Külső Wizsgálódás
A gép igazi ereje azonban nem csak a modern és gyors központi komponensekben rejlik; az Asus W2V-ről már első ránézésre látszik, hogy itt valami egészen különleges próbálkozásról lehet szó. Lényegében megállapíthatjuk, hogy az Asus csúcsgépét nem azok fogják elkapkodni a boltok polcairól, akik számára a maximális hordozhatóság az elsődleges szempontok közé sorolható egy noteszgép vásárlása esetén. A gép csaknem 40 centiméteres szélességével még költői túlzással élve sem tekinthető apró darabnak, azt azonban örömmel konstatálhatjuk, hogy a W2V a maga 3 centiméterével alapvetően vékony notebook, ráadásul a gép tömegét is sikerült 3,5 kg alá szorítania a gyártónak, ami ebben a kategóriában már-már bravúrszámba megy. Ezzel együtt a W2V utazósúlya táskával, töltővel és az összes egyéb kiegészítővel jócskán túllépi az 5 kilogrammot, ami huzamosabb cipelés esetén igen komoly terhet ró a vállra.
Az Asus legnagyobb noteszgépének kifejezetten tetszetős külsőt biztosít a kasztni jelentős részét takaró fémburkolat, melyhez hasonlóval korábban a V6V noteszgép vizsgálata során már találkozhattunk. A fém ugyanakkor nemcsak jól néz ki, de sokkal jobb hővezető is, mint a műanyag, ráadásul jobban ellenáll a külső behatásoknak, ezek együttesen egy hordozható számítógép számára kifejezetten előnyös tulajdonságok lehetnek.
A W2V szolid eleganciát sugárzó külseje mindazonáltal néhol talán kevéssé átgondolt tervezésről árulkodik; számos csatlakozó, amely talán kerülhetett volna a gép hátuljára is, a ház jobb oldalán sorakozik, ráadásul a hűtőventilátor is ide fújja ki a meleg levegőt, ami egészen addig nem probléma, amíg nem próbáljuk meg egérrel használni a W2V-t. A CardBus aljzatot nagyon eldugták a tervezők, és megítélésünk szerint a kelleténél jobban be is süllyesztették a házba, így egyes PCMCIA kártyák csatlakoztatása problémás lehet. Mindez azonban elsősorban a W2V karcsúságának tudható be, így bocsánatos „bűnnek” tekintjük.
A 17 hüvelykes kijelző által meghatározott hatalmas szélességgel szemmel láthatóan nemigen tudtak mit kezdeni az Asus tervezőmérnökei, amikor nekifogtak a beviteli felület kialakításába: a klaviatúra méretében és kialakításában megegyezik a jóval keskenyebb 14-15 hüvelykes egységekbe került példányokkal, így a billentyűzet két oldalán zavaróan nagy űr tátong, amit a tervezők széles, a fémház anyagából kialakított gombsorral, illetve LED-ekkel próbáltak valahogy ellensúlyozni.
A vékony kijelzőpanelnek nincs reteszelőmechanikája; a tető lecsukott állapotban apró mágnesekkel kapaszkodik a házba. A két hátsó zsanért elegáns megoldással besüllyesztették a kasztni szélére, a mechanika kellő ellenerőt fejt ki, biztosan jár, és stabilan megtartja a kijelzőt felnyitott állapotban. A vékony kialakításra való törekvésnek ugyanakkor sajnos a panel is áldozatul esett; a kijelző nem kellően merev, könnyen hajlik-horpad, kifejezetten óvatos bánásmódot igényel.
Az Asus W2V összesen kilenc visszajelzőfénnyel tájékoztat minket a különböző funkciók, komponensek működési státuszáról. Ebből négy (merevlemez-aktivitás, caps lock, scroll lock, num lock) a billentyűzet bal oldalára került, öt pedig az előlapra, melyen a LED-ek mellett elfértek még a hangrendszer, illetve a beépített tuner csatlakozói is. A gép funkciógombjai és bekapcsológombja a klaviatúra jobb oldalára kerültek, itt lehet többek között egy gombnyomással elindítani a böngészőt, a levelezőklienst, kapcsolni a vezetéknélküli technológiákat (Wi-Fi, Bluetooth), vagy az érintőpadot, illetve az energiatakarékossági fokozatokat.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!