Szemrevételezés

Egyre jobban terjednek a médialejátszásra – jellemzően filmnézésre – használt, úgynevezett Home Theater PC-k. A nappaliba szánt dobozok általában laposak, fekete vagy ezüst színükkel belesimulnak a Hi-Fi készletekbe. A Zalman sem akarta elszalasztani a kínálkozó lehetőséget, megjelent első HTPC háza, a HD160.

A dobozt szemügyre véve egy meglehetősen nagy, 435 x 420 x 160 milliméteres alumíniumládát láthatunk, ami már első látásra is nagyszerű minőséget sejtet. Az előlap mellett az oldala és a teteje is szálcsiszolt könnyűfém. A nagy méretnek több előnye és néhány hátránya van. Pozitívum, hogy szabványos, ATX méretű alaplapok és tápok is elférnek benne. A tágas belső jobban szellőzik, és sok mindent lehet belepakolni. A 160 milliméteres magasságnak köszönhetően a bővítőkártyáknak sem kell behúzniuk a nyakukat. A méret egyetlen negatívuma, hogy nagyobb hely kell neki, de miért is rejtenénk el egy ilyen gyönyörűséget? Szépen meglesz ő a márkás, „sokpontegyes” erősítő és Hi-Fi cuccok társaságában.

Az előlap kialakítása, arányai és megmunkálása is nagyszerű. A baloldali VFD (Video Flourescent Display) panel kéken világít és programozható a felirata. Alaphelyzetben egy beköszöntés után a dátumot és a pontos időt mutatja. Alatta nagyobb bekapcsoló és kisebb reset gomb található. Mellettük két kék LED a számítógép és a merevlemez működését jelzi. A vaskos tekerő hangerőszabályzó. Jobbra optikai meghajtót, alatta egy fedelet láthatunk.

Kár, hogy a kis ajtócska nem nyílik olyan finoman, mint a Cooler Master Media házának ajtaja, de a mögötte megbúvó 17 az egyben kártyaolvasó és a csatlakozók – szám szerint két USB, egy FireWire, egy-egy audió ki- és bemenet – kárpótolnak ezért az apróságért. A barbárabb lelkületű retróhívők akár floppymeghajtót is beépíthetnek az olvasó helyére.

Hátulról szemlélődve látható, hogy a házzal együtt más nyalánkságokat is kaptunk. Az FSP Zen táp minden halk számítógépben gondolkodónak ismerős kell, hogy legyen. Az eredeti, 8 centiméteres Zalman ventilátorokat halk AcoustiFanok helyettesítették. Látható még egy dupla DVI-s videokártya és egy igényesebb hangkártya kimenetsora. A szemfülesebbek az alaplapra integrált videochip csatlakozóját is felfedezhetik, így a gépezet akár három monitort és egy TV-t is meghajthat. Ami még hiányozhat, az egy TV-tuner, meg a HDTV kimenetek.

A mozigép szellőzésére is gondoltak a Zalmannál. A két hátsó ventilátor mellett mindkét oldalra került egy-egy termetesebb szellőzőnyílás.

A tetőre, a processzor környékére is került egy kör alakú rostély. Ha esetleg egymásra halmoznánk az eszközöket és a HTPC ház fölé egy melegre érzékenyebb eszköz kerülne, a felső nyílás lezárható.

Alulra, az igényes lábak mellé is kerültek nyílások. Az egyik a táp előtt, a másik a merevlemezek alatt helyezkedik el.

A készlethez jár egy távirányító is, melynek érzékelője az előlapi kijelző mellett van. Fogása kényelmes, gombjai – a középső, windowsos start kivételével – gumírozottak és világítanak.

Főbb paraméterek:

Vetkőztetés

Mivel a Zalman HD160 készre szerelve érkezett hozzánk, a szokásos konfigurációépítésből vetkőztetés lett. Kíváncsian hámoztuk le a külső borítást: vajon a forgalmazó milyen finomságokat készített be nekünk? Nem csoda, hogy a Zalman házban Zalman processzorhűtő – CNPS9500 – és Zalman VGA-hűtő – VF700-AlCu – szorgoskodott. A videokártya egy PNY GeForce 6600 GT volt, mellette egy hatcsatornás Terratec Aureon 5.1 Fun hangkártya lapult. Az első traktust az optikai meghajtó és a merevlemezkeretben árválkodó Seagate adattár foglalta el.

A házat kiürítve jó nagy kábelcsomót találtunk. A táp főcsatlakozójára például egy vaskos adaptert kell illeszteni, ezen keresztül kapja áramát az előlapi kijelző. A sok frontoldali csatlakozóhoz és a lámpákhoz is nagy adag vezeték jár, de előzékenyen kábelfogókat is elhelyeztek. A jobb oldalon látható Zalman Fanmate ventilátorszabályzó a forgalmazó ajándéka volt, nem része az alapkiszerelésnek. Van viszont egy négyágú ventilátoretető, amelynek két kötege 5 voltot, kettő pedig 12 voltot szolgáltat.

A merevlemezkeret közvetlenül a frontpanel kijelzője mögött kapott helyet, levegő csak alulról jut hozzá. Megérzésünk szerint az oldallap hátsó részén látható szellőző jó lenne előre is. Természetesen ítéletet csak tesztelés után szabad mondani. A keret fémlábakra csavarozva áll, három adattár rögzíthető benne. Rezgésmentes fixálásukat alul szivacsos anyag, felül gumialátétes csavarok segítik. Ha mind a három helyet feltöltjük, akkor már nagy tolongás és forróság alakulhat ki, de minek egy HTPC-be túl sok merevlemez?

Ha mégsem tudunk meglenni sok winchester nélkül, akkor a három, keretbe szerelt mellett egy negyediket az optikai meghajtó fölé is beépíthetünk. Ennek gumialátétes a rögzítése. Sajnos a vibrálásra hajlamos CD/DVD-kezelőt puszta csavarok tartják a helyén. Jelen esetben ez talán nem lesz akkora probléma, hiszen a háznak nemcsak az eleje készült masszív alumíniumból, hanem az alja és az oldalai is, úgyhogy nehéz lesz megrázni.

Egy szinttel lejjebb lakik a hagyományos 3,5"-os meghajtó méretű kártyaolvasó, majd még eggyel lejjebb az előlapi csatlakozók panelje. Szerencsés, hogy az optikai meghajtó és a kártyaolvasó nincs egymáshoz szorítva, van köztük tér, így szabadabban lélegezhetnek.

Ez a meghajtókat fogadó keret szintén kiemelhető. A ház oldala felőli csavarokat csak így lehet rögzíteni. Érdemes a műveletet még a táp beépítése előtt megejteni, mert utána már nagyon nehezen lehet elférni. A korlátozott hely miatt tanácsos moduláris vagy rövid vezetékes áramforrást választani.

A táp beépítése sem hagyományos. Az aszimmetrikusan elhelyezett menetekre először egy szimmetrikus keretet kell rögzíteni, majd ez fogja az egészet a házhoz. A módszer hatalmas előnye, hogy segítségével kétféle irányban is beépíthető az áramforrás, ami az alján 12 centiméteres ventilátorral szellőztetett megoldásoknál érdekes. Berakható úgy is, hogy a táp az oldalsó szellőzőn húzza be a levegőt, és a ház hátulja felé fújja ki, ezzel teljesen elválasztható a többi alkatrésztől, de alkalmazhatjuk a hagyományos, házból levegőző irányt is.

A mi gépünkben egy FSP Zen volt, melynek ugye nincs ventilátora, de egy oldalától eltekintve mindenhol rácsos. A teli részt mintegy hőpajzsnak használva a processzor felé fordítottuk.

Tesztelés, értékelés

Mivel a Zalman HD160 házat előreszerelt konfigurációval kaptuk, ezzel fogtuk vallatóra. A legtöbb HTPC-ben gondolkodó felhasználó az AMD hűsebb processzorai mellett szokta letenni a voksát, ezért mi kicsit aggódtunk, mert a Supermicro alaplapban egy Pentium 4 630 terpeszkedett, ami nem éppen egy takarékos és hideg jószág. Ahogyan a képeken is látszott, jó nagy Zalman processzorhűtő vigyázott rá, majd meglátjuk, milyen eredménnyel. A videokártya egy GeForce 6600 GT volt, rajta is Zalman hűtő (VF700-AlCu) dolgozott, ennek ventilátora végig 5 voltról, vagyis nagyon halkan ment. Szintén alacsony feszültségen és hangtalanul járt a két hátsó ventilátor, melyeket Zalmanról AcoustiFanra cserélt a forgalmazó. Tesztkonfigurációnk a következőképpen alakult:

• Intel Pentium 4 630 processzor
• Zalman CNPS-9500 processzorhűtő
• Supermicro PDSLA alaplap
• 2 x 512 MB Kingston DDR2-533 memória
• PNY GeForce 6600 GT videokártya
• Zalman VF700-AlCu VGA-hűtő
• 120 GB-os Seagate SATA merevlemez
• FSP Zen passzív táp
• Terratec Aureon 5.1 Fun hangkártya
• 2 db 80 mm-es AcoustiFan ventilátor

Az első bekapcsolás után több meglepetés is ért minket. Egyrészt a felénk még ritka, de HTPC-re szinte kötelező Windows XP Media Center Edition operációs rendszer volt rajta, másrészt a rendszer feltekert processzorhűtővel is bámulatosan halk maradt. A harmadik érdekesség az első terhelős kör után jött elő, ugyanis az alaplapi érzékelő szerint a processzor hőmérséklete 45 fok alatt maradt. Ez az érték 15 fokkal alacsonyabb, mint amit szokásos, nagyon melegedő Socket 478-as Prescottunkkal, vagy a 3,8 GHz-re húzott LGA775-ös tesztkörnyezetünkben mértünk ugyanezzel a hűtővel. Valószínűsíthető, hogy az alacsonyabb órajelű, legutolsó sorozatból származó Intel processzor kevésbé melegszik, de az alaplap is alámérhet valamennyire, ugyanis Asus deszkát használva átlagosan 5-6 fokkal többet mértünk. A tesztekből kiderül majd, hogy ez a többlet sem veszélyes.

Visszatérve hát tesztkonfigurációnkhoz és hangjához, elkezdtük tekergetni a processzorhűtő szabályzóját; végül 1400-as fordulaton és a hátsó légkavarók kiiktatása után olyan csönd lett, amilyet egy igazi mozigéptől el lehet várni. Mivel a háznak nem csak az előlapja, hanem tetejét és hátulját kivéve minden oldala is vaskos alumíniumból készült, a rezgésgátlókon és lábakon nyugvó merevlemez minimális rezonanciát sem tudott kelteni. Több adattároló már komolyabb problémát okozhat, de ilyenkor a merevlemezkeret lábai alá betehetünk pár gumialátétet. Tovább javít a hangtalanságon a passzív táp és az a tény, hogy a háznak csak a hátsó részein jön ki hang. A megjelenés után akusztikai szempontból is jelesre vizsgázott nálunk a Zalman HD160.

Következzék hát a puding próbája, ami jelen esetben a melegítés. Négyféle beállítással próbálkoztunk, melyek közül a leghangosabb is becsületére válna az asztali gépek többségének, a leghalkabb pedig szinte zajtalan volt. Grafikonjainkon egy megközelítőleg 20 perces, 100 %-os processzorterheléses melegítési időszak és utána pár perces terheletlen kihűlési folyamat látható. A vonalakat vízszintesen némileg elcsúsztattuk egymástól, hogy a felfutás és a lecsengés jobban láthatóvá váljon.

Ha figyelembe is vesszük, hogy az alaplap némileg alámér, akkor is nagyszerű eredményeket kaptunk. Érdekes, hogy percenkénti 1800-as fordulatszámon a szellőzéssel és szellőzés nélkül mért processzorhőmérsékleti értékek nagyon közel vannak egymáshoz. Ez annak tudható be, hogy a hűtő eleve a ház hátulja felé vezeti el a levegőt, és a két nyolcas szellőztető alacsony fordulaton nem sok levegőt kavar, bár hangjuk is alig van. Még a halkra állított processzorhűtővel, szellőzés nélkül is elfogadható eredményt produkált. Azért sem olyan veszélyes a magasabb hőmérséklet, mert amikor fontos a halk üzem (filmnézés közben), akkor úgysem jár teljes terhelésen a CPU. Szerintünk a Zalman HD160 ház a hátsó ventilátorok nélkül is elég szellőzést biztosít a processzornak. Érdemes benne a CNPS9500 hűtőt használni úgy, hogy a szabályzóját kivezetjük elérhető helyre vagy szoftverből kezeljük. Filmezés közben nyugodtan visszafoghatjuk.

Megnéztük azt is, mi a helyzet, ha játszani kezdünk. A terheléshez ekkor Far Cry-t használtuk, amiben két 20 perces demót futtattunk le, miközben figyeltük a processzor hőmérsékletét, és feljegyeztük a GPU maximumát is. Kétféle akusztikai beállítást használtunk. Először percenként 1800-on járattuk a CPU-hűtőt és a ház szellőzését is bekapcsoltuk, majd levettük a fordulatot 1400-ra, és kiiktattuk a két hátsó légkavarót.

A processzorhőmérséklet valamivel magasabbra kúszott, de játék közben is elfogadható szinten maradt. A videokártya hűtője végig alacsonyabb fordulaton járt, ennek meg is lett a hatása.

Amikor kikapcsoltuk a két hátsó ventilátort, a grafikus mag alaposan, egészen 75 fok fölé melegedett. Szerencsére a szellőztetőket aktiválva a GPU csúcshőmérséklete elfogadható szintre, 60 fok alá csökkent. Hang tekintetében jobban jártunk a két hátsó ventilátorral és a lehalkított VGA-hűtővel, mint a teljes fordulaton hajtott VF700-AlCu-val a két, lassan forgó nyolcas nélkül. A réz és alumínium keverékéből készülő Zalman hűtőnek van erőteljesebb, teljesen réz változata is, azzal minden bizonnyal nagyobb videokártyákat is hidegen lehetne tartani a HTPC ház gyomrában. Ha a mozizás mellett játékra is akarjuk használni a HD160 házat, érdemes alacsony fordulaton bekapcsolni a hátsó ventilátorokat.

Utoljára maradt a merevlemez vizsgálata. Azt már korábban leírtuk, hogy hangját alig lehetett hallani, és zavaró vibrációk sem keletkeztek. Indulás után 38 fokra állt be, amit kikapcsolt szellőzéssel is csak több mint félórás, intenzív másolással tudtunk 47 fokra feltornázni. A két hátsó ventilátor segítségével másolás közben is legfeljebb 44-45 fokig melegedett, ez 24 fokos szobahőmérséklet mellett, hangtalanul jó eredmény.

Értékelés

Egynapos ismeretség után nagyon jó benyomást tett ránk a Zalman első HTPC háza, a HD160. Nagyon elegáns, jó felépítésű, szerelése is problémamentes. Megfelelő hűtéssel még egy melegebb Intel processzort és egy közepes videokártyát is nagyon csöndesen lehet üzemeltetni benne, mozis célokra belőve pedig szinte hangtalan. A legjobb általános célú beállításnak a leszabályozott processzor- és VGA-hűtés mellé beiktatott, visszafojtott hátsó ventilátoros megoldás bizonyult, ez a merevlemeznek is kedvezett. Praktikus extra az előlapi kijelző, a hangerőszabályzó és a kényelmes távirányító.

A nagyszerű háznak egyetlen, magyar mércével mérve komoly baja van, az pedig az ára. Jelenleg 83 900 forintot kell fizetni érte, ráadásul táp nélkül, bár kijelzővel és távirányítóval kapjuk ennyiért. Aki meg tudja fizetni, annak biztosan nem okoz majd csalódás a Zalman HD160, nekünk is nagyon tetszett.

Zalman HD160

rudi

A Zalman HD160 házat a Pixel Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.