Bevezetés, külső
Az AOC nevével legtöbbször a monitorokat böngészve találkozhatunk, de mint annyi más márka, ők is kibővítették termékkínálatukat néhány játékos termékkel, így az Agon széria már nem csak megjelenítőket, hanem gamer perifériákat is tagjai között tudhat. Ide tartozik három mechanikus billentyűzet is, melyek közül a csúcsmodell, az Agon AGK700 jutott el szerkesztőségünkbe, ami kizárólag Cherry MX Red kapcsolókkal szerelve, ANSI (amerikai) kiosztással érhető el.
[+]
AOC Agon AGK700
A termékről készült fotókkal díszített, annak legfontosabb tulajdonságait magán hirdető dobozt felnyitva rögtön a porvédő műanyaggal letakart billentyűzettel találjuk szembe magunkat, amit kiemelve egy mágneses rögzítésű, műbőr borítású csuklótámaszt, egy gombkiszedőt és négy, piros színű cserekupakot találunk még a csomagban.
[+]
A billentyűzeten lévő gombok a cserekupakokhoz hasonlóan egyszerű, mártásos technikával feketére festett, ABS-ből készült darabok, melynek külső festékrétegére gravírozva kerültek fel a kicsit szögletes, „gameres” karakterek, amik jelenleg szépen néznek ki, de ez nem a leginkább kopásálló megoldás.
[+]
A gombok a floating dizájnnak megfelelően kerültek elhelyezésre, vagyis felülről nézve olyan hatást keltenek, mintha lebegnének a billentyűzet szálcsiszolt alumínium fedlapja felett, de oldalról vizsgálva az eszközt rájöhetünk, hogy a beépített RGB világítás miatt áttetsző műanyag házzal rendelkező, kiálló kapcsolók tetején ülnek. A kupakok a Cherry kereszt alakú rögzítését használják, amik hozzák a megszokott, némi vízszintes holtjátékkal dolgozó szintet.
[+]
Az AGK700 Num, Caps és Scroll Lock funkcióihoz tartozó állapotjelző LED-ek (melyek színe a körülöttük lévő gombok világításától függ) a kurzormozgató nyilak felett kerültek elhelyezésére, extra funkciógombokból pedig szinte a billentyűzet minden oldalán találunk néhányat. A multimédiás vezérlők például a numerikus pad fölé kerültek, míg az eszköz bal oldalán öt makrózható gombot és az 5 beépített memóriában tárolható profil közti váltásra szolgáló „M” kapcsolót találjuk.
[+]
A felső élen szintén találunk egy gombcsoportot, melynek közepén egy méretes, fémből készült hangerőszabályzó kapott helyet (amit egyébként be is lehet nyomni, de erre a rendszer semmilyen állapotában nem reagált nekünk). Tőle balra a kezdőképernyőt indító, egy frissítésre szolgáló és az alapértelmezett zenelejátszó programot megnyitó gombba ütközik tekintetünk, míg a tárcsától jobbra az első gombbal a háttérvilágítást tudjuk ki-/bekapcsolni, a másodikkal a gyári effektek között váltogathatunk, az utolsóval pedig a szoftveresen testreszabható Game Mode-ot aktiválhatjuk. A billentyűzet tetején a bal felső sarokba helyezett gyártói logót, illetve annak világítós, alsó gombok alá száműzött párját lehet még érdemes megemlíteni.
[+]
A burkolat oldalán a fedlaphoz hasonlóan fémmel találkozhatunk, melyet egyedül a monitor felőli oldalon törtek meg egy USB 2.0-s kivezetéssel és a piros-fekete színű szövettel borított, 1,8 méter hosszú kábel csatlakozási pontjával. Előbbit csak abban az esetben használhatjuk, ha a vezeték végén lévő mindkét USB dugót csatlakoztatjuk a számítógéphez, de ha a pass-through USB portra nincs szükségünk, akkor önmagában a billentyűzet működéséhez elég csak az egyik csatlakozót bekötni – apró hiba, hogy nem tudni, melyiket, mert nem tüntették fel rajtuk, hogy melyik mi célt szolgál, valószínűleg nem is feltételezték, hogy bárki próbálkozna vele, hogy nem dugja be mindkettőt. (Így valakivel akár az is előfordulhat, hogy csak hatodjára találja el a megfelelő csatlakozást...)
[+]
A külső bemutatásának utolsó lépéseként akár meg is fordíthatjuk a klaviatúrát, de ezt a legtöbben csak akkor fogják megtenni, amikor kinyitják az alsó lábakat, ezeken, illetve a három extra gumitalpon kívül ugyanis más érdekességet itt nem találunk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
