- Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
Hirdetés
-
Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
ph A Kereskedelmi Minisztérium egyelőre csak felméri a helyzetet, egyelőre nem látni, hogy tudnak-e bármit is tenni.
-
Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
it Egyre nagyobb probléma az AI hallucinálása – most az osztrák adatvédelmi hatóság veheti elő a ChatGPT miatt az OpenAI-t, alapvetően a GDPR megsértése miatt.
-
Saját Redmi Note 13 Pro+ a világbajnok focicsapatnak (és indiai rajongóiknak)
ma Argentína nemzeti válogatottjának mezével díszítik az új Redmi különkiadást.
Új hozzászólás Aktív témák
-
aggleány
addikt
Igen, már mondták. Nem is ítélek el senkit, de aki nem megbízható, az nem felnőtt, felelős gondolkodású valaki. A felnőtt emberek nem hazudoznak, hanem vállalják a felelősséget azért, amit tesznek, és ha megígérnek valamit, azt be is tartják. Aki hazudozik, és másra keni a felelősséget, az lelkében még nem nőtt fel, tehát nem mondható férfinak vagy nőnek.
-
aggleány
addikt
Az írásnak az a célja, hogy kiírjam magamból a feszültséget, és megpróbáljam nem túl nőies módon elküldeni a hazudozó kis férgeket oda, ahova gondolom. Elvégre is finom úrihölgyként ez nem illik hozzám. Mellesleg pedig én mindig próbálok mentséget találni arra, hogy valaki miért nem teszi meg azt, amit megígért.
Nekem az esetek többségében fiúcskák szoktak hazudozni bizonyos általuk elképzelt események valóra váltásának reményében.
Amint arra Geri Bátyó is rámutatott, leírtam azt is, hogy úgy tudom, hogy a nőneműek ugyanezt csinálják, de mivel én ezt nem tapasztalom, nem is írhattam le.
De, biztosan lehímsovinisztáznának. Szerinted én hányszor kaptam meg, hogy feminista vagyok? Pedig nem vagyok az, és a véresszájú feministáknál jobban szerintem senki nem ártott a férfi-női egyensúlynak.
-
aggleány
addikt
Egyetlen fiúcskával sem ápolok túl közeli kapcsolatot. Nem jól tűröm, ha egy méteren belül van olyan valaki, akit nem becsülök emberileg. Sok női személy mindenkivel pusziviszonyban van, nekem összesen két ilyen férfi van az életemben, és mindkettőt több, mint 6 éve ismerem, és mindkettőt van szerencsém barátomnak nevezhetni. Szerintem ez nem feltűnő léhaság.
-
aggleány
addikt
válasz snake1977 #12 üzenetére
Szerintem a férfiassághoz és a nőiességhez is erősen van köze a belső értékeknek. A srácoktól úgy tudom, hogy lehet akármilyen szép és csinos egy lány, ha amint kinyitja a száját, az élettől is elmegy a kedvük. Ha csak nézegetni akarja az ellenkező neműt az ember, akkor viszont valóban nem számít, hogy pl. van-e agya vagy nincs.
Aki nem gondolkodik felelősségteljesen, legalább önmagával szemben, az még nem felnőtt, mert a felnőttek felelősséget vállalnak a saját dolgaikért. Pl. ha én elrontottam valamit, nem kenem másra, mert az az egyszerűbb. Egy minden szempontból felnőtt embernek van önkritikája, és ha hibázott, tud bocsánatot kérni. Ha konfliktusa van valakivel, megpróbálja megbeszélni, ahelyett, hogy duzzogna vagy a szőnyeg alá söpörné a dolgot. Ehhez viszont mindig két ember kell. Sajnos ismerek olyanokat, akikkel nem lehet megbeszélni a problémákat, mert egyszerűen nem alkalmasak vagy hajlandóak rá.
Az én szememben a férfi megnevezést ki kell érdemelni, és ez nem kor függvénye. Az, hogy valaki nő, ugyanúgy nem azon múlik, hogy hogy néz ki, vagy hogy hány éves. Az én olvasatomban pasik és csajok vannak. Ismerek összesen 5 férfit és 4 nőt. Nem nagy létszám, de ők tényleg azok (mármint nekem). Jó eséllyel mindenki máshogy értékeli, hogy ki az igazi férfi és igazi nő, mivel különbözőek vagyunk, mások a tapasztalataink.
Mielőtt még felmerülne a kérdés, én nem vagyok igazi nő. Nem öltözöm nőiesen, nem festem magam, és a kötelezően elvárt női magatartásformák barokkosan távol állnak tőlem.
-
aggleány
addikt
Tökéletesen egyetértünk. Sikítófrászt kapok, ahányszor egy nőneműtől azt hallom, hogy "Majd én megváltoztatom!" Idiótaság. Tessék szépen olyannal ismerkedni, akit nem igazán kell megváltoztatni. (Pl. ez a vécéülőke dolog nem nagy cucc, ez szerintem gond nélkül megoldható. Vagy ha mondjuk a pasinak nem tetszik a piros tornacipőm, akkor majd nem veszem fel, amikor együtt megyünk valahova.)
Részemről hajlandó vagyok dolgokon változtatni, ha megéri, de nagy mértékben megváltozni vagy átváltozni már nem.
-
aggleány
addikt
válasz Kolondrum #21 üzenetére
Nem tudom, hogy ezt kinek írtad, és milyen hangsúlyt kell odaképzelni, de ha nekem, akkor köszönöm. Ha rossz értelemben írtad, akkor is, mert az, hogy van valamilyen stílusom, a szememben jó dolog.
Bár... van egy szerencsére távolabbi ismerősöm, akit nemes egyszerűséggel csak ősbunkónak tudok titulálni. Rá szokták udvariasan azt mondani, hogy van egy stílusa.
-
aggleány
addikt
válasz snake1977 #25 üzenetére
Egyértelmű, hogy számít a külső. Nem is értem, hogy egyesek hogyan képesek azt mondani, hogy lényegtelen. Ha észre sem veszem az illetőt, abból elég nehezen lesz bármi is.
Nekem is van egy magyar klasszikusom, ami ugyanazt jelenti, csak másképpen megfogalmazva: ha felül nem fog meg, akkor sokáig alul sem fog.
Óóó, hát ez isteni!!! Ezek szerint mégiscsak lehet, hogy nő vagyok! Imádom a kockás ingeket!
-
-
aggleány
addikt
válasz snake1977 #29 üzenetére
Szerintem az első kör a külső. Ha nem tetszik, akkor nem tetszik. Ha valami/bármi nem fog meg, akkor nem fog menni. Ettől még lehet tök jókat beszélgetni, de ha nincs meg az a bizonyos ismeretlen tényező, akkor más nem lesz belőle. Soha nem értettem, hogy ezt miért nem ismerik el az emberek.
Kockás ing, farmer, bakancs.
-
aggleány
addikt
Nem arról van szó, hogy saját magamnak nem találok férfit. Az a gond, hogy úgy általában nem látok mostanában igazi férfit, ami elég szomorú.
Amikor lila szerelmes voltam, akkor sem festettem magam, mert az már nem én lennék, és mint az fentebb említettem volt, átváltozni senki kedvéért nem fogok.
Egyetlen megbízhatatlan férfit sem ismerek, mert aki megbízhatatlan, az az én szememben nem férfi. Szerintem félreértetted, amit írtam. Én nem saját pasikról írtam, hanem úgy általánosságban. Az utóbbi pár kapcsolatomban (15 évre visszamenőleg) egyetlen megbízhatatlan pasi volt, de az meg az én hibám volt, hogy nem ismertem fel időben, hogy nárcisztikus a kis drága. A többi (kemény kettő darab) megbízható volt, aranyos, kedves, figyelmes stb.
Nem szeretem a klasszik férfiakat. Túl egyszerűek, már bocsánat, ha ezzel megbántok valakit. Én a gondolkodó, jó fej, jó humorú embereket szeretem.
-
aggleány
addikt
válasz Sethdobaloah #37 üzenetére
Semmiféle kapcsolatról nincs szó. Ismerősökről van szó. Nyilván ha vis major miatt nem sikerül teljesíteni egy ígéretet, az teljesen más lapra tartozik. Az simán előfordulhat bárkivel.
-
aggleány
addikt
Semmi nem férfi alapszolgáltatás, de ha valaki felajánlja, akkor nem fogom elutasítani. Nem kértem egyiket sem, az ismerőssel beszélgettünk, és szóba került, hogy nekem még nyári gumim van, erre ő felajánlotta, hogy elviszi kicseréltetni, mert ráér. Azt meg teljesen önállóan vette észre, hogy nem jó a zár, mivel vacakoltam vele, mikor nyitottam a kaput. Ezek egyáltalán nem alapszolgáltatások, de inkább férfias dolgok, amit mondjuk egy párkapcsolatban a férfiak szoktak csinálni. Mivel nem élek párkapcsolatban, egy jó ismerős felajánlotta, hogy megcsinálja. Tényleg olyan rohadt nagy bűn, ha elfogadom az ajánlatot? Ha meg nem csinálja meg, akkor ne ajánlja fel. Ilyen egyszerű.
-
aggleány
addikt
válasz #90088192 #42 üzenetére
Nagyon nem értek egyet azzal, amit ma egyenjogúság néven hirdetnek. Igenis, ha lenne pasim, akkor ő kicserélné a kereket a kocsin, és megszerelné a zárat, mert jó eséllyel neki könnyebben menne, mint nekem. Én meg megcsinálnám a vacsit, áthúznám az ágyat, felvarrnám a gombot stb. Ez a ma divatos mindenki csinál mindent szerintem hülyeség. Elveszi azt a különbséget, amitől igazán jó lehetne egy párkapcsolat. Azt teszi tönkre, hogy a nő igazán nő, a férfi pedig igazán férfi lehessen. Pont nem érdekelnek a mostanában divatos maszlagok. Mondom ezt úgy, hogy én simán megoldom egyedül is az életemet, és nem szorulok rá senkire.
Aztán ha tényleg mindent megcsinálok magamnak, akkor meg indul az a hiszti, hogy nem tud férfi lenni a fiúcska, mert én megoldok mindent egyedül, rá nincs szükség.
Eszembe nem jutna megütni egy pasit. Kivéve, ha védek valakit vagy magamat.
Mondhatjuk, hogy szépen leírtad, amit én is gondolok erről a témáról. Jó látni, hogy vannak még olyan emberek, akik nem hagyják magukat megvezetni a mindenféle éppen aktuális hülyeségektől.
Nem vagyok 77-es, és picit túnőttem a 155 cm-t.
[ Szerkesztve ]
-
aggleány
addikt
Az ő vágyairól nem én tehetek, nem biztattam semmivel. Én összeszedtem neki a filmeket (nem keveset) a pendrive-ra, ő pedig megköszönte. Ha ő kicserélteti nekem a kereket, akkor majd én is megköszönöm. Kihansúlyozta, hogy nem vár el érte semmit. Ismerem kb. 5 éve, és pontosan tudja, hogy nem érdekel, mint pasi. Ha nem azt mondja, amit gondol, az nem az én problémám. Én az a furcsa illető vagyok, aki azt mondja, amit gondol, és nem vagyok hajlandó gondolatolvasást tanulni, csak azért, mert mások rébuszokban beszélnek.
Az meg bármilyen pasitól elég primitív lenne, ha azt várná, hogy egy baráti szívességért cserébe szex jár, már bocs. Ez annak az adott pasinak a szegénységi bizonyítványa lenne, amit saját kezűleg ír alá.
Nem szoktam mellébeszélni és hazudni. Az, hogy valaki mást magyaráz bele abba, amit mondok, nem az én hibám.
Egyébként nagyon vicces, hogy a tények pontosabb ismerete nélkül kapásból az jut eszedbe, hogy ribanc vagyok, és hülyítek bárkit. Ezzel most elég alaposan mellélőttél.
-
aggleány
addikt
Az egyenjogúság mai formája baromság, már bocsika. Én szeretem, ha egy pasi (nem saját pasim, hanem bárki ismerős) kinyitja előttem a kocsiajtót, és felsegíti a kabátot, ilyesmi. Nem azért, mert én nem tudom megcsinálni, hanem azért, mert udvarias, és neki így esik jól. Meg nekem is. Jól elcseszték ezt a dolgot, na!
-
aggleány
addikt
Nekem meg az tetszik, hogy mindenki mást képzel bele abba, amit leírtam.
Hol írtam én, hogy mitől jó egy párkapcsolat? Azt írtam, hogy szerintem többek között mitől tudok én férfinak tartani valakit.
Senkit nem túrok ki a konyhából. A főzés általában tipikus női feladat, de én nem vagyok rá alkalmas.
A zárszerelés mindössze a zárcserét jelenti az említett esetben, és egyszerű zárról van szó, amit most hétvégén ki is fogok cserélni. Nem atomfizika.
-
aggleány
addikt
Nem kértem szívességet, teljesen magától ajánlotta fel. Ő viszont kérte, hogy tegyem fel a filmeket a pendrive-ra. Akkor most ezért cserébe várjak el valamit? Hülyeség. Megcsináltam, mert megkért rá, megköszönte, és kész. Nem tartozik érte semmivel.
A Te olvasatodban, ha ő ajánlotta fel a szívességet, amit elfogadtam, akkor én sem tartozom semmivel. Hol látod itt a problémát?
Bocs, az előbb nem vettem észre ezt a hsz-t, ezért válaszolok rá külön.
-
aggleány
addikt
Sajnos ez mostanában már extrának számít.
Mondjuk én soha nem voltam alkalmas arra, hogy elfogadjam az olyan dolgokat, amikkel nem értek egyet. Ha nem tetszik, akkor nem úgy csinálom, és kész. Engem nem igazán befolyásolnak a társadalmi elvárások, ergo nem fogok szexuális zaklatót sikítani, ha netán egy úriember kinyitja előttem az ajtót.
-
aggleány
addikt
Ezek szerint Te még egy régivágású úriember vagy. Minden tiszteletem!
Nekem is van hasonló sztorim (pár éve történt): a Közlekedési Múzeumban a sorban előttem egy nagymama állt két unokával, és 100 Ft hiányzott ahhoz, hogy be tudjanak menni mindhárman. Rámosolyogtam, és odanyújtottam neki a pénzt, és mondtam, hogy érezzék jól magukat. Nem értem hozzá, csak felé nyújtottam a pénzt. Abban a pillanatban fejhangon kezdett visítani a biztonsági őrért, hogy én őt megtámadtam. Elég bután néztünk a pénztárossal együtt. Szerencsétlen őr meg odarohant, és csak kapkodta a fejét, mert a nénike szirénázásától nem hallotta, hogy mit mondunk. Nagy nehezen kiderült, hogy mi történt, és a néni elmenekült az unokákkal, mivel őt itt megtámadták, és nem védte meg senki. Talán ennyit arról, hogy milyen szokatlan és ijesztő az embereknek manapság az, ha valaki udvarias velük. Nem is értem.
-
aggleány
addikt
válasz enginev3.0 #76 üzenetére
Az ilyen jóért cserébe ellenség vagy dologra is van teóriám: látja az illető, hogy Te mennyivel jobb vagy nála, és ezen végtelenül fel van háborodva, ezért támad. Vannak olyan emberek is, akik nem képesek szeretni senkit, és mindent támadásnak vesznek, vagy csak szimplán rosszindulatúak.
Egy fórumtársunk is írta fentebb, hogy ha valaki kér valamit, azért köteles is adni valamit, mert az már barternek számít. Ezzel én nem értek egyet. Én egy szívességért egy köszönömnél nem szoktam többet elvárni. Elvégre is nemet is mondhatok, ha akarok.
Az mindig gyanús, ha csak úgy segítesz valakinek, akármilyen apróságról is van szó. Az emberek gyanakvóak, rögtön azt keresik, hogy vajon mit akarsz majd cserébe, és ha kiderül, hogy semmit, akkor még gyanúsabb leszel, mert nyilván hátsó szándékaid vannak. Röhej, viszont sajnos ez van.
-
aggleány
addikt
válasz janeszgol #78 üzenetére
Ha fiatalosabban akarnék gondolkozni, az azt jelentené, hogy öreg vagyok, pedig nem.
A valahogyan gondolkodás nem az életkortól függ. Én ilyen maradibb típus vagyok. Illetve szívesen lennék az, ha úgy hozná a helyzet. Ha figyeltél, láthattad, hogy feltételes módban írtam mindent. Nem szoktam főzni, és ha át kell húzni az ágyneműt, az nekem felér egy foghúzással. Utálom, de ettől még inkább női feladatnak találom, amit simán megcsinálok.
A kocsin is cseréltem már kereket, amikor muszáj volt. Defektnél nem nagyon van más választás. Mondjuk viccesen nézhettem ki, amint a barátnőmmel a hátamon ugráltam a kerékkulcson, mivel az én egyéni ugrálásomra meg sem rezzent az a nyomorult csavar.
Az, hogy jól tud esni némi figyelmesség, nem azt jelenti, hogy egyedül nem tudok megcsinálni mindent, ha szükséges.
Nem hat meg erősen a korszellem. Sőt, gyengén sem.
-
aggleány
addikt
válasz janeszgol #80 üzenetére
Nem sértettél meg, nem olyan egyszerű megsérteni.
Valamiért itt többen is azt hiszik, hogy én pasit keresek magamnak, holott erről szó sincs, remekül megvagyok egyedül. Az, hogy leírtam, hogy szerintem mi lehetne jó, nem az jelenti, hogy pasit akarok. Ha jön valaki, jó. Ha nem, úgy is jó.
-
aggleány
addikt
Igen, előfordult, hogy nem teljesítettem valamit, amit megígértem. Vis major miatt, és amint volt rá lehetőség, pótoltam. Sokáig rosszul éreztem magam amiatt, hogy nem sikerült a megígért időpontra megoldani. Sőt, kétszer is történt ilyen. Ez természetesen a felnőtt koromra vonatkozik, hogy gyerekként mit csináltam, az nem ide tartozik.
Mindenki úgy értékeli az embereket, ahogyan akarja. Nekem az az ember az értékesebb, akire bármikor lehet számítani, mivel nem szeretem mérlegelni, hogy ez most vajon mennyire fontos dolog. Ha annak, aki kéri, fontos, akkor tökéletesen mindegy, hogy szerintem az fontos vagy nem. Neki számít és kész. Én meg ugrom, ha az ember fontos nekem.
Aki nekem egyszer hazudott, az elvesztette a bizalmamat. Ennyi. Szépen lassan vissza lehet építeni a bizalmat, de az sok idő, és sosem lesz olyan szintű, mint az elején. Nem kell mindenkinek így gondolkodnia. Nekem ez megfelel.
Az pedig, hogy azt hiszed, hogy a bármilyen szívességeknek köze van ahhoz, hogy engem ki dönthet meg, azt sejteti, hogy engem könnyű megdönteni, mivel ugye szerinted ezzel szűkítem a kört. Szar lehet Neked, hogy csak olyan nőneműeket ismersz, akiknél ezen szempont alapján megy a mérlegelés. Én egészen más kategória vagyok.
-
aggleány
addikt
Én is kb. akkor kezdtem indiános könyveket olvasni, de nem tudom, hogy a Nagy Indiánkönyv volt az első, vagy Karl May könyvei. Nemrég kiváncsiságból elkezdtem olvasni Az Ezüst tó kincsét, és hát izé... olyan egyszerű a nyelvezete, hogy jujj. De anno nagyon tetszett.
Én is szoktam segíteni, ha látom, hogy valakinek szüksége van rá. Tényleg vicces, ahogyan ezen meglepődnek az emberek. Én pedig következetesen nem értem, mert szerintem ez lenne a normális.
Abban egyetértünk, hogy a férfiak jobban főznek. Nálam biztosan jobban.
-
aggleány
addikt
A pszichopaták és a szociopaták általában kifejezetten okos, intelligens emberek, ezért is képesek sokáig megtéveszeteni minket, földi halandókat.
Úgy tudom, a japánok direkt arany színnel ragasztják meg az eltört edényeket, és értékesnek tartják a megragasztott holmikat, mert azoknak már van történetük. Hát nem tudom. Egy arannyal ragasztgatott ember valahogy nem tűnik túl vonzónak.
-
aggleány
addikt
Szerintem mi elbeszélünk egymás mellett, mivel nem igazán értem, amit mondasz. Megfogalmaznád másképp? Hogy érted azt, hogy zéró elvárás? Miféle elkötelezettséget kellene elvárnom ismerősöktől?
Nem nézlek le. Miért tenném? Az, hogy másképp működünk, és másképp gondolkodunk, nem ok a lenézésre.
Hihi, sikeresen megemlítetted az egyik vesszőlovamat. Utálom, ha valaki késik. Ha szól, hogy késni fog, az más, mert ugye bármi közbejöhet. De ha nem szól, hogy késni fog, akkor én 5 perc várakozás után elmegyek. Szerintem a késés a másik totális semmibe vétele.
Nem érzem, hogy korlátozó elveim lennének. Miért gondolod, hogy korlátozó elveim vannak?
-
aggleány
addikt
Jaj, nem, ezt nem jól értetted. Az is lehet, hogy rosszul fogalmaztam meg, hogy mire gondolok. Vagy egy nagy rakás kedves ismerős, akivel jóban vagyok, és pont nem érdekel, hogy mennyire ugranak, ha sivalkodni kezdek. Van egy barátnőfélém, őt nagyon szeretem, de tudom róla, hogy vagy úgy lesz, ahogy megbeszéltük, vagy nem. Ettől még szeretem, csak nem veszem fixnek, amit mond, mert ő nem olyan. Nem hazudik, egyszerűen alkalmatlan arra, hogy előre lássa, hogy éppen mihez lesz kedve.
Ezzel szemben ha valaki megígér valamit, amiről tudja, hogy nekem fontos, akkor igenis elvárom, hogy teljesítse. Ugyanúgy, mint ahogy én is ott leszek, ha szükség lesz rám.
Ha valamire szükségem van, amit nem tudok egyedül megoldani, akkor attól kérdezek, akiről tudom, hogy ért az adott dologhoz. Megkérdezem, hogy tud-e segíteni. Ha nem, akkor megkérem, hogy ajánljon valakit, aki tud.
Attól nem lesz valaki megbízható, hogy soha nem tett még értem keresztbe egy szalmaszálat sem. Lehet, hogy én csinálom hülyén, de én bízom az emberekben. Mindenki olyan helyzetből indul, hogy hiszek neki. Aztán ezt elég sokan eljátsszák, onnantól kezdve rájuk nem számítok.
Nyilván a piti dolgok nem számítanak, mondjuk ha valaki megígéri, hogy hoz egy kávét a munkahelyemre, de elfelejti, az pont nem érdekel. Van ilyen. Hm. Kénytelen vagyok elismerni, hogy Te fogalmaztad meg jól a dolgot, amit én is gondolok. Tényleg a fontos dolgok azok, amik számítanak.
Köszönöm, hogy leírtad másképp is, így már értem, hogy mire gondoltál.
-
aggleány
addikt
A gumicserés problémát nagyon jól írtad le, pontosan ez történt. Ha nem ígéri meg, már régen megoldottam volna, de mivel megígérte, nem akartam szemét lenni, hogy máshogy megoldom, amikor azt ő megígérte. Szerintem ez van olyan fontos dolog, hogy a továbbiakban nem kérjek tőle semmit - mint ahogyan eddig sem tettem, mivel ő ajánlotta fel.
Jajjajjujjujj!!! Kos??? Akkor Te is keményen veszed az ilyesmit. Én Bika vagyok. Az sem rossz, ha ezt a témát nézzük.
-
aggleány
addikt
válasz janeszgol #115 üzenetére
Tudok róla, hogy nehéz eset vagyok. Sőt, nem átallok büszke lenni rá. Ne értsd félre, nem pörgök azon, hogy ki megbízható és ki nem. Aki nem megbízható, azzal a továbbiakban nem foglalkozom, és meg is van oldva a dolog.
A megbízhatóan megbízhatatlan férfiak igen érdekes kategóriának hangzik. Saját pasasként valószínűleg nem tudnék vele mit kezdeni, de barátszerűségnek tökéletes lehet.
Aztán bőven előfordulhat, hogy egyszer csak meglátom a nagyon nagy Őt, és tökéletesen agyatlanul belehalok.
-
aggleány
addikt
Részemről nem hiszem, hogy korfüggő lenne az, hogy egyes emberek hogyan viselkednek.
Olyan embereket engedj a közeledbe, akikre lehet számítani, a többit meg simán ignoráld, ha nem kötelező kapcsolatot tartanod velük.
A nők jobban szeretnek kommunikálni, és általában minden alkalmat megragadnak, amikor megtehetik.
-
aggleány
addikt
Ebben a sztoriban azt a részt nem értem, hogy miért kell hazaimádkozni az embert. Miért nem iszogathat nyugodtan a barátaival? Én anno elmentem a pasasért, amikor szólt, hogy most már jönne haza. Kissé illuminált állapotban volt, úgyhogy elég nehezen tudtam elhurcolni a kocsihoz, de azért megoldottuk.
-
aggleány
addikt
válasz DonElvis #135 üzenetére
Pont az az írás lényege, hogy vannak a férfiak, és az egyéb hímneműek: pasik, fiúk, stb. Ha figyelmesen olvastad az írást, akkor láthatod, hogy én egy férfinak mindent elhiszek. Ezért nem férfi szerepel az idézett részletben. Egyébként meg tudomásom szerint a pasik többsége minden nőneműt a nőként említ, ezért nem variáltam vele.
Olyan valóban létezik, hogy kegyes hazugság, de részemről azt sem szeretem. Ha megkérdezem, hogy hogy áll ez a gatya, akkor azt várom, hogy a kérdezett mondja meg az őszinte véleményét, mert arra vagyok kíváncsi. Ha rosszul áll, azt is mondja meg. Ezt mondjuk tudomásom szerint a női nem nagy része nem szereti. Egy komolyabb ígéret be nem tartására viszont a szememben csak a vis mayor lehet megfelelő magyarázat.
Azt is pontosan leírtam, hogy a férfi vagy nő meghatározás nálam nem korfüggő. Hogy mások ezt hogy gondolják, az az ő dolguk.
Végül, de nem utolsósorban, azt is leírtam, hogy nem ezen az egy dolgon múlik az, hogy valakit férfinak tartok-e vagy nem, úgyhogy ez a megjegyzésed sem az igazi.
Én is úgy gondolom, hogy nem könnyű Férfinak lenni, de Nőnek sem.
Eszem ágában nincs bántani a férfiakat, mint azt az irományban is elmlítettem, tisztelem a férfiakat. A pasik meg jó haverok lehetnek.
-
aggleány
addikt
válasz DonElvis #143 üzenetére
Még mindig nem érted, hogy miért írtam így, de nem baj, megpróbálom máshogy megfogalmazni. A pasi szó valamilyen szolid szinten valóban nem túl szép, mivel akire azt mondom, hogy pasi, az nem férfi. A férfi egy külön kategória, ezt a szót ki kell érdemelni. Nem korfüggő. Jelen pillanatban itt ül velem szemben a kollégám, nagy lelkesedéssel tömi a fejébe a szendvicsemet, és a momentán egyáltalán nem férfias jelenség. Ettől még pontosan tudom, hogy férfi, és ebben az a szép, hogy mindössze 21 éves.
"Minden férfi ember számára a pasi szó sértő." Eszembe nem jutna egy férfit lepasizni.
A pasi szó nagyon nem egyenértékű a picsával, mivel a picsa egy adott viselkedésformához köthető. A pasi szó mindössze azt jelenti (nekem), hogy az illetőt nem tartom férfinek. Ettől még kedvelhetem, lehet a haverom, akármennyit beszélgethetek vele.
Én sem sok nőneműt ismerek, aki jó tűri a külsejére mondott kritikát, ez tény. Ellenben ugyebár a tények makacs dolgok. Ha nadrágot akarok venni, és megkérdezem a társaságomban lévő akárki véleményét, akkor elvárom, hogy ne hagyja, hogy megvegyek egy előnytelen gatyát.
Nem tudom megmondani, hogy mitől férfi a férfi. Az biztos, hogy sok minden kell hozzá, de ezen még soha nem gondolkoztam. Ami biztos, hogy kell hozzá beépített gerinc is. Meg határozottság, vagányság Részemről ez inkább csak egy érzés.
Egyébként én nem tartom magam igazi nőnek, és nem is óhajtok az lenni. Nem fogom magam bevakolni, és nem fogok kényelmetlen ruhákban járni csak azért, hogy megfeleljek a társadalmi elvárásoknak. Soha nem fog minden szál hajam a helyén állni, és nem fogok magassarkú cipőcskében tipegni. Valójában nem is tudom, hogy milyen lenne egy igazi nő, de az biztos, hogy én nem vagyok az.