Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • ronin s8

    senior tag

    válasz Tempus Fugit #46542 üzenetére

    Igen, a Seiko-nál a név a probléma, bár nyomják a "Grand Seiko" nevet, ami azért a hozzáértők szemében Rolex minőség, és hasonló is az ár.
    Az AP-nél a drágább modellekre gondoltam, amikor a kézi reszelgetést említettem. Nyilván egy Royal Oak Offshore-t (amit a tömeg valami nagy cuccnak tart) nagyrészt automata gépsorok fosnak ki, de náluk és az egyéb prémium márkák esetében jelentős emberi munka is benne van a termékben. Egy AP, VC, JLC vagy Patek szerkezet esetében jó néhányszor szétszedik és újraépítik az egészet a szerkezeti elemek precíz kézi finiselése után. Ez az, amit egy Certina, Tissot, Seiko esetében nem tesznek meg. A Pateknál van az ún. "Patek" pecsét, ahol a Genfi pecsétnél és a C.O.S.C-nál szigorúbb minőségi előírásokat vállal a cég. Pl. a napi járáseltérés +3-2 mp, ami a C.O.S.C. +6-4 mp-énél szűkebb.
    Ezzel együtt mégis egy Rolex van jobban megcsinálva. :Y

    [ Szerkesztve ]

    "Spongyabob a víz alatt is tud grillezni."

  • flexxx2

    őstag

    válasz Tempus Fugit #46542 üzenetére

    Kínát nem szabad lenézni az igaz, de még szerintem nincs Japán szintjén, habár már lassan Dél Koreához kell hasonlítani mert lehagyják azokat is. Még most is sok mindent a nyugatiak terveznek Kínában, felhőkarcolókat, hidakat, gyárakat, mobil proci gyártásban is még messze vannak a csúcstól. Még kellene nekik 10-15 év szerintem hogy önállóan felnőjenek a csúcshoz.

    [ Szerkesztve ]

  • Ear001

    addikt

    válasz Tempus Fugit #46542 üzenetére

    "rápillantok tárgyalópartnerem csuklójára, és azon egy Seikot pillantok meg, nem fogom tudni eldönteni, hogy az milyen kategÓRiA. "

    Te nem, de ahol a Seiko kialakította a saját márkáit, King Siko, Grand, Seiko, Credor, Brightz stb. vagyis a hazai piacon, Japánban bizony nagyon is tudták. Rendkívül hosszú ideig volt nagyon kötött a férfiak munkában hordott ruházata, gyakorlatilag aki irodában dolgozott fehér inget és fekete öltönyt viselt. Igen ám, de ez rettentően megnehezítette a státusuk felismerését, ezért, ahogy ez lenni szokott, a férfidivat két fontos alkotórésze, a cipő és az ór volt, ami segített. Egy kezdő mérnök olcsó Seikot hordott, egy GS és varrott bőrcipő már komoly pozíciót jelentett, és az igazi nagykutyák az igazgatótanácsokban hordtak Rolexeket és olasz bőrcipőt. Mindez ráadásul nem önkéntes alapon ment, hanem úgymond a táradalom kikényszerítette ezt a tagozódást, eltérni tőle nem igazán lehetett. A hazai gyárak pedig ki tudták szolgálni az igényeket, az ugyanis nem kétséges, hogy a 60-as évek végére a Seiko olyan mechanikus órákat tudott gyártani, mint bármelyik svájci cég elég csak a Neuchatel-i pontosságversenyeken indított órákra gondolni.

    Az más kérdés, hogy mindebből mi derült ki Európa számára. A Seiko imidzsébe erősen belszólt az, hogy a legjobb mechanikusait néhány évvel ezelőttig szigórúan csak japán piacra gyártotta, hogy az olcsó de pontos kvarc korszak egyik nagy nyertese lett, hogy az ázsiai piacra gyártott olcsó mechanikus óráival valahogy visszakeveredett Európába és Amerikába, amikor lefutott a kvarc láz stb.

Új hozzászólás Aktív témák