- Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
Hirdetés
-
Az Apple iPadOS-t is megrendszabályozza az EU
it Az EB közölte: az Apple iPad táblagépekre írt iPadOS rendszere is kapuőrnek számít, az üzleti felhasználókra gyakorolt fontossága miatt.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Konzolokra is megjelenik a Fera: The Sundered Tribe
gp A kooperatív szörnyvadászós játékhoz a minap egy friss trailert kaptunk.
Új hozzászólás Aktív témák
-
szilagyiv
senior tag
Nézem nézem, de valahogy az jön le, mintha a halogénekkel lenne egy szinten (most hagyjuk az elméleti maxot).
Azért mondom a zsákutcát - de ne legyen igazam - mert úgy tűnik, mintha elérték volna a korlátokat és most még a korláton állva nyújtóznának a gyártók, ameddig tudnak (kb. mint a merevlemezek esetében).
Nem tudok alternatívát, mielőtt megkérdezitek.
-
mzso
veterán
A linkelt cuccot nem mertem megnézni félvén, hogy elpusztul az agyam a baromságtól.
(#23) Neurotoxin
De csak mert a fantáziád valami magas érték felé vitt.
Nem olyan egyszerű dolog ez mint ahogy dabadab linkelte. Hiszen beleveszik az emberi szem érzékelését így eleve lehetetlen ideális fehér fény esetén 37%-nál (a wikipedia szerint) nagyobbat elérni. De ha monokróm 555nm-es zöld szín is megfelelel akkor meg lehet közelíteni a 100%-ot.
Egyébként ezért olyan hatékony a régi nátrium lámpa, mert az a fénye nagy részét egy frekvencia közelében adja le és az egész közel van az 555-höz. -
Lompos48
nagyúr
Van itt egy néhány halvány hiba.
A fehér LEDekben a foszfor szerepe a látható fény kibocsájtása a tulajdonképpeni fénykibocsájtó struktúra sugárzásának hatására. Ez egy nukleáris folyamat, energiaszintek gerjesztésén majd relaxációján alapulnak. Tehát nem egy olyan termikus folyamat, amelyben a foszfor meggyúl és elég.
A hetvenes évek LEDjei nem voltak alulfeszelve. Azoknak is meg volt adva egy munkapont az adatlapjaikban. Ellenben semmiféle hőelvonás nem volt biztosítva. Egy 0.5x0.5x0.2 mm méretekkel rendelkező struktúra számára a fénykibocsájtáshoz szükséges (mondjuk) 1.7Vx20mA, azaz 34mW disszipált teljesítmény már akkora, hogy egy hermetikusan zárt műanyagtokból ezt csak határon képes átadni a környezetének. Ha pedig a hő nem megy el, akkor csak gyűlik-gyűlik és kinyírja a szerencsétlent.
A technológia fejlődésével egyéb/újabb intermetallikus kompozit févezetőkkel növelni sikerült a fénykibocsájtási hatásfokot , ami ugyanakkor egyenes arányban növekszik a LED struktúrájának növekedésével is. Egyidejőleg megoldották a hőelvonást is, lásd a felületszerelt LEDek direkt a NYÁK segítségével vagy hűtőbordákkal való hűtését. A hűthetőség engedi meg a diódák nagyobb árammal való vezérlését (meg természetesen a sokkal nagyobb struktúra is) és nem a plusz feszültség alkalmazásával.
Intermetallikus félvezetők megértéséhez itt egy táblázat, ami típusonként taglalja a kompozíciót.
Az így elért anyagok nem ötvözetek, hanem egy nagyon szigoró rendbe szervezett kristályok, amik ugyan 2, 3, 5, 6 vegyértékű anyagokból tevődnek össze, volumenben úgy viselkednek mint a mezei közismert félvezetők, azaz a 4 vegyértékű germánium vagy szilícium
Mivel minden LED egy dióda, tehát jelleggörbéje exponenciális bármilyen "túlfeszelés" (ami helytelen, csak nagyobb áramról lehet szó, ami természetesen nagyobb árammal is jár) a gyártó által megadott munkapont fölött egyformán veszélyes minden generáció LEDjeire nézve.
Elnézést a hosszú fejtegetésért.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
A CRTesetén a beégés egyértelműen akkor jelentkezik, amikor nagy intenzitású elektronnyaláb ugyanazt a helyet "bombázza". Ez szószerint értendő, mert egy 20-30kV-tal gyorsított elelektronágyú végzi el a műveletet. Tehát a foszfort a becsapódási energia gerjeszti, míg a fehér LEDek esetén a sokkal kisebb energiájú UV fény (ugye fotonok vagy elektromágneses hullámok, lásd dualitás). A plazma esetén nem tudom mi éget be.
Lehet jólj gondoltad, de a fogalmazás nem sikerült.
-
MaUser
addikt
Összeesküvés nincs egyik esetben sem, kemény üzleti érdek van. A nyilvánosság előtt versengő cégek gond nélkül megállapodnak a színfalak mögött (kartelleznek), legyen a cél a programozók fizetésének minimalizálása (ugye pár hónapos hír számos USA-beli tech cég fizetés limitáló egyessége, amiből büntetés sem lett!) vagy mint jelen esetben más beszállítók kigolyózása a piacról.
Röviden: még 10 évvel ezelőtt kb. 5 ABS szállító volt, két évvel ezelőtt már 46. Az elsők közül a személyautós szegmensben a két legnagyobb a Bosch-Conti volt. Eszméletlen pénzeket szedtek be akár csak az ABS rövidítés használatának jogáért is. Nyilván ebből egy idő után elege lett néhány gyárnak, elkezdtek saját rendszereket tervezni az ázsiai gyártók és ezt észlelte a B/C páros is. Elindították az ABS/ESP validációs programjukat egyetemekkel közösen (a cél egyértelmű: találni olyan teszteket, ahol a B/C rendszerek átmennek, de az új gyártóké majd nem), illetve eszméletlen lobbizásba kezdtek, hogy az EU-n belül csak validált ESP-vel forgalmazott járművet lehessen forgalomba helyezni, amit részben el is értek 2013-as dátummal.
Azonban kicsit elkéstek, a Hyundai (illetve saját gyári beszállítójuk a Mobis) pl. 2008-ban bejelentette a saját rendszerét és nagyban lecsökkentette az addigi Bosch rendszerek használatát, kínai cégek pedig ottani egyetemekkel (simán másolva a korábbi generációs B/C technikát, belső piacon nem számít alapon) karöltve csináltak saját rendszert. Ráadásul a validációs kísérletek is elbuktak eddig.maross: Ha egy gyártó 8 éves élettartamú részegységet kér, azt minek nevezed egy autónál? Nyilván a beszállító megtervezi úgy a terméket, hogy az 8 évet kibírjon a megszabott hibaszázalékkal a kalkulált üzemi körülmények között, de hogy utána még 40 évet fog elmenni az adott részegység, vagy csak 1-et az már sokszor a vakszerencse (értsd, milyen körülmények között használja az adott vezető) dolga... Tehát nem úgy tervezik, hogy 8 év után elromoljon (legalább is azoknál a cégeknél, ahol eddig dolgoztam
), de jóval nagyobb valószínűséggel el fog romlani 8 év után, mintha a gyártó eleve nagyobb élettartamot kért volna. Nyilván ha egy gyártó a mosógépére 5 év garanciát vállal, és tud spórolni azon, hogy egy adott kondi 20 év helyett már 8 év után "kiszárad", akkor nyugodt szívvel megteszi. Nem tudom mit kell ezen még fennakadni, így működik a világ. Btw, visszatérve a villanykörtékre. Meg tudnád mondani, hogy egy ilyen piszkafa egyszerűségű terméknél, aminél az élettartamot nagyságrenddel tudod változtatni a munkapont egyszerű eltolásával, miért nem tették meg? Fizikailag, gyártástechnológiailag semmi akadálya sem lett volna. Nem értem, ott vannak a Fizikai Személében a források és még mindig jobban esik konteo-kra hivatkozni, mint megbékélni a valósággal. 
[ Szerkesztve ]
''A file-cserélés öli meg a filmipart? Inkább a filmipar öli meg a file-cserélést. 2 hónapja nincsen semmi értelmes film, amit érdemes lenne letölteni...''
-
MaUser
addikt
Nem csodálom.
Egyébként nem a gyártói/beszállítói validációra kell gondolni, ahol use case-eket próbálgatnak (mondjuk az is élvezetes ), hanem tényleges szenzor validációra és pados szimulációra. Eszméletlen dolgokat összehoztak, felrakták a kocsikat 3D-s futópadra és azt mozgatták alatt, döntögették a kocsit és mérték a szenzorjeleket és azok filterezését, stb. Nagyon érdekes és komoly teljesítmény mérnöki szemmel (más kérdés, hogy sok eredménye nem lett), ha érdekel otthon majd előtúrom a lementett publikációkat.mzso: menetstabilizáló
''A file-cserélés öli meg a filmipart? Inkább a filmipar öli meg a file-cserélést. 2 hónapja nincsen semmi értelmes film, amit érdemes lenne letölteni...''
-
MaUser
addikt
Eegen, mint azt látjuk a derivatívák kapcsán, vagy a Siemens ügyeinél.
Szóval annyira komolyan azért nem veszik. [ Szerkesztve ]
''A file-cserélés öli meg a filmipart? Inkább a filmipar öli meg a file-cserélést. 2 hónapja nincsen semmi értelmes film, amit érdemes lenne letölteni...''
Szóval annyira komolyan azért nem veszik. Új hozzászólás Aktív témák
ph Ifjabb Nick Holonyak 1962-ben mutatta be találmányát, amelyhez munkatársai nem sok reményt fűztek.
