A tollas-tarajos úristenit!
Az Into the Hive! legnagyobb erénye ugyanaz, mint ami az első részt is olyan különleges élménnyé tette: a fantasztikusan megírt, és nagyságrendekkel nagyobb játékokat is felülmúló minőségű szinkronnal életre keltett történetmesélése. Noha a karakterek általában nem kifejezetten mély alakok, de hangjukkal és egyedi tikkjeikkel így is sikerült nagy részüket emlékezetessé tenni: a 73-as iker csótány verőlegények, a halk kattogással nevető pókkirálynő (akinek minden nyájas szavából életveszély süt), vagy mondjuk a hőseinknél jóval kulturáltabb detektív-páros, a hamarosan szintén saját játékkal jelentkező Moses és Plato mind-mind olyan figurák, akikkel kifejezett élmény verbálisan párbajozni. Vagy ott van a fürgén terjedő szekta, az Új Egység Egyházának karizmatikus vezetője, akinek narancsszín szemei szinte ugyanúgy szuggerálják a játékost, mint Sonnyékat.
Az Into the Hive! talán nem követi olyan szorosan a klasszikus noir regények kliséit, mint ahogy azt az első rész tette, és ez a változás igen sokat segít a második rész önálló személyiségének kialakításában. A zenék például itt jóval többször váltanak a műfajhű jazzből valami sokkal vadabb műfajkoktélba, és ez mindig lábtopogtatóan nagy élmény. Szintén észrevehető, ahogy a fejlesztők egyre tudatosabban építik a World of Wilderness névre keresztelt világukat – most már nem csak a noteszben olvashatunk távoli országokról, politikai machinációkról és az ügyünket konkréten nem feltétlenül érintő eseményekről, de ha kíváncsiak vagyunk ezekre, megvitathatjuk ezeket a játékon belül is. Ráadásul közérthető módon: ahogy elődjében, úgy az Into the Hive!-ban is kiválasztható a magyar felirat. Bár ez most is tele van nyelvújítóan állati szövegekkel és ízes felkiáltásokkal, sajnos az sem változott, hogy egy rakás stilisztikai hiba tarkítja a forgatókönyvet, főleg az összetett szavak helyesírásával, illetve az idegen kifejezések ragozásánál akadnak problémák.
Hirdetés
Nem ejtettem még szót a Chicken Police másik egyedi vonásáról, a látványvilágról – pedig hát az élénk színekkel csak a legfontosabb pillanatokban megőrjített szürkeárnyalatos prezentáció pont olyan különleges, mint az ezt a világot benépesítő állati karakterek. A digitális állatfejjel (és néha extra végtagokkal) ellátott kosztümös embermodellek most is őrült vidámságot csempésznek a kalandba, arról nem is beszélve, hogy bármely képkockáról azonnal beazonosíthatóvá teszi a Chicken Police-játékokat millió műfajtársuk között. A második részben nagyobb büdzsé jutott a jelmezekre és a fotózásra, így a bőrkesztyűs-bőrkabátos csirkehekusaink már 4K-ban is remekül néznek ki, nem is szólva a rengeteg igen fura egyéb jószágról – biztos vagyok benne például, hogy ez az első videojáték, amelyben egy kakapó madár is jelenését teszi. És hogy ez kellemesen elvadult legyen, a röpképtelen jószág egy alkesz bárzongoristát alakít, akinek törött csontjait Dr. Bubo teszi majd talán rendbe…
Az első résszel kapcsolatos játékosi kéréseknek megfelelően az Into the Hive! a klasszikus noir látványvilág mellett most már szép színes látvánnyal is játszható, és a két beállítás között szabadon lehet váltogatni. Noha minden helyszínt megnéztem színesben is, általában hamar visszaváltottam a szürke grafikára – ott az egyéb színek váratlan feltűnése kitűnően alkalmazott narratív eszköz maradt, és mindig felért egy figyelemfelkeltő felkiáltójellel. Mint minden visual novel, úgy az új Chicken Police lelkét is a története és karakterei jelentik, no meg ezek prezentációja – és ezen a téren az Into the Hive! is nagyszerűen sikerült. Központi története érezhetően sötétebb az eredetinél, de ezt sikerült az imádnivaló karakterek tömegével ellensúlyozni, így az ember így is félmosollyal a száján küzdi végig magát az eseményeken, együtt örülve Sonnyval és Martyval minden apró győzelem nyomán.
A Chicken Police: Into the Hive! egyelőre kizárólag PC-re jelent meg.
A tesztjátékot a kiadó Joystick Ventures biztosította.
Összefoglalás
Az egyszerre legalább négy játékon dolgozó Wild Gentleman stúdió nem csak munkamorálból érdemes jelest, de most azt is bebizonyították, hogy folytatást is tudnak készíteni. Az Into the Hive! az első Chicken Police által lefektetett alapokat követi, és pont annyit változtatnak azon, hogy az önismétlés gyanúja ne merülhessen fel. Én imádtam a noir látványvilágot is, de a játék legfőbb prezentációs fegyvere továbbra is a parádés szinkron.
A Chicken Police: Into the Hive! legfőbb pozitívumai:
- Magával ragadó karakterek egy remek noir sztoriban;
- gészen parádés szinkron teszi élővé a világot;
- a noir látvány mellé most kapunk színes grafikát is.
A Chicken Police: Into the Hive! legnagyobb hiányosságai:
- A magyar feliratba sok hiba csúszott;
- a végjáték talán kicsit rövidebb a vártnál.
Bényi László