Virtualizáció és végszó
Egy másik ötletből született következő tesztecskénk, ami a virtualizációval kapcsolatos. Aki már foglalkozott otthon a témával, az jól tudja, hogy a háttértár sebessége nagyon sokat számít, ha egynél több VM (virtuális masina) működik. Igazából már egy VM is le tudja "ölni" a gépet, ha telepítünk rá, nem kell ehhez kettő sem, pláne ha a VM egy merevlemez "hátsó" 10-20%-án helyezkedik el, ahol a HDD feleolyan gyors, mint a külsején. Készítettünk négy Windows XP-s VM-et, és beütemeztük rajtuk, hogy egyidőben indítsák el a .NET Framework 3.5 telepítését. Az installáció témája teljesen véletlenszerű volt, annál fontosabb infó viszont, hogy ez a teszt alapjában véve a merevlemezek véletlenszerű és kis részben szekvenciális írási sebességét teszteli.
Itt ismét az 510 vitte a pálmát, sőt SATA 6 Gbps portra csatlakoztatva csak tovább gyorsult, és sikerült lemennie 100 másodperc alá
A telepítés után beállítottuk, hogy 0 mp-es időközökkel induljanak el a VM-ek, és lemértük a négy VM együttes bootidejét. Ez a .NET-telepítős teszttel ellentétben a véletlenszerű olvasás sebességét hangsúlyozza ki. Ahol egyáltalán mutatkozik különbség, ott is csak minimális.
Végszó
A második generációs X25-M G2 Achilles-sarka elsősorban a szekvenciális írás volt. A nagy kapacitás miatt az írási eredmény kissé csalóka lehet, de összességében mégis elmondható, hogy ebben az SSD 320-nak az elődhöz mérten sikerült javulnia. Ezen felül ott az AES titkosítás, ami jól jöhet, ha nagyobb biztonságban szeretnénk tudni adatainkat. Ugyan a 320 nem hozott eget rengető áttörést, és nem is egy rekorder, de a valós felhasználásban nincs szégyellnivalója. Bizonyosan akadnak olyanok, akik szívesen láttak volna egy újabb fejlesztésű vezérlőt a meghajtó burkolata alatt, ám úgy fest, hogy erre még jó pár hónapot várnunk kell. Amennyiben ezen meghajtó mellett tesszük le a voksunkat, akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy egy kiegyensúlyozott és nagyon megbízható SSD birtokába jutunk. Az SSD 320 hatféle méretben érhető el: 40 GB, 80 GB, 120 GB, 160 GB, 300 GB és 600 GB.
Az SSD 510 egy kicsit furcsa szerzet. Az LGA1155-ös platform bevezetésével az Intelnél is elérhetővé vált a SATA 6 Gbps natív támogatása. Lépni kellett, mert mégiscsak faramuci helyzet lenne, ha pont a szabvány megalkotója ne kínálna azzal kompatibilis meghajtót a saját platformja mellé. Talán néhányan idegenkedhetnek a vezérlőtől, de a tesztek alapján erre nincs különösebb ok, mivel a meghajtó jó néhány helyen tudott villantani. Természetesen a megbízhatóság kérdésére csak hónapok után kaphatunk biztos választ, ám ahogy feljebb is említésre került, a gyártó pontos és szigorú minőségvizsgálata alól ez a sorozat sem képez kivételt. Akik a közeljövőben tervezik SATA 6 Gbps-képes alaplap vagy notebook vásárlását, esetleg már rendelkeznek ilyennel, azoknak mindenképpen egy megfontolandó alternatíva lehet az 510-es. Természetesen messze nem minden esetben előny a leggyorsabb SATA szabvány támogatása, de ahol számottevő mennyiségű, szekvenciális olvasási művelettel találkozunk, ott jól látható a hatása. Az SSD 510 kétféle, 120 és 250 GB-os méretben kerülhet kezeink közé.
Intel SSD 320
Intel SSD 510
Oliverda
Az új Intel SSD-ket az Intel bocsátotta rendelkezésünkre.
