A kijelző és merevlemez leállítását is kikapcsoltuk. Ezalatt csak egy szöveges fájl görgetése ment. Második merítéskor a fényerőt a felére vettük, és a processzor teljesítményét úgy állítottuk be, hogy a lejátszott 720p-s, 1280x720 felbontású DivX videó ne akadozzon. Végül a legnagyobb terheléssel hajtottuk a notebookot. Ehhez a High performance energiagazdálkodási profilt használatuk, maximális fényerejű kijelzővel és bekapcsolt Wi-Fi-vel. Lemértük az akku feltöltéséhez szükséges időt is bekapcsolt és kikapcsolt géppel.

Sajnos közvetlen Merom–Penryn fogyasztási összevetést nem tudtunk készíteni, mert a két gépben különböző grafikus alrendszer dolgozott. Igaz, a Radeon HD 2600 és a GeForce 9500 M GS-is 65 nm-es csíkszélességgel készül, 512 MB DDR2 memóriát használ és teljesítménye alapján a középkategóriába sorolható. A későbbiekben igyekszünk majd teljesen azonos hardverkörülményekkel megvizsgálni a kétféle Intel CPU-t.

A legkisebb terheléssel 230, illetve 204 percig bírták a 7200 mAh-s telepek. Érdekes, hogy a kevéssé megerőltető tesztben, szöveges állomány görgetése közben egyik processzor sem ment le a minimális 1200 MHz-re, hanem 1600-on pörögtek. Ezt az alacsony órajelet az F3S csak videolejátszáskor és abszolút nyugalmi állapotban vette fel. Amint megpöccintettük az egeret vagy nyomtunk egy billentyűt, máris 1600 MHz-re ugrott. Az M51S valamivel tovább maradt a minimális órajelen. Az igazat megvallva nem értjük, miért nem lehet még lejjebb vinni a Core 2-k órajelét, hiszen a két mag 1600 MHz-e – sőt az 1200 MHz is – gyakran teljesen fölösleges.

Visszatérve a videolejátszós merítésre. Itt már mindkét CPU 1200 MHz-en ment, a F3S kicsivel több mint két óráig, az M51S negyedórával tovább. A vetítés mindkét gépnél 35–40%-os CPU-terhelést hozott. Az M51S a merítés végére körülbelül tíz másodperces késést szedett össze, vagy az F3S sietett ennyit. Hogy mi a valóság, azt nem tudjuk megmondani, de valamelyik gépnek gondjai vannak a 24 teljes képkockás (24p) film megjelenítésével. Maximális terhelésnél az M51S 22 perccel tovább bírta. Ez majdnem 30%-kal hosszabb üzemidőt jelent, ami valószínűleg a modernebb processzornak köszönhető, de nem kizárt, hogy a GeForce-nak is van benne szerepe. Az előző két tesztnél csak 13% körüli eltérést mértünk. A ki- és bekapcsolva végzett töltések között nem sok különbség volt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!