Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • BiP

    nagyúr

    válasz Elemental #6871 üzenetére

    "Tehát akkor ne csak építkezésbe ne kezdjünk, hanem felújításba se? "
    Mindenki abba kezd, amire érzi az energiát. Én ebben óvatos vagyok, nem szeretem az ilyen dolgokat, mert előre félek, hogy mi van, ha nem sikerül jól, ezért kerülöm (amennyire csak tudom). Ezt segíti, hogy amúgy igényem sincs arra, hogy a házban minden trendi legyen, megelégszem a kevesebbel is.(pl. a házvételt sem úgy kezdtük, hogy falig lebontottunk mindent, hogy új borkolatokat tegyünk, hogy saját képünkre formáljuk. Erre nincs olyan égető igényem. - Szerencsére olyan anyagokat használtak a házban, hogy hogy nem is kellett nagyon variálni).
    A felújítás meg idővel egy megkerülhetetlen dolog.
    Nálam ez úgy szokott menni, hogy nem akaródzik, mintha a fogam húznák, aztán a vége az, hogy mégis jó lett a végeredmény.
    Örülök-hogy ahogy korábban is említetted-rá tudtad szánni az időt, energiát, kitartó voltál, és a szakikkal is jól jöttek ki a dolgok, és jól sült el a dolog. Abban csak egyet tudok érteni, hogy ha jó a vége, óriási elégedettség, akár egy életre.

    Amit ismerősöknél láttam, ott nem úgy nem sikerült, hogy el lett b*szva a ház, hanem hogy sokszor olyan kompromisszumokat kellett meghozniuk, amikket előre nem számoltak, vagy nem akartak volna, és valamit mindig le kellett csippenteniük a vágyaikból, eredeti elképzeléseikből.
    Hogy ez annak az eredménye, hogy nem voltak-e elég kitartóak, elég határozottak, vagy csak a szakik nyomták le a torkukon, nem tudom. Ill. 2 kollégánál is napi szinten végig tudtam követni egy házbővítést meg egy felújítást, és hát, amennyi szervezést igényelt náluk, nem hiányozna nekem. (főleg hogy ezt a munka kárára kellett csinálniuk, munkaidőben, ezért haragudtunk is rájuk.)
    A szomszédban meg évek óta nem laktak, úgy vette meg az új szomszéd, és gyakorlatilag semmi fűtés nem volt benne. Ezt kellett kiépíteni, -szóval itt volt egy kényszer - és mivel a jelenlegi szabályok miatt, a meglévő dolgokat is le kellett cserélni. A lényeg, hogy megcsinálták, de nem igazán úgy működött, ahogy kellett volna. És a szomszéd inkább elküldte a szakikat, és befejezte ő maga. (pedig nem gázos)

    Visszatérve az eredeti felvetésre: én csak azon csodálkozom, hogy annak ellenére, hogy mekkora szívás tud lenni, mennyi melót kell beletenni, mégis sokan bevállalják. (és csak közben eszmélnek rá, hogy ehhez sok energia kell, belefáradnak, bosszúsak, mert nem úgy alakul, stb.).
    De akinél jól jönnek ki a dolgok, sikerül megcsinálni, amit terveztek (esetleg kevés kompromisszumot kellett csak meghozni), akkor a végeredmény mindenért kárpótol, ez kétségtelen.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák