Abit KT7A

"ha nem is KT7A, de KT7E, és az már majdnem ugyanaz :)"

Az Iwill KK266 után kíváncsiak voltunk (egyik) legádázabb ellenfelére is, az Abit KT7A-ra. Végre sikerült szert tenni egy példányra, így megoszthatjuk saját tapasztalatainkat is. Manapság e két lapról olvasni a legtöbbet a neten, mint a két legjobban "hajtható" KT133A-s lapról. Az Iwillről keringő "legendákat" sikerült nekünk is alátámasztani, sőt le is pipáltunk minden eddig látott eredményt :) (azóta mi is hasonló sorsra jutottunk), így az Abitnak fel volt adva a lecke. Egy-két tesztben állítólag simán vitte a 183 MHz-es FSB-t is, így kis bizonytalansággal vegyített bizakodással vettük kezünkbe a lapot.

A GYÁRTÓ

A tajvani Abit 1989 óta van jelen a piacon, és ma már nem csupán alaplapokat gyárt, hanem különböző multimédia kiegészítőkön keresztül a "csupasz rendszerekig" (nagyjából alaplap - ház - floppy kombinációk, melyek így néhány alkatrésszel elvileg gyorsan készre szerelhetők). A cég termékeinek megítélése mindig is kicsit ellentmondásos volt, mert bár természetesen a legdíszesebb jelzőkkel illetik magukat, nem mindig sikerültek makulátlanra az ennek ellenére hatalmas sikernek örvendő produktumok.

Az Abit fokozottan a hardverfanatikusok táborára épít és kevésbé az OEM piacra. Ezzel tulajdonképpen egy sajátos piaci szegmenst célzott meg, és ez a stratégia sikeresnek is bizonyult, ugyanis a cég virágzik, és más gyártók is egyre több finomhangolási és túlhajtási lehetőséget építenek termékeikbe.

Tény, hogy rendkívül innovatív cég az Abit. Ez még ma is a SoftMenu technológiában domborodik ki leginkább, amely által az alaplap összes funkciója a BIOS-ból állítható. Ez ma már talán nem olyan nagy szám, de korábban - a jumperek és DIP kapcsolók idejében - kimondott felüdülés volt. Ma már viszonylag elterjedtek a BIOS-ból vezérelhető hardverbeállítások, azonban az Abit adja a legnagyobb mértékű lehetőséget a "tvíkelésre", finomhangolásra, ugyanis a szokottnál sokkalta több paraméterhez lehet hozzáférni (azért Asusék is nagyon odaléptek mostanában...). Mindezen előnyöket azonban beárnyékolja az a tény, hogy az Abit lapok minősége, stabilitása és kompatibilitása olykor hagyott kívánnivalókat maga után, illetve olykor erősen ingadozott a minőségellenőrzés tüzetessége. Ez kellemetlen a cégre nézve, ha abszolút értékben vizsgáljuk, azonban ha figyelembe vesszük az Abitok erősen középmezőnyös (értsd: relatíve kedvező) árfekvését, valamint az otthoni barkácstuninghoz biztosított hatalmas eszköztárat, mindjárt rózsásabb a helyzet.

ELSŐ UJJLENYOMATOK

A doboz a megszokott kicsit megalomán Abit kartonmonstrum, ami végülis nem baj, ha nem számolnak fel többet érte. A megszokott vaskos és finoman tört angolsággal magyarázó dokumentáció mellett a szokásos kábeleket és CD-t találjuk, továbbá egy plusz USB kivezetőt, így már 4 eszközt tudunk kötni gépünkre. Ez mindenképp rendes gesztus, sokan még lespórolják a plusz csatikat, annak ellenére, hogy a VIA 686B southbridge-ben benne van a plusz USB kontroller.

A lapot elővéve úgymond szokásos Abit kinézet köszönt ránk, kicsit fakó (legalábbis az Iwill minőségibb bemyomást keltett), de példásan rendezett. Az aktív hűtés (borda + venti) a northbridge-en első tekintetre meggyőző, ráadásul alatta rendesen le is van kenve szilikonpasztával (nagyon ritka, pedig másként nem sokat ér a borda!), bár némileg minőségibb ventit is el tudtam volna képzelni. Az egységet lebontva elénk tárul a KT133A northbridge, nagy meglepetésünkre nem a szokásos szürke műanyag chip, hanem az integrált ProSavage chipeken bevezetett fémkorong közepű változat. Február végi gyártása frissességről árulkodik, ami tovább fokozza érdeklődésünket, mivel állítólag a 133A-s rendszerek szárnyalásának egyik oka, hogy újabban nagyon jó minőséget ér el a VIA a gyártósorain. Ezért gyorsan vissza is állítjuk az eredeti állapotot.

Korábban nem tűnt fel a KT7 és KT7A speckóit nézegetve, hogy az Abit lemondott az integrált hang alkalmazásáról, olyannyira, hogy még a kivezetés helye sincs meg. Tulajdonképpen érthető, mert némi költséget takarítanak meg ez által, és aki "ilyen" lapot vesz, úgysem fog holmi integrált kodekkel vacakolni. Vagy mégis? Nekem kicsit hiányzott, mert USB-s hangfalaimhoz ugyan nem kell hangkártya, a kormány csatlakoztatásához ellenben a joystick portot mindig igénybe veszem. Persze ez az apróság áthidalható egy tetszőleges low-end hangkártyával is, amennyiben a tulaj nem kíván drága hangkeltőkre áldozni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!