Megfelelő feltételek, vegyes megítélés
Jövő év szeptemberétől új e-learning oktatási rendszert vezetnek be a Károly Róbert Főiskolán. Szegedi László oktatási igazgatótól megtudtuk, hogy az e-learning keretrendszerre pályázat útján nyertek pénzt. A rendszert az Eduweb Rt.-től vásárolták meg, és a tervek szerint az oktatási módszert is ez a cég biztosítja. Az e-learninget mint képzési módszert nemcsak a távoktatási képzésnél kívánják alkalmazni, hanem levelezős és a nappalis oktatási formában is. A bevezetésre 2006. szeptember 1-től felmenő rendszerben az I. évfolyamon kerül sor.
Az e-learning alkalmazhatóságáról megoszlanak a vélemények. Azok a tanszékek, ahol több az elméleti anyag, mint a gyakorlati, pozitívabban vélekednek a hasznosságról, mint a gyakorlati képzést nyújtó tanszékek. Ezért célszerű a tananyagok adaptálását az elméleti alapozó tantárgyakkal kezdeni. A számos hasonló kérdés miatt a bevezetés előtt a Károly Róbert Főiskola vezetése úgy döntött, szükséges megkérdezni az intézmény jelenlegi hallgatóit is, hogy feltérképezzék az elvárásokat egy e-learning rendszerrel kapcsolatban. Ez a felmérés nekünk is alkalmat nyújt, hogy áttekintsük az e-learninggel szemben támasztott követelményeket.
Informatikai háttér és számítástechnikai ismeretek
A főiskola hallgatóinak 86 százaléka rendelkezik otthonában legalább egy számítógéppel, 6 százalékuk tervezi 1 éven belül a vásárlást – míg 8 százalékuk nem. Az otthoni internet-hozzáférés is általánosnak mondható, a hallgatók 75 százaléka netezik otthonról, igaz, közülük egyharmad még modemes kapcsolaton döcög. A főiskola hallgatói döntően már most is rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekre egy e-learning képzési rendszerben szükség lehet. Fontos megjegyezni, hogy az esetlegesen szükséges egyes kiegészítő eszközök beszerzése kis összegű, 5-10 ezer forintos beruházással megoldható. Ezek alól természetesen kivételt képez az internet-hozzáférés, amelynek pótlása jelentős költségeket róna az ezzel nem rendelkező hallgatókra.
Forrás: Inner’s-NetGo.hu felmérés, N=514, 2005. május
A diákok kétharmada már legalább három éve használója a világhálónak, 95 százalékuk pedig heti többször is kapcsolódik. Ezen hallgatók valamivel több mint fele otthonról, 38 százaléka munkahelyről és 10 százaléka a felsőoktatási intézményből használja az internetet. Megállapítható, hogy az intézmény diákjai aktív használói a különböző online szolgáltatásoknak – egy átlagos hallgató legalább 7-8 különféle célra használja az internetet. A főiskola hallgatói saját állításuk jól értenek a szövegszerkesztéshez (82%), táblázatkezeléshez (75%) és internet használatához (78%). A hallgatók 90 százaléknál teljesen természetes számítógép használata, míg tízből nyolc szívesen használja tanulmányaihoz is.
Hirdetés
Összességében elmondható, hogy a hallgatók azokhoz az alapvető ismeretekhez (internet-használat, szövegszerkesztés, táblázatkezelés) jól értenek, amelyekre szükség van egy e-learning oktatási rendszer használatakor, de kisebb-nagyobb problémák adódhatnak a hálózati és adatvédelmi ismereteikben meglévő hiányosságok miatt. Pozitív érv a bevezetés mellett, hogy a hallgatók szeretik előre megtervezni feladataikat, önállóan, egyedül tanulni. Az e-learning rendszert viszont úgy kell kialakítani, hogy ne adjon túl nagy szabadságot egy tananyagcsomag feldolgozásakor, hiszen a hallgatók közel fele hajlamos arra, hogy felhalmozza feladatait, amikor nem kötik szoros határidők.
Az e-learning utáni igény és preferenciái
A megkérdezett hallgatók 6 százaléka válaszolta, hogy már végzett e-learning oktatási módszerrel történő képzést. Érdekes módon 91 százalékuk adott olyan választ, hogy részben végzett már ilyen formában képzést – bár itt hozzá kell tenni, hogy ezalatt valószínűleg számítógép és internet által támogatott oktatás értenek.
Az e-learning képzésben való jövőbeni részvétel tekintetében 11 százalékuk egyértelmű igennel válaszolt, de háromszor ennyien (32%) elutasították, míg a válaszadók 57 százalékának nem volt elég információja a kérdés megítéléséhez. Gyanítható, hogy a megkérdezettek nem az épp jelenleg is folytatott tanulmányaikra gondoltak, hanem egy későbbi újra. Ez abból is látszik, hogy csupán 3 százalékuk nem tartja hasznosnak az ilyen jellegű oktatási módszert.
Az e-learning elfogadottságának megítélése azonban meglehetősen mostoha. A hallgatók mindössze 12 százaléka gondolja úgy, hogy ma az ilyen formában végezhető tanfolyamokat elfogadják, míg egyharmaduk szerint ezeket a képzéseket ma még nem fogadják el. Ennél a kérdésnél is jelentős hányad (22%) nyilatkozott úgy, hogy nem tudja megítélni.
Milyen az ideális e-learning rendszer?
A vizsgálat során külön kérdéscsoportban értékelték az e-learning előnyeit és hátrányait. A kapott eredményekből a felmérés készítői azt a következtetés vonták le, hogy a válaszolók az előnyöket sokkal jobban érzékelik, mint a hátrányokat, tehát a vizsgált csoport körében több előny szól az e-learning mellett, mint ellene. Ezt bizonyítja az is, hogy hallgatók 60 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy elvégezzen ilyen módszerrel egy képzést, amennyiben munkájához szüksége lenne rá, míg csupán 15 százalék zárkózik el ettől.
Arra vonatkozóan, hogy milyen képzésekben vennének ilyen formában részt, legtöbbször a nyelvtanulás került szóba. Sokan szeretnének gazdasági jellegű képzésekben is részt venni – ezen belül is a pénzügyi területek a meghatározóak –, és többen említették a számítástechnikai képzéseket, illetve a munkahelyi szakmai képzéseket is.
Összefoglalva a hallgatók preferenciáit, megállapítható, hogy egy kedvező fogadtatású rendszer az alábbi paraméterekkel rendelkezik.
Oktatási módszer
• A válaszolói vélemények alapján két alternatíva kapott kedvező fogadtatást: a jelentkezés, a tanulás és a számonkérés is online történik (de lehetőség van személyes konzultációra), vagy a jelentkezés és a tanulás online, egyedül, a számonkérés pedig hagyományos módon történik.
A rendelkezésre álló időkeret
• Szintén két módszert támogatottak a hallgatók: részben korlátozott (egy adott képzés, tanfolyam elvégzésére például 1 év áll rendelkezésre), illetve leckére szabott időkeret (a jelentkezők egyszerre kezdik és fejezik be a képzést/tanfolyamot, az egyes leckék elsajátításához meghatározott idő áll rendelkezésre, online konzultációra meghatározott időpontban van lehetőség).
Értékelés
• A tanulónak a képzés során folyamatosan lehetősége van arra, hogy értékelje, mennyire sajátította el az adott tananyagmodult (azonnali önértékelő online teszt).
Számonkérés módja szerint
• A legnagyobb támogatást a meghatározott helyen történő írásbeli online teszt kapta (nem kell elutazni Budapestre egy vizsgához, elég elmenni egy közeli városba).
A hallgatók véleménye szerint fontos, hogy egy ilyen rendszeren belül hozzá lehessen férni az aktuális álláslehetőségekhez is. Kiemelték továbbá az ilyen módszerrel végezhető képzéssel kapcsolatban, hogy meghatározó jelentőséggel bír a munkahelyi támogatás és motiváció, illetve fontos az ezen tanulási forma társadalmi és állami elfogadása, támogatása is.
A kutatás módszertanáról
Az Inners Kht. által készített felmérés az e-kutatas.hu honlapról. [+]
A felmérés a Károly Róbert Főiskola gazdasági képzéseiben résztvevő hallgatók körében készült, egy CAWI-számítógéppel támogatott online kérdőív segítségével. A kérdőív kitöltésére vonatkozó szöveges alapú felhívást a főiskola honlapjának nyitóoldalán és a GTR (kötelezően használatos) tanulmányi rendszerben is elhelyezték. A kérdőív kitöltésének nekilátó hatszáz hallgató végül – az adatellenőrzést követően – 514 értékelhető kérdőívet produkált. A főiskola gazdasági szakcsoportjában tanuló 17 273 főhöz képest a minta tehát a teljes sokaság 3 százalékát reprezentálja.
A felmérésben résztvevő hallgatók 82 százaléka volt nő, lakóhely szerint a Pest megyeiek domináltak (26%), kor és képzési forma szerint pedig egyaránt három csoportra bontották őket. Kor szerint nagyjából egyforma eloszlást találunk: 19-23 év közé 37 százalékuk esik, 24-30 év közé 35, 31-50 év közé 28. A képzési forma szerint viszont a megkérdezettek fele távoktatásban tanul, a maradék 3-2 arányban oszlik meg a nappalis és levező hallgatók között.
Pái Attila