- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Milyen TV-t vegyek?
- Hálózati kábelek és szerelésük
- Androidos tablet topic
- Bambu Lab X1/X1C, P1P-P1S és A1 mini tulajok
- Békésen legelészik a májusi hardvercsorda
- NVIDIA GeForce RTX 3060 Ti / 3070 / 3070 Ti (GA104)
- Megérkezett a legújabb és eddigi legátfogóbb 3DMark teszt
- Léghűtés topik
- Vezetékes FÜLhallgatók
Hirdetés
-
Bakancslista Route 66 Chicagótól Los Angelesig 3.
lo Sziasztok Olvasók! A harmadik rész immár elkészült egy kis betegeskedés után (mármint a jelenben sajna), és a múltban már teljesen gyógyultan folytatjuk utunkat az USA-ban.
-
Sikeres volt a teszt, elpusztítja internetes műholdjait az Amazon
it Az Amazon szerint minden sikerrel zárult, ezért letéríti az internetes műholdprototípusokat a pályájukról a cég.
-
Békésen legelészik a májusi hardvercsorda
ph Ezúttal monitorokat, processzorhűtőt, házat, routert, tápokat, egérpadot és akciókat tereltünk be a szombati karámba.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#23
torreadorz
csendes tag
dabadab
#18
torreadorz
csendes tag
Ehh... lehet hogy rosszul fogalmaztam. Ha jól értem Stallman azt szeretné ha nem lenne zárt kódú fizetős kereskedelmi termék csak szabad szoftver (ami majdnem az ingyenes szinonimája a legtöbb termék esetében, mert mint irtam, a supportból nem nagyon lehet megélni csak bonyolult összetettebb termék esetén).
Na szerintem ez a modell nem müködik. Nem az hogy ne legyenek szabad szoftverek, hanem hogy ne legyenek zárt forrású (fizetős!) kereskedelmi programok. Merthogy akármerről is járod végig a témát, mindig azt kapod, hogy a szabad szoftverek iróinak fizetést adnak azt a pénzt valakinek elő kell teremteni tehát valamit el kell adni és ha nem a terméket akkor bizony nagyon szükősek a választási lehetőségeid (nagyjából a supportban és a reklámban ki is merül)
A példáid meg amúgy nem sok mindenre jók, a windows 16 éves, a dos 28 a unix meg ~40 és mindegyik fizetős, a windows desktop gépeken 95%-ban van elterjedve a linux meg kb. 1-2% akkor most kihozhatnám a számokból hogy melyik az életképesebb alternativa.
Véleményem szerint egyébként a helyes út az lenne, ha a szabad szoftver és a zárt kódú szoftverek egymás mellet léteznének egymást kiegészítve, mivel egyébként kb. ez a vita olyan mint a régi gyerekmesében mikor összeveszik a gyomor meg a máj hogy melyikük is a fontosabb...
-
anulu
félisten
ha nyilt a forraskod, lib-ekkel, .c, .h, .xyz fileokkal egyutt KELL publikalni, hogy mindenki megnezhesse, es belenyulhasson, akkor mi akadalyozza meg az embert abban, hogy maganak leforditsa?
"Jelenleg a cloud nem más mint a sales által elhazudott és eladott utópia, egy ígéret, csalánba csomagolt mézesmadzag, amit az üzemeltetés f@$zával vernek" | Feel the power! Intel Core i7 | iPhone 14Pro 256GB | iPad Pro 2017 64GB
-
anulu
félisten
"Egyebkent meg a szabad szoftver tovabbra sem azt jelenti, hogy ingyenes."
akkor mondd el pls, hogy mit is jelent az, h "szabad szoftver". tudtommal a GPL licensz resze, hogy a forraskod is nyilvanos, es ha barmit valtoztatsz, akkor forrassal egyutt kell publikalnod.
"Jelenleg a cloud nem más mint a sales által elhazudott és eladott utópia, egy ígéret, csalánba csomagolt mézesmadzag, amit az üzemeltetés f@$zával vernek" | Feel the power! Intel Core i7 | iPhone 14Pro 256GB | iPad Pro 2017 64GB
-
Morden24
nagyúr
Vannak DRM-es tartalmak? Működnek ilyennel operáló szolgáltatók? Igen.
Nem azt állítom, hogy ez egy jó dolog, hanem azt, hogy ez az a rész, ahol még az MS-nek is pofa befog, alkalmazkodás van.Nem mellesleg szó nincsen olyanról, hogy csak DRM-védett tartalmat játszhatsz le a Windows-odon.
(#46) dabadab: Igaz
[ Szerkesztve ]
Sectumsempra - For Enemies
-
Morden24
nagyúr
Amúgy az Apple DRM-free hozzáállása is standard üzleti érdek.
(#49) dabadab: Az én nézetemben csak azt igazolja, hogy egy cég mindent megtesz a saját mutatóinak javítása érdekében (amennyiben nem érett meg a csődeljárásra). Az Apple érdeke iTunes Music Store-tulajként az volt, hogy a növekedés érdekében ilyen legyen a hozzáállása és ilyen legyen a piac elé tárt véleménye. Az MS-nek meg az az érdeke, hogy a világ PC-inek 93%-án futó Windows a lehető legszélesebb körben elégítse ki a felhasználói igényeket.
Értem én, hogy a piac jövője szempontjából az Apple "hozzáállása" helyesebb, de ameddig ez utóbbi egy aktív cselekvés, addig az MS oldaláról csak passzív részvállalás.[ Szerkesztve ]
Sectumsempra - For Enemies
-
Gregorius
őstag
elsopro tobbsege in-house fejleszteseken dolgozik, ahol tok mindegy, hogy zart-e vagy nyilt a forras (ill. ha nyilt, akkor hatekonyabb a fejlesztes, az meg mindenkinek jo), mert ugyis annak az egy cegnek a konkret igenyeihez csinaljak a cuccot.
Ez most megfogott, ugyanis némileg érintett vagyok a témában. Mitől is hatékonyabb a fejlesztés, ha nyílt a kód?[I]penzert hazugsagokkal teleszemetelni masok postafiokjat nem bun?
Lobbizasnak hivjak.[/I]
Nevesebb helyeken törvényes keretek között lehet lobbizni, meg reklámozni. A spam utolsó értesüléseim szerint a fejlett országok elsöprő többségében törvénybe ütközik.Vannak szoftverek, amelyekből megveszel egyet és aztán egészen addig, amíg fejlesztik, ingyen kapod az upgrade-eket
Ez a modell akkor működőképes, ha a fejlesztő stabil eladáskat tud produkálni, vagyis növekvő piac mellett. Ha telített a piac (gy. k. mindenkinek van licence, aki akar), akkor kénytelen más bevételi forrás után nézni.halvány lila gőzöd nincs arról, amiről beszélsz. 3 sornyi kódban is lehet bődületes nagy biztonsági hiba, amit nem tarthat tovább kijavítani 120 másodpercnél
Quality assurance mond valamit? Impact analysis? Kompatibilitási tesztek? Semmi? -
Gregorius
őstag
Mitől is hatékonyabb a fejlesztés, ha nyílt a kód?
Ugy ertettem, hogy maga az egesz szoftverkornyezet opensource, nem a vegeredmeny.
Továbbra is fennáll a kérdésem. Mitől hatékonyabb a fejlesztés, ha a platform open-source illetve ha a fejlesztőeszköz open-soruce?Felhivnam a figyelmedet arra, hogy spamrol csak itt a forum rendkivul jol ertesult hozzaszoloi beszeltek.
A törvényi szabályozásban elég precízen le van írva, hogy mi minősül spamnek. Ezen nem változtat az, hogy hány ember figyel fel rá.Az hogy nyílt a kód csak elméleti lehetőség arra hogy hatékonyabb legyen. Ehhez ki is kell tudni használni. Úgy képzeld el mintha egyedül kéne egy kódot elkészíteni, vagy beszélhetnél másokkal tippeket, megvalósítási alternatívákat, metódusokat keresve
Zárt kód mellett is beszélhetek másokkal tippeket keresve anélkül, hogy a teljes kódot megosztom (mint azt sokan mások is teszik). Ha meg több emberrel dolgozom együtt devteamben, akkor értelemszerűen ők is rendelkeznek a rájuk vonatkozó forráskóddal, de a végtermék ettől még nem lesz nyílt kód.Az egyiknél a pénz a másiknál a kisebb elismerés, netán az hogy másokkal is jót tett
Elismeréssel nem lehet jóllakni. A fejlesztésre fordított erőforrásokat valahonnan finanszírozni kell, legyen az főállás vagy örökség.Az meg egy ordas marhaság, hogy spam. Egy alapítvány kampányáról van szó, legálisan jutott a címekhez
Igen? Írásos beleegyezése van mind a 499 címzettől (vagy amit a helyi jogi szabályozás előír), hogy küldhet nekik promó anyagot? Mert ha nincs, akkor a kéretlen reklámlevél (alias spam) kategóriába esik.A feladó ismert, ha valakinek esetleg panasza lenne, tud lépni
Attól még, hogy a feladó ismert, nem lesz kevésbé spam.Azert tanuljak ezt a gyerekek a suliban, mert ezt rakjak elejuk, es ugy megy a tanitas, hogy (Office 2003-on bemutatva) "Gizike, kattints a Formazas menu 3. elemere, ott a legordulo menubol kattints ra a 6. lehetosegre" Magyarul: erre ra vannak kenyszeritve!
Akkor sajnos az oktatás színvonalával van baj. Szerinted miben lenne más az eredmény, ha egy másik Office csomag menürendszerét alapul véve hangzana el ugyanez a mondat?Annyira nem akartam végigmenni egyenként ezeken a pontokon, de most már muszáj lesz.
1. Mivel a Microsoft a lobbistáin és a marketinggépezetén keresztül rengeteg pénzt öl az oktatási minisztériumok megvesztegetésére, emiatt csak a szoftvercég termékeinek használatát oktatják az iskolákban.
Nem kell messzire menni, csak az OpenOffice saját honlapjára: [link] Lehet válogatni a referenciák között. (Itt csak azok vannak, akik felvették a kapcsolatot a magyarországi OO képviselettel. Gyanítom, vannak még sokan mások.) Nem csak a Microsoft termékeinek használatát oktatják az iskolában.2. Megsérti a magánszférát
A vállalat olyan technológiákat használ (például a Windows Genuine Advantage program keretében), melyek a felhasználó beleegyezése nélkül vizsgálják át a számítógép merevlemezének tartalmát.
Nem igaz. A WGA valóban gyűjt információt a rendszerről, de a számítógép merevlemezének a tartalmát nem vizsgálja át, csak a saját termékkulcsot és a validáláshoz használt hardverazonosítókat küldi el (alaplap, bios), jópárat csak hash-ként. Amennyiben a validálás sikertelen és az eszköznek sikerül azonosítani egy activation exploitért felelős komponenst, akkor erről a komponensről is adatokat továbbít. Több oldal bárki számára elérhető privacy policy van ebben a témában.3. Monopolista
A világon forgalmazott számítógépek szinte mindegyike előtelepített Windowszal kerül forgalomba, és nincs is lehetőség Windows nélküli gépek vásárlására.
A laptopot, amiről ezeket a sorokat írom Windows nélkül vettem. Van lehetőség Windows nélküli gépek vásárlására.4. Függőségi viszonyra kényszerít
A Microsoft a terméktámogatás megszüntetésével rendszeresen arra kényszeríti a felhasználókat, hogy megvásárolják az újabb Windowsokat vagy Office-okat, melyek futtatásához többnyire új, erősebb számítógép is kell.
Ha a felhasználók képesek voltak a Microsoftot arra kényszeríteni, hogy 2014-ig kitolja az XP supportját, abból az következik, hogy a felhasználói igények alakítják a Microsoft politikáját és nem fordítva.
Ha az ember Windowst vagy Office-t használ és ez függőségi viszonyt alakít ki, akkor ez azt jelenti, hogy az open-source közösség nem képes alternatívát nyújtani, így a függőségi viszony nem orvosolható. Ha képes, akkor nem áll fenn a függőségi viszony és így a vásárlási kényszer sem.5. Ellehetetleníti a szabványokat
A Microsoft megpróbálta megakadályozni a nyílt OpenDocument formátum (ODF) szabványosítását, mert az fenyegeti a cég befolyását a felhasználók felett.
Nem, a Microsoft megpróbálta megakadályozni a nyílt ODF szabványosítását, mert a szabvány jópár kérdésben nem pontos és alapvető fícsörök hiányoznak belőle, ami lehetetlenné teszi a felhasználói bázis (nagy mennyiségben létező) dokumentumainak ODF-re migrálását. Vagyis a szabvány célkitűzése, miszerint egységes, vendor-független, időtálló dokumentumkezelést tesz lehetővé ebben a formában nem elérhető. Az más kérdés, hogy azóta sincs minden igényt kielégítő dokumentumszabvány, az OOXML meg főleg nem az.
Nem igaz továbbá az sem, hogy általában ellehetetlenítené a szabványokat, erre remek példa a zászlóshajó .NET Frameworkhöz kapcsolódó töménytelen szabvány (ISO/IEC 23270:2006, ISO/IEC 23271:2006, ISO/IEC TR 23272:2006, ISO/IEC TR 25438:2006, stb), amelyeket a szabványosítás óta konzorcium felügyel, nem a Microsoft. Sokan építenek is ezekre a szabványokra. A manapság roppant széles körben használt SOAP szabványokban is aktívan közreműködött a Microsoft.6. Erőlteti a digitális jogkezelő megoldásokat (DRM)
A Windows Media Player segítségével a szoftvercég összejátszik a médiavállalatokkal azért, hogy korlátok közé szorítsák a médiafájlok másolását és lejátszását.
Nem a Microsoft erőlteti a digitális jogkezelő megoldásokat, hanem a kiadók. A Microsoftnak két választása van: vagy csak nem jogvédett tartalmat játszik le, vagy lejátszik nem jogvédettet is és DRM-mel dúsítottat is, de utóbbit csak olyan keretek között, ahogy a kiadók megengedik neki. Ez még akkor is így van, ha a DRM szoftver saját fejlesztés. Ha a kiadók követelményeit nem teljesíti (vagyis a jogosulatlan másolást lehetővé teszi), akkor egyszerűen nem adják ki arra a formátumra.7. Biztonsági fenyegetést jelent
A Windowsban számos biztonsági hiba található, és mivel a forráskód titkos, a felhasználók kénytelenek a Microsofttól várni azok javítását.
Csúsztatás. Bármilyen bonyolultabb szoftver biztonsági fenyegetést jelent és bármilyen bonyolultabb szoftver esetén egy meglehetősen szűk hozzáértői rétegtől kénytelen a többség várni a javítást. Vegyük például a unix-alapú BIND-et. Az évek folyamán számtalan kritikus biztonsági hibája volt. A forráskód nem titkos, a felhasználók mégsem tudják a saját kezükbe venni a javítást, ugyanis a szerverekhez nem férnek hozzá. És ez nem egy fícsörgazdag operációs rendszer, hanem egy "egyszerű" DNS implementáció.7. Csak elég, ha a botneteket megnézed, aztán bizonyítsd be, hogy a gépek mindegyike csak és kizárólag a felhasználó ámokfutásának következtében fertőződött meg
Nézzük néhány nagyobb botnetet a történelemből.
1. Conficker. Támadási vektor: MS08-067. A vírus első felbukkanásakor már egy hónapja kész volt a javítás. Ha ezt a felhasználó nem telepítette, vagy nem alkalmazott kerülő megoldást, ami blokkolja a támadási vektort (a Windows tűzfal alapfelszereltségben blokkolja, ezen túl újabb Windowson még felhasználói azonosítás is szükséges a kihasználáshoz), akkor az a felhasználó ámokfutásának minősül.
2. Srizbi. Támadási vektor: trojan, leggyakrabban antivírusnak álcázva. Semmilyen biztonsági sebezhetőséget nem használ ki, felhasználói interakcióval települ.
3. Storm. Támadási vektor: e-mail csatolmány képnek vagy egyéb tartalomnak álcázva. Hatszor figyelmeztet minden tisztességes levelező szoftver, ha egyáltalán hagyja megnyitni. Semmilyen sebezhetőséget nem használ ki, felhasználói interakcióval települ.
Ezek alapján azt hiszem, nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a botnetek többségben "a felhasználó ámokfutása" következtében fertőződnek meg.Ez már inkább égő, mint szánalmas.
Miért is?
Azért, mert kétség nem fér hozzá, hogy némi szakértelemmel bőven lehet remek fogást találni mind a Microsofton, mind a Windowson, akár a fenti 7 pontban körvonalazott témákban, ez az akció viszont - mint az a fenti hozzászólásokból is tapasztalható - sok esetben pont hogy a visszájára sül el. Ha valaki tényleg alternatívát akar kínálni a de facto piacvezetővel szemben, akkor minimum kompetensnek kell tűnnie. Súlyosbító körülmény, hogy pénzt kérnek érte, ami sokak szemében azzal egyenértékű, hogy egy ilyen viszonylag egyszerű reklámtevékenységet sem tudnak önerőből finanszírozni.[ Szerkesztve ]
-
Gregorius
őstag
Akkor kerlek, idezd azt a torvenyt, ami szerint az.Azt ugye vagod, hogy papir levelrol van szo, nem emailrol?
Valóban elsiklottam fölötte. Ez viszont nem változtat azon, hogy szigorú törvényi keretek között szabályozott, hogy milyen csatornákon és milyen tartalommal lehet marketingtevékenységet folytatni. Attól függetlenül, hogy én úgy gondolom vagy nem. Az akció publikus megítélésének viszont árt.Egyebkent meg talan erdemesebb lenne azon atmenni, ami a w7sins.org-on van, mert ez a magyar osszefoglalo egy erosen lecsupaszitott verzio
Ne én tartsalak vissza. Ha gondolod, pontonként lehet idézni az eredeti forrásból. és összevethetjük a fordítással."Mitől hatékonyabb a fejlesztés, ha a platform open-source illetve ha a fejlesztőeszköz open-soruce?"
Alapvetoen ket dologot latok:
1. Nincs vesszodes a licenszekkel (nyilvan nem veletlen a LAMP sikere).
2. Ha valami bug van, akkor nem arra megy el egy csomo energia, hogy mindenki workaroundokat csinal, hanem egyvalaki kijavitja a hibat.
1. A licencelési igényeket illetve a már eleve rendelkezésre álló infrastruktúrát nyilvánvalóan figyelembe veszem a célplatform kiválasztásakor. Ha még így is a licencköteles platformnak áll a zászló, akkor annyival hatékonyabb rá a fejlesztés, hogy ezt még a licencköltség sem ellensúlyozza. Hasonlóan igaz ez a fejlesztőeszközökre is. Ezeket ráadásul nem kell minden új projekthez külön licencelni.
2. Ha valami bug van, akkor mindenki workaroundokat csinál amíg a szoftverért felelős fél (jelen esetben én, mint a szoftver fejlesztője) kijavítom a hibát. Ha valaki beleír a forráskódba, az az ő workaroundja, nem pedig javítás. Ha ez tömeges jelenség (gy.k. módosítások az alapszoftveren kellő tesztelés és a mellékhatások felderítése nélkül), akkor az egységes platform a toldozgatások miatt megszűnik létezni, és kezdődik a fejlesztői rémálom.Az open-source nem hatékonyabb, a free-software viszont annál inkább. A egyik fő előnye abban rejlik, hogy nem kell azonos funkciókat többször implementálni
Nem látok összefüggést az újrahasznosítás és egy szoftver ingyenessége között. Ha az egyik megoldás a saját árával, a saját licencével (mert ugye attól, hogy ingyenes még lehet licencköteles, ld. GPL) nekem jobban használható, mint a másik, akkor az a hatékonyabb. Ha pedig azt az "előnyt" akarom kihasználni, hogy a funkciót a saját igényeimnek megfelelően testre szabhatom, akkor azzal az újrahasznosításból kivontam magam és máris a nyakamba szakadt az átalakított modul supportja. Ha mindenki ezt csinálja, szépen elaprózódik a platform. Nem hatékony.Az ilyen ún. direct competitior termékekben megszámlálhatatlanul sok redundáns funkció van megszámlálhatatlanul sok programozó munkaórával
Ezen a szinten nem mondanám redundánsnak. Igaz, hogy nem hatékony, ha mindenki a saját egyedileg módosított komponensét használja, viszont egy darab termék sem képes mindenki igényeit maradéktalanul kielégíteni, vagyis legalább néhány alternatívára szükség van. Az Oracle-nek is megvannak a maga előnyei és hátrányai, a Postgre-nek is, meg az MSSQL-nek is, és attól van egyáltalán innováció, hogy az egyik villant egy területen, a másik meg próbálja behozni.de a részvényeseket nem kell finanszírozni
Sajnos amíg kapitalista világban élünk, addig kell. A befektető finanszírozza a fejlesztést, amíg a termék elkészül, és ezt csak akkor fogja megtenni, ha utána a saját sápját kiveheti a nyereségből. Értelemszerűen oda viszi a pénzét, ahonnan többet tud aztán kivenni.Létezik több alternatíva is pl. a 100%-ig commersz építsünk az üres hordozókba jogdíjat és osszuk szét a letöltés alapján
Itt súlyos korrupciós ügyek alakulhatnak ki abból is, hogy mennyi legyen az a jogdíj meg abból is, hogy hogyan osszuk szét.Ezzel csak az a probléma hogy ezt nem tudhatod biztosan mert nem ismerheted ... a forrást. Én leírhatok bármit a privacy policy-be ha nem tudod ellenőrizni, akkor ezek csak üres szavak. Nem beszélve arról, hogy megtilthatom, hogy debuggold a binárisokat.
Független szakértő (TÜV-IT) szétszedte. A forrást is, a protokollt is, a dokumentációt is, a jogi hercehurcákat is. Ha mégis tévedne, attól hogy a Windows forrása zárt, még nem jelenti azt, hogy pusztán a binárisok birtokában képtelenség kideríteni, hogy mit csinál, mihez nyúlhat a validálás közben.
Ez persze nem garancia arra, hogy tényleg így van, de ha az érintettek helyében lennék, nekem a saját szaktekintélyem többet jelentene némi csúszópénznél, úgyhogy inkább hajlok arra, hogy nekik higgyek, mint azoknak, akik magabiztosan állítják az ellenkezőjét, de nem tudnak róla egy technikai leírást letenni az asztalra.Nyilván, a ZUNE-ra is a kiadók erőltették a drm-et ... ja nem, várjunk csak, a legtöbb kiadó már drm nélkül árulja a zenét.
A Zune player tudtommal DRM-free zenét is lejátszik, és a Zune Marketplace-en is lehet DRM-free zenét vásárolni, lassan két éve.
Nem árt észben tartani, hogy amit online store-ban árulnak, azt azért tehetik, mert megegyeztek a kiadóval. Ha a kiadóval úgy egyeznek meg, hogy csak DRM-mel árulhatják a zenét, akkor úgy árulják.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
it Az új operációs rendszer premierjének apropóján indított kampányt a zárt szoftverek ellen az Free Software Foundation. Most jön a második hullám.
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen