Fogyasztás, hűtés, tuning
A fogyasztást egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Metro 2033 benchmarkja alatt mértük, mely 1920x1200-as felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadoznak az értékek, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, mely a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.
A grafikon jól szemlélteti, hogy az R9 290X meglehetősen nagy étvággyal rendelkezik. A közvetlen konkurens GTX TITAN-nál több mint 40 wattal fogyaszt többet. Ami még kissé furcsa, hogy a korábbi Radeon kártyákhoz képest az üresjárati értékek is magasabbak, bár az eltérés nem jelentős.
"Quiet" és "Uber" mód [+]
A hűtés teljesítményének vizsgálatát egy nagyjából 20 °C hőmérsékletű helyiségben végeztük, miközben a konfiguráció egy asztalon volt összeállítva. A korábban említett BIOS kapcsoló mindkét állásában megmértük a kártyát. A csendes(ebb) módban 40%-os fordulatszám föle nem engedi a légkavarót a vezérlés, így amikor a GPU hőmérséklete meghaladná a 95 Celsius-fokot, akkor az órajel csökken, hogy tartható legyen a hőmérsékleti célérték. Maximalista módban már 55% lehet a legmagasabb fordulatszám, ami nagyobb hűtést biztosít a GPU-nak, így csak ritkán, illetve kisebb mértékben esik a maximális 1 GHz alá a GPU órajele. A rögzített naplófájl alapján ekkor 49%-on (~2600 rpm) tetőzött a ventilátor tempója. Szerintünk csendes ("Quiet") módban még tűrhető a légkavaró által generált zaj, de "Uber" módban már kifejezetten nagy a zaj.
Az NVIDIA GeForce TITAN-ja ilyen szempontból jobb, mint az AMD referencia R9 290X-e, ugyanis az a gyári beállítások mellett csendesebb, mint az új Radeon. Fontos megjegyezni, hogy tapasztalataink alapján a kártya fogyasztását nem befolyásolta a kapcsoló állása, aminek valószínűleg az az oka, hogy a maximális GPU-hőmérsékletben, illetve áramfelvételben nincs eltérés a két mód között. Ennek kapcsán érdemes szem előtt tartani, hogy mindez a GPU-k fogyasztására is hatással van, ami nagyon leegyszerűsítve és röviden annyit tesz, hogy a lapka üzemi hőmérséklete önmaga áramfelvételére is hatással van, ugyanis a melegebb processzor többet fogyaszt.
A GPU órajele [+]
Azt is megnéztük, hogy a két módban miként változik a GPU órajele. Ehhez szintén a Metro 2033-at vettük elő, amit a hűtés tesztjéhez hasonlóan egymást követően nyolcszor futtattunk le. Jól látható, hogy 1/3-ad környékén, amikor a GPU hőmérséklete eléri a 95 Celsius-fokos határt, csendes módban elkezd csökkeni az órajel, hogy tartható legyen a legfeljebb 40%-os fordulatszám melletti maximális hőmérékleti célérték. Mindez azt is jelenti, hogy a hűtés jelentősége megnőtt, így a korábbiaknál többet számíthat annak minősége, hisz az egy bizonyos szintig már a teljesítménybe is beleszól. (A vízhűtést preferálók dörzsölhetik a tenyerüket, és kezdhetik feltörni a malacperselyt.)
A felújított OverDrive menü [+]
Végül természetesen a kártya túlhajtási lehetőségeire is vetettünk egy pillantást, melyhez csak a Catalyst, azaz az AMD saját szoftvere állt rendelkezésünkre, viszont annak a már megújult felülete. Nagyjából fél óra kisérletezgetés után 7%-ot tudunk emelni a GPU maximális órajelén, ami így 1070 MHz-lett. A memória kezesebb volt, így azon 20%-ot tudtunk emelni, ami frekvenciában 1500 MHz-et jelentett.
Az új OverDrive nem csak túlhajtás esetében jöhet jól, hisz meghatározott keretek között kártyánk GPU hőmérsékletét, illetve zajszintjét is kordában tarthatjuk vele. Sajnos egyelőre mindez csak az R9 290-es kártyák esetében fog működni, így az alsóbb régiókban való felbukkanása valószínűleg csak a következő Radeon generációval lesz esedékes.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
