A lelkem a vállalaté
Az alakja nyomán mindenki által csak Eye néven ismert űrállomás hiába volt kegyetlen nagyvállalatok hatalmi harcának sokadlagos frontja, sőt, hiába volt hősünk teste is céges tulajdon, mégis a Citizen Sleeper volt az utóbbi évek legemberibb sci-fi világa. A sajátos karakterdesign, a fantasztikusan megírt történetszálak és a szóló szerepjátékok által ihletett játékmenet együttesen csodálatos élményt nyújtott. A folytatás ezt a stílust és hangulatot viszi tovább, hol hozzáadva, hol elvéve elődje képletéből, hogy egy szintén kiválóan megtervezett, elgondolkodtató, és néha bizony megható történetet kínáljon a mélyűr egy igen távoli vidékéről. A Starward Vector annak ellenére is egy intenzív, mozgalmas kaland, hogy elsődlegesen szövegformában és stilizált ikonokkal kommunikál – de így is hatékonyabban mesél arról, hogy milyen nehéz megtalálni a helyünket egy ellenséges világban, mintha többórányi videó keretében próbálná meg ugyanezt.
Ahogy a cím is utal rá, karakterünk ezúttal is egy Sleeper: egy digitalizált, majd mesterséges testben rekonstruált emberi tudat. No ezt nem valami emberbaráti, netán orvosi dolog okozza: az eredeti, biológiai test egy vállalati raktárban hibernáltan alszik millió más sorstárs között, amíg a szívós fémtestbe pakolt Sleeper afféle proxy-rabszolgaként aprénként ledolgozza tartozását. Mi azonban jó játékhőshöz méltó módon különlegesek vagyunk: a fémtest és az áramkör-idegek mélyén saját öntudat ébred, amelyben a régi, emberi emlékek, és az új, gépi identitás furcsa hibridje alakul ki. A saját én persze a vállalat szemével nézve programhiba, így az előző rész főszereplőjéhez hasonlóan mostani Sleeperünk is megszökött „alkalmazójától”, hogy titokban új életet kezdjen egy isten háta mögötti aszteroidaövezetben. Történetünk jó hírrel indul: szemben az előző epizóddal, ennek a Sleepernek nincs szüksége a rendszereit karbantartó méregdrága stabilizátorra, ugyanis egy helyi bűnszervezet megszabadította ettől az igénytől. Történetünk rossz hírrel folytatódik: a galeri vezetője emiatt megintcsak adósként, saját tulajdonaként kezeli főszereplőnket. A tényleges sztori egy újabb szökési kísérletnél veszi fel a fonalat, ennek sikerét követően pedig a feladatunk a fejvadászok lerázásából, a világ felderítéséből, és egy saját, megbízható csapat összerakásából áll. Ja, és ha lehet álmodozni happy endről, hát az sem lenne rossz, ha végre valahára egyszerűen csak a magunk kedve szerint élhetnénk egy kicsit…
[+]
Elődjéhez hasonlóan a Starward Vector is egy újszerűen tálalt, döntési lehetőségek tömegével megpakolt visual novel, ahol a játékidő nagy részében az események leírását és a párbeszédeket olvasgatjuk. Vizuális kiegészítésként a bejárt változatos helyszínek – igen, ezúttal több is lesz – makett-szerű modelljei szolgálnak, valamint igen stílusos karakterrajzok a különböző szereplőkről, akikkel összehoz a sors. A szövegezés ismét a Citizen Sleeper lelke: élvezetesen színes, és úgy mély és kifejező, hogy nincs túlírva. Szuper hasonlatokkal, plasztikus vizuális párhuzamokkal és kifejező leírásokkal tárja elénk a valóság azon szeletét, ami elég ahhoz, hogy elképzeljük a tágabb világot, amelyben létezünk. A legtöbb visual noveltől eltérően ráadásul annak is bőven hagy teret, hogy játékosként igen nagy szabadságfokkal alakítsuk Sleeper személyiségét és a többiekkel való viszonyát.
[+]
Az asztali szerepjátékok (és ott is inkább az egyedül játszottak) által nyújtott ihlet a játékmenet aktívabb szeletében köszönnek vissza. Minden nap – azaz ciklus – elején öt virtuális dobókockával dobunk, amik aztán napi eszközkészletként szolgálnak. Bár egyszerű dolgokat – mondjuk vásárlást vagy beszélgetést – minden további nélkül, szabadon végezhetünk, ha valami komplexebb, potenciálisan kudarccal fenyegető eseményről van szó, el kell használni egy kockát. A nagy számok sikert jelentenek, míg az 1-est mutató kocka valamiféle bukáshoz, legalább részben negatív következményhez vezet. Ha például alkalmi munka keretében veszélyes konténereket kell kinyitni, és erre elköltünk egy 6-ost, biztosak lehetünk benne, hogy az egyik ládában valami hasznosat is találunk – ha pedig már csak egy 2-esünk maradt, akkor előfordulhat, hogy megsérülünk munka közben, vagy egyszerűen csökkentett fizetést kapunk valami baleset okozása miatt. A játékmenet messze legtaktikusabb részét az jelenti, hogy minden ciklust a reggel kapott kockákra tekintettel tervezzünk meg, és a céljaink között súlyozva használjuk fel azokat. A rendszer szerencsére csak annyira szigorú, mint az elődben: ha nem kockáztatunk, ha nem rohanunk, hanem mindent átgondolunk, akkor még néhány pocsék dobásokkal induló napot is simán túl lehet élni – sőt, akár azokból is lehet előnyt kovácsolni.
Hirdetés
[+]
Ezt az egyszerűsége ellenére is roppant sok lehetőséget rejtő rendszert kasztunk, illetve képességeink variálják még tovább. A kasztváltás ismerős: a játék elején szakosodunk, és minden foglalkozás adott területen jelent előnyöket, illetve hátrányokat. Ezek általában a kockaértéket növelik vagy csökkentik: ha mondjuk erőnk hatalmas, az ahhoz kapcsolódó kihívásoknál bónuszértéket kapunk, de megeshet, hogy az intellektusunkat érintő kihívásoknál ugyanekkora máluszt kapunk. Később ennél érdekesebben működő képességeket is vásárolhatunk robottestünkbe, de ahogy korábban már utaltam rá, ezúttal saját csapatot is összeverbuválhatunk, és bizony a többiek is képesek lehetnek kisegíteni minket a slamasztikából. És, mint az első részben is, a fontosabb küldetéseknek mindig többféle megoldása, sok eltérő kimenetele lehet, így a kasztválasztással semmitől nem vágjuk el magunkat, legfeljebb többet kell kepeszteni a sikerért.
A boldogsághoz fűződő jog
Visszatér az előd azon megoldása, hogy egy-egy feladat teljesítéséhez ismételten kell teljesíteni azokat, amíg csak a megfelelő számú sikerpontot össze nem gyűjtöttük. Vegyünk egy egyszerű példát: amikor információt akarunk szerezni a piacon, kérdezgethetjük a helyieket vagy távolról figyelhetjük meg az emberek áradatát – ezek eredménye ugyanaz, de eltérő alaptulajdonságot használnak. Minél sikeresebbek vagyunk – vagyis minél jobb kockát használtunk el –, annál több sikerpontot gyűjtünk, és ha ezek elérik a kitűzött mennyiséget, Sleeper megkapja a várt információt. Csak rajtunk múlik, hogy milyen prioritást adunk egy-egy ilyen kihívásnak, hogy milyen kockákat használunk el ezekre – néha, egy-egy kritikus feladatnál van időlimit, másszor azonban csak rajtunk múlik, hogy egyáltalán törődünk-e egy opcionális lehetőséggel. A gyenge kockák azonban nem csak lassítják az akciót, de fáradást vagy sérülést is kockáztathatunk ezekkel. Az energiát falatozással tölthetjük vissza, a stresszt pedig a pihenés és a váratlan sikerek enyhítik – és erre szükség is lesz, mert a stresszes karakter kockái egyre csak romlanak, vagy akár ideiglenesen ki is esnek. És persze itt jönnek a képbe egyes speciális képességek, amelyek mondjuk stresszért engednek újradobni egy kockát – és ez a kockázattal való játszadozás, a lehetőségek határának megtalálása az, ami a remek történet mellé élvezetes taktikai játékmenetet is biztosít a Citizen Sleepernek.
[+]
A Starward Vector során saját űrhajót is szerzünk majd, ahova a már említett legénységet tudjuk toborozni – csupa olyan figurát, akik maguk is tele vannak titkokkal. Az egyiket a pénz mozgatja, a másik menekül valami elől, a harmadik meg épp ellenkezőleg, valamire vadászik. Velük együtt elvállalhatunk komolyabb kihívást jelentő melókat is, amelyek vagy extra zsákmánnyal, vagy mondjuk a történet továbbgördítésével jutalmaznak. Ilyenkor – ha van elég üzemanyagunk és ellátmányunk – elutazunk a munka helyszínére, így limitált erőforrásaink lesznek a teljesítésére. Csapattársaink is „dobnak” minden reggel, így őket is bevethetjük – illetve el is veszíthetjük őket, ha engedjük túl magasra emelkedni stresszüket. Ez a kockázati játszma tehát a játék minden aspektusában visszaköszön, és ha esetleg leírva bonyolultnak is tűnik, a gyakorlatban egy teljesen intuitív és élvezetes rendszerről van szó.
[+]
A Citizen Sleeper világa továbbra is egy turbókapitalista disztópia, ahol nemcsak, hogy a hatalmas cégek uralnak mindent és mindenkit, de a kolosszális méretű, egész naprendszerekre rátelepedett leányvállalatok néha még egymással is háborúznak. Ennek árnyékában próbál az egyszeri emberek nagy része élni és akár boldogságra lelni, míg mások a helyzetet kihasználva zsákmányolnák ki még ezeket a foszlányokat is. Sleeper és csapata sem világot mentő hősök, hanem boldogulni kívánó egyének saját céljaikkal és vágyaikkal – ami nem jelenti azt, hogy ne hagyhatnának pozitív nyomot egymáson, másokon és a tágabb világon. Feladataink, lehetőségeink most is a teljesen hétköznapi, mondjuk konyhai önkénteskedés, illetve a nagyívű sci-fi akció (például elhagyatott űrhajó-roncsok felderítése) között mozognak, kellemes változatosságot biztosítva a játéknak.
[+]
Az első részt követően a Starward Vector is csodálatos játék lett – és külön bónusz, hogy élvezetéhez egyáltalán nem szükséges a korábbiak ismerete. Ami a játékdesignt illeti, a második rész az eredeti okos továbbgondolása, és ami nagyon jól jön a világépítés terén, mindezt sokkal több eltérő helyszínen élhetjük meg. Taktikus játékmenete szórakoztató és ötletes, története emberi és megható, mondanivalója pedig meglepően aktuális napjainkban, amikor a gigavállalatok egyre nagyobb és jelentősebb hatást gyakorolnak a hétköznapokra, egyre inkább szétszakítva a társadalmakat. Egy óda az egymással való békés létezéshez és a befogadáshoz – és ha lehet, ezt a második rész még változatosabb játékélménnyel támasztja alá.
A Citizen Sleeper 2: Starward Vector PlayStation 5-re, PC-re, Xboxra és Nintendo Switchre jelent meg.
A tesztjátékot a kiadó Fellow Traveller Games biztosította.
Összefoglalás
Asztali szerepjátékok ihlette, főleg olvasgatós kalandjáték kockázati elemekkel egy érdekesen realizált sci-fi világban. A pazar, kifejező írás és az aktuális, mély mondanivaló, plusz a remek karakterek egy csodálatos élményt kínálnak, amit az erre fogékonyak imádni fognak.
A Citizen Sleeper 2: Starward Vector legfőbb pozitívumai:
- Remek bővítése a világnak;
- szórakoztató taktikai-kockázati játék;
- szuper írás és világépítés.
A Citizen Sleeper 2: Starward Vector legnagyobb hiányosságai:
- Bizonyos feladatok ismétlődőek lehetnek;
- a kezdeti kockázatvállalást a stabilabb siker váltja.
Georgiadisz Leonidas
