Új hozzászólás Aktív témák

• #26 madgie titán wolfman #22

  Új Válasz 2012-07-16 08:12:35 #26

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  madgie

  titán

  válasz wolfman #22 üzenetére

  Embere válogatja, hogy ki hogy reagálja le a traumát. Van aki képes önerőből tovább lépni, előre nézni, van, aki megragad a vegetáció szintjén, és ha nincs, aki gondoskodjon róla és segítsen feldolgozni a lelki bajait, akkor "ott maradt". Nem pszichókönyvből szedem ezt, sajnos gyerekkoromban nekem is voltak elég erős családi problémáim, hetediktől kábé gimi négy elejéig nagyon durva módon megálltam a testi-lelki fejlődésben, csak sodródtam a történésekkel. Gimi négyben aztán találtam egy-két olyan barátot, akiknek a segítségével sikerült kitörni a félaktív hibernáció szintjéről (komolyan, négy év alatt egy centit sem nőttem, meg folyamatosan a tanárok jóindulata juttatott tovább a gimiben... elsőben még minimumszintért kellett írnom év végén, negyedikben meg már elmentem ugyanazon tantárgyból központizni)

Új hozzászólás Aktív témák