Hirdetés
-
Titan Army P27GR monitor: hogy tud ilyen olcsó lenni?
ph Meglepően kedvező áron rendelhető meg a kínai netes áruházakból ez a 180 Hz-es gamer monitor – megnéztük, érdemes-e lecsapni rá!
-
AI-asszisztenst fejleszt a Volkswagen és a Google
it Lényegében mobilos AI-asszisztenst fejleszt a Google a Volkswagennek.
-
Apple AirPods 4 - ismerős is, új is
ma Nem tesz csodát az aktív zajzárral is elérhető AirPods 4, de úgy szól, mint egy AirPods és tompítja a zajokat.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz .::cHeKkk::. #8 üzenetére
Hi! a LED-ek nyitófeszültsége színfüggő, nagyjából: vörös/infra 1.7V, zöld: 2.2V, kék 3V. LED-eket a meredek karakterisztika miatt nem illik párhuzamosan kötni, még azonos típusokat sem. Sorba kötheted, de a tápfeszültség már egy darabnál is több legyen, mint a LED üzemi feszültsége, és soros ellenállást mindenképp tegyél a körbe. Még kék (kb. 3V-os) ledet se táplálj direkt 3V...3.3V-ról, inkább kicsivel többről, soros ellenállással!
-
And
veterán
válasz raven10011 #11 üzenetére
Lehet, csak nem ''illik'', mert könnyen hazavághatja a ledet. A nyitófeszültség/áram karakterisztikájuk ugyanis igen meredek, azaz nagyon kicsiny feszültségváltozás nagyon nagy áramváltozást idézhet elő bennük az üzemi áram környezetében. Lehet pl. hogy kerek 3V-on éppen csak 1-2mA folyik rajta, azaz halványan világít, míg mondjuk 3.1V-on már meghaladná a ledre megengedett maximális áramot. Épp ezért nem szokás párhuzamosan járatni sem, ugyanis nincs két teljesen egyforma karakterisztikájú led, és mondjuk a közös áram lehet 50mA, de előfordulhat hogy míg az egyiken épp csak csordogál az áram, a másikon már túl sok folyna.
-
And
veterán
válasz .::cHeKkk::. #12 üzenetére
A villogó led megint másik eset, abba bele van integrálva a 'villogtató' kapcsolás. Azért azokhoz is lehet hogy kell soros ellenállás, de nem biztos. Sok éve sorbanálltam az alkatrészboltban, az egyik vevő pedig megkérdezte hogy vajh' miért nem működnek a villogó ledjei. Az eladó megkérdezte, hogy kötött-e velük sorba korlátozó ellenállást, mire a vevő azt mondta, hogy eszébe sem volt. Na ez végzetes volt a ledekre. Valószínűleg azért nem integrálták bele a korlátozó ellenállást (is), mert túl nagy lett volna a disszipációja (nagyon melegszik).
-
And
veterán
válasz raven10011 #14 üzenetére
Rendben: ha pontosan_ 3V-os az a tápfesz, és a leden pontosan 3V-os nyitófeszültséghez tartozik a normál üzemi áram (mondjuk 20mA), akkor természetesen lehet. Csakhogy elég ritka az, hogy ez a két feltétel egyszerre adott, ezért igényelnek a ledek áramgenerátoros táplálást. Ez a gyakorlatban a led nyitófeszültségénél lényegesen (több V-tal) nagyobb tápfeszültséget és soros ellenállást jelent.
-
And
veterán
válasz raven10011 #20 üzenetére
Továbbra is azt mondom: nem ''illik'', nem azt hogy nem lehet. Ha pl. 2 olyan ledet kötsz párhuzamosan, amelyekre egyenként 20mA csúcsáramot határoznak meg károsodás nélkül, és az eredő közös áram mondjuk 10mA, akkor semmi baj nem érheti azokat, legfeljebb az egyik erősebben világít mint a másik. De ha ugyanerre a párhuzamos kapcsolásra már 40mA-t engedsz, és a ledek U-I jelleggörbéje nem teljesen azonos, akkor bizony előfordulhat, hogy az áram eloszlása a ledeken nem 20-20 mA lesz, hanem pl. 15-25mA, ez pedig szépen lassan, de biztosan tönkreteszi az egyik ledet (aztán meg a másikat is, mert akkor már az összes áram azon akar elmenni). Szal' sokféleképp kötheted, de nem biztos hogy úgy korrekt lesz.
-
And
veterán
1.) A fénycsövek indításához kell egy nagyobb, néhányszáz V-os feszültséglökés, azután jóval kisebb feszültséggel is világítanak. Az ilyen inverterek ennek megfelelő tápot adnak, és mint a nevük is mutatja, váltakozó- (vagy legalábbis erősen pulzáló) feszültséget állítanak elő. Szerintem a pc-hez való fénycsőinverterek is annak a tápegységéről működnek.
2.) Ezt a telefontöltő dolgot szerintem hanyagold, mert azok jó közelítéssel nem mások, mint kisteljesítményű dugasztápok. A ''töltő'' maga a telefonokban van, ez csak az ahhoz szükséges tápot adja. -
And
veterán
válasz .::cHeKkk::. #28 üzenetére
A gépen lévő lapos USB-alj két szélső vezetéke tápfeszültség: GND (0V) ill. +5V, a kábelben ez szabványosan fekete/piros színnel jelölt. Portonként 0.5A a terhelhetősége.
-
And
veterán
válasz raven10011 #20 üzenetére
Mellesleg az a kapcsolás teljesen korrekt (a ledek nem párhuzamosan kapcsoltak!). Csak ha valaki tényleg kipróbálja azt az ötletet, hogy ledekkel helyettesíti azokat a 200 Ohm-os ellenállatokat, na akkor lehet baj.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz .::cHeKkk::. #32 üzenetére
Így van. A zöld/fehér az a szimmetrikus adatvezeték. A pirosra meg vigyázz, ne érjen semmihez, a gép házához sem, mert az is GND / 0V.
-
And
veterán
válasz .::cHeKkk::. #37 üzenetére
Mekkora volt az ellenállás, és milyen a led? Próbáltad megfordítani a ledet (ettől nem pusztulhat el, max, nem világít) ?
-
And
veterán
válasz .::cHeKkk::. #42 üzenetére
Itt mindent megtalálsz a csatlakozókról:
Bővebben: link -
And
veterán
válasz Gergello #160 üzenetére
Az üzemi áramát nem ártana tudni (ha már egyszer erősfényű), de 20mA-hez:
5V-ra: 100 Ohm, 12V-ra: 470 Ohm.
''a boltban nem akarom megkérdezni, mer szerintem kiröhögnének''
Szerintem meg nem. Gondolom bizonyos pc-s boltokkal rossz tapasztalataid lehetnek, de egy normális alkatrészüzletben mindent elmondanak. -
And
veterán
Soros zener-diódával, ellenállással és leddel talán megoldható, de szerintem nem igazán lesz tökéletes: A ledek nem teljesen hirtelen fognak felvillanni és kialudni, valamint a két led közötti átmenet sem lesz az igazi. Ennél korrektebb megoldást adhat egy analóg komparátor (műveleti erősítő), már ha van értelme..
-
And
veterán
Itt a terv: Bővebben: link
Ez megint nem lett a legegyszerűbb, de a #153-ban megfogalmazott kívánalmaidnak megfelel.. és az alkatrészköltsége is minimális. -
And
veterán
''a ventinek a fordulatmérő kábele általában a kék.''
Vagy a fehér, esetleg sárga, netán a ... . Attól, hogy molexre van kötve, még lehet neki három vezetéke, szenzora.
pBandi: ha a házon belülre viszed, elég lehet csak a ''sárga'' vezetéket továbbítani, ha a céláramkör (előlapi panel ?) egyébként kap tápot, GND-t. -
And
veterán
válasz aton-hawk #176 üzenetére
Hogy hívják? Kapcsolós potméter . Csak egy probléma van velük: 10 kOhm alatt nem nagyon lehet kapni, mivel direkt kisszintű hangerőszabályozónak találták ki azokat. Egyébként sem egészséges, hogy a ki- és bekapcsoláshoz mindig végig kell tekerni a potit, mert hamarabb elfogy az ellenálláspálya anyaga.
-
And
veterán
ESR: ekvivalens soros ellenállás. A low-ESR kondik magasabb üzemi frekvencián is ténylegesen kondenzátorként működnek, nem pedig egy soros RC-elemként. Ezért a relatív nagyobb frekvenciás zavarokat is jobban képes szűrni, ellentétben a ''normál'' nagykapacitású elektrolit-kondenzátorokkal: Bővebben: link
-
And
veterán
válasz aton-hawk #190 üzenetére
Ezt igazán fogalmazhattad volna kicsit pontosabban is. Mi az a 30 fok? Ekkora szögben feltekerve a potit a nulla fordulatú, vagyis a ''teljesen balra'' állapothoz képest, vagy valami más? Ha több potméter is van a panelen, akkor honnan fogod tudni, hogy melyikről van szó, ha csak egy hangjelzés van? Vagy villogó ledből több is van? Kicsit árnyald azt a feladatot!
-
And
veterán
válasz aton-hawk #193 üzenetére
Ok, így már érthető . A leggyengébb pont: a potméterek hőmérsékletének mérése. Valljuk be, itt már a mérési hely meghatározása sem egyszerű. Melyik pont hőmérsékletét akarjuk tudni? A poti házának külső részét, esetleg az áramjárta ellenálláspálya v. -huzal melegedését? A kettő közt lényeges különbség lehet, és nem ismerjük igazán a megengedett hőmérsékleti határokat. A 30-40 °C-os maximum pedig nem igazán sok. Gondolj bele: egy nyári napon, bent a gép házában ez alig jelent valamennyi különbséget a környezethez képest. Nem tudom, az a 12centis venti mekkora áramú, de 1,5 W maximumnál többet a potméter még kb. 0,5A / 12V-os ventilátorral sem fog eldisszipálni (6V-ra állított ventifeszültség esetén), az esetben viszont a teljes ellenálláshossznak csak kb. 1/4-ed része disszipálná a hőt, de az elég intenzíven. Ha a potméter teljes ellenállását (a két szélső kivezetését) bekötöd a +12V és a GND közé, úgy is közel másfél W-tal fog fűteni. Ha így rajtahagynád a tápfeszültségen a potit - amit 5W-os lévén simán bírnia kell -, és néhány perc múlva kézbevennéd, éreznéd hogy nem éppen hűvös. A lényeg: az ellenállások, potik a névleges maximum teljesítményük közelében elég rendesen fűtenek, emiatt kár aggódni. A környezetük miatt esetleg már lehet . Te normális mértékkel túlméretezted a potik várható melegedése alapján azok max. teljesítményét, szóval emiatt kár aggódnod. Fűteni fognak rendesen, de ez a dolguk. Ha biztosítasz a közelükben egy kis légáramot, nagy gond nem lehet.
-
And
veterán
válasz aton-hawk #195 üzenetére
Szerintem mindenképp megér egy próbát, hogy a potik mennyire melegszenek. Állítsd be a ventilátor (és ezzel a potméter) feszültségét nagyjából 6V-ra, mert akkor fog a legjobban melegedni, és hagyd úgy egy negyed órát! Mekkora azoknak a 12 centis Spire ventiknek a névleges árama v. teljesítménye 12V-on? Ez azért lehet érdekes, mert nagyobb áram esetén inkább kisebb végértékű potit kellene hozzá használni, akár 68 vagy 47 Ohmosat. Ez jobban elosztaná a hőt az ellenálláspálya mentén. A max. megengedett teljesítmény (nálad 5W) a poti teljes ellenállására vonatkozik, ha csak a harmad/negyed pályát használod ki, azon csak a max. teljesítmény harmada/negyede disszipálható el!
-
And
veterán
válasz aton-hawk #197 üzenetére
Ok, gondoltam a venti(k) már megvannak. A link szerint az áramuk 0,6A (-> 7,2W@12V). Ez annyit jelent, hogy egy maximum 47Ohmos, min. 5W-os terhelhetőségű potméter kell neked, mert már azzal is 4V alá tudod vinni a venti feszültségét. Egy ekkora ventilátor viszont egy 100Ohm/5W-os potit már jócskán túlterhelne.
-
And
veterán
válasz aton-hawk #199 üzenetére
Leírom, bár lehet hogy lesz benne egy-két nem túl finom közelítés. A #196-ban adott link szerint a ventilátorral egyenértékű ellenállás: Rv= 12V / 0,6A= 20 Ohm. (Kieg.: a venti ellenállása nem teljesen állandó érték, mert a működését egy belső elektronika vezérli. Mégis úgy vettem észre, hogy az üzemi tartományban eléggé lineárisan változik az áram a feszültséggel, a durva beavatkozásoktól - pl. lefogás - eltekintve). A teljesítményillesztés szerint egy generátorból (+12V) akkor tudjuk a legtöbb teljesítményt kivenni, ha annak belső ellenállásával (itt: potméter) egyenlő terhelést (ventilátor) aggatunk rá. Ez visszafelé annyit jelent - mivel a terhelés nagyjából fix értékű, 20 Ohmos -, hogy akkor melegszik a potméter a legjobban, ha az is épp Rp=20 Ohm-ra van állítva. Ebben az esetben a generátor feszültsége éppen feleződik a sorbakötött potméteren és a ventilátoron -> Up= Uv= 6V. Ebből a szükséges potméter max. ellenállásának nagységrendje már kivehető, hiszen ha csupán 20 Ohm-nyi ellenállással már Uv= 6V-ra tudtad állítani a venti feszültségét, akkor nem kell már sokszoros érték a minimális 4-5V -hoz sem. Soros 100 Ohm-mal az Uv(jó közelítéssel)= 12V* [20/ (20+100)]= 2V lenne. A javasolt 47 Ohm-mal: Uv= kb. 3,6V. A poti max. disszipációja (Uv= Up= 6V esetén): Pp= Up * I= Up^2 /Rp= 1,8W. A maximális melegedés így attól függetlenül, hogy mekkora a poti végértéke, mindig 1,8W lesz (és mindig a 20 Ohm-ra állítva adódik). Most persze mondhatnád azt is, hogy mire ez a nagy felhajtás, egy sacc. 2W-os poti is megteszi neked. De: ez csak akkor lenne igaz, ha a potméter felirata (azaz maximális értéke) is 20 Ohm lenne, merthogy a max. terhelést _elvileg_ csak a teljes ellenállás viseli el. Egy 47 Ohm/5W -os potit 20 Ohmos állásban, amikor a teljes ellenállásszakasz csak kevesebb, mint felén folyik az áram, nem szabad 5W-tal terhelni! Ekkor nagyjából a beállított/teljes (névleges maximum) ellenállások arányában terhelhetőek, azaz az előbbi potira a max. megengedett disszipáció 20 Ohmos állásban: Pmax= 5W* (20/47)= 2,13W! Egy 100 Ohm/5W -os potira ugyanez 20 Ohmra állítva már csak 1W-ra jönne ki! Így Te egy max. 1W terhelhetőségű ellenálláspályán 1,8W -ot szeretnél elfűteni, ami nem egészséges! Meg - mint feljebb kiderült - értelme sincs sok, mivel 47...100 Ohm között a venti feszültsége 3,6...2V körül változna, így valószínűleg hamarabb állna le a venti, mint ahogy a 100 Ohmos potit végigtekernéd. Ezért nem érdemes nagyáramú ventikhez túl nagy potmétert rakni, mert nem is igazán lesz kihasználva a teljes tartománya, ráadásul simán túlterhelődhet.
Ez ugyan k. hosszúra sikerült, de remélem érthető valamennyire. Ha valamit elszúrtam volna, egy hozzáértő nyugodtan kritizálja csak a fentieket ! -
And
veterán
A közös pont (''földelés'') a csavarhoz legközelebbi, jobboldalt középen lévő kivezetés. Ha a jackdugó nincs benne az aljzatban, akkor a fotó szerinti két alsó (bal) és a két felső (jobb) kivezetés össze van kötve. Ha a dugó a helyén van, akkor a jobb/alsó megy a sztereó 3-pólusú dugó külső végére (a hegyére, L, ez a bal csatorna), a legfelső pedig a dugó közepére (R, jobb csatorna). Ha csak 2-polusú monó dugót raksz bele, a jobb/alsó lesz a dugó melegpontja, a legfelső kivezetés (az előbbi L-érintkező) pedig a közös ponthoz záródik.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Trimmerből nem tudom van-e olyan, amelyik nem lineáris, de szvsz. neked meg fog felelni a lineár (A-jelű, vagy jelzés nélküli) poti. Ha félállásba tekered a lineáris trimmert, és rámérsz, akkor 23.5-23.5k-t kell mérned mindkét oldalán.
Mod: #229, az exponenciális a logaritmikus karakterisztika ''fordítottját'' adja, amiről Te írsz, az a lineáris. Merthogy 3 féle poti létezik: lin(A), log(B), exp(C). Trimmerből én még csak lineárist láttam - persze ez nem jelenti azt, hogy másmilyen nem is létezik.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz Dr. Jones #244 üzenetére
Hi! Erre gondoltál: Bővebben: link?
-
And
veterán
Érdekes ez a jelölés-rendszer: előkotortam a készletemből három potmétert, 2 db. B-s és 1 db. A-s jelzésűt. Csak az A-jelű viselkedett lineárisként, a két B-s csúszkája bizony félállásban 6-94%, ill. 13-87% értéket adott a két végéhez mérve, a teljes ellenállás százalékában. Tuti Európában vásároltam - persze még nem az EU-ban -, az egyik B-jelű Piher gyártmányú. Ettől függetlenül ha Te közel 50-50% -ot mértél, akkor az biztosan lineáris. Csak tudnám, hogy mi a francnak cserélgetik a jelöléseket, ha tényleg .
-
And
veterán
A ''...sok ventit egyszerre..'' c. topicból:Bővebben: link, (c) Jim Tonic.
Egyébként a gyártók honlapjai biztosan jó kiindulópontok. Meg ha egy normális boltba mész, ott azt szoktak adni az embernek, amit kér.. -
And
veterán
''a ledet hogy kössük váltóáramra? tehát meelyik lába fázis és melyik 0?''
Nos, a lednek ugye nincs fázisra, meg 0-ra kötendő lába. Kötheted váltakozófesz.-re (a szokásos áramkorlátozó ellenállással), ami azt jelenti, hogy abban a félperiódusban fog nyitni - azaz világítani -, amelyben az anódja pozitívabb lesz a katódjánál. A másik félperiódusban sötét marad, így eléggé vibrálni fog (mármint 50Hz-cel hajtva). De ugye nem a 230V-os hálózatról akarod megtáplálni? -
And
veterán
Simán átkötheted a hibás nyák-szakatsz mondjuk levágott maradék alkatrészlábbal, de csak miután megszüntetted a hiba okát! Mert különben nem sok értelme van, elfüstöl máshol. Mi ez a panel? Egyáltalán jó helyre kötötted a 230V-ot? Ha igen, akkor ott valami nagyon nem stimmel.
Mod.: abból a kevésből ami látszik, épp úgy néz ki, mint egy fényorgona..
[Szerkesztve] -
And
veterán
Nem az a kérdés, hogy hányféleképp lehet rákötni a hálózati feszt., hanem hogy tévedésből hány helyre, elég sok ott a nagyfeszültségű csatlakozási pont. Azért mérd ki, hogy nem ment-e át valamelyik tirisztor/triak rövidzárba, mert akkor azt cserélni kell. A pilácsokat és a foglalatukat se árt ezekután megvizsgálni.
Hogy honnan tudtam? Csak erős sejtés volt, miután a #262-ben linkelt képen azok a fehér négylábú állatok eléggé optocsatolóra hasonlítanak. Meg egyszer réges-rég (de már ebben a galaxisban ) én is összedobtam egyet... -
And
veterán
Az első kérdésedre: szerintem az úgy jó, nem cseszel el vele semmit, de nem is lesz pontos. Látványelemnek biztos megfelelő, de ne nagyon várj tőle finom felbontást. Talán tizedvoltos mozgást észrevehetsz vele, de akkora változások figyelésére a digitális kijelzésnél nincs jobb. Ha dizájnos műszert akarsz, akkor lehet, hogy valami szervizben, vagy börzén kéne guberálnod bontott indikátort. Az újak elég drágák, és kis méretben lehet, hogy csak vacakokat kapsz, de azoknak is utána kell járni. Érdekes ez a trend. Régebben mindent digitális kijelzőn akartunk látni, most meg az analóg indikátor a menő ...
IR-vezérléshez: ez viszont eléggé mikrovezérlős téma. Ha a távirányító adott (márpedig eléggé egy kaptafára készülnek, már ami a moduláló jelalakot/protokollt és a vivőfrekit illeti), szükséged lesz egy egyszerű, olcsó vevőmodulra, pl. TSOP17xx, 18xx sorozat. A jelek dekódolásához viszont egy kontroller ajánlott, ami egyben motorvezérlő is lehet. A mechanikus potméter helyett esetleg használhatnál valamilyen elektronikus potit is, több cég is gyárt ilyeneket, mint pl. a Dallas Semiconductor DS1669-ese (10, 50, 100 kohm-os kivitelben). Ezek egyik tipikus alkalmazása a hangerőszabályozás. Biztosan olcsóbb a motorvezérelte, áttételes, mozgó alkatrészeket tartalmazó potméternél, amit házilag összehozni szvsz. nem nagyon érdemes (venni meg nem tudom mennyire lehet). Egyedüli szépséghibája az elektronikus potinak, hogy azt nem tudod tekergetni (bár arra is van megoldás, mondjuk körbeforgó impulzus-jeladó segítségével, az könnyen beszerezhető). -
And
veterán
A lézerdiódák (LD) működési elve a ledekéhez hasonló: a félvezető p-n átmenetben rekombinálódó elektron-lyuk párok által gerjesztett fotonok adják a fénysugárzást. A lézerdióda aktív - fényt sugárzó - tartománya viszont optikai rezonátorként van kialakítva: a kristályvégek nagy reflexiója következtében egy bizonyos nyitóáram felett optikai erősítés jön létre, beindul a lézerhatás. A határáram alatt az eszköz sima led-ként viselkedik. A lézerdióda sugárzása több tulajdonságában is eltér a ledekétől: keskenyebb spektrális sávszélesség (szinte teljesen monokróm fény), az aktív zóna ''ablakának'' mikrométeres nagyságrendje miatt a sugárzás pontszerű, ezért igen kis felületre fókuszálható, vagy jól párhuzamosítható. Mivel lézerről van szó, ezért elég erős sugárzást tudnak adni, ami nem minden esetben tűnik föl. Ezért veszélyes pl. a távközlésben használatos lézerdiódák sugárzása, mert elég nagy teljesítményűek, viszont rosszabb esetben egyáltalán nem látható IR-sugárzást bocsátanak ki. Kínai piacon, aluljáróban régebben nagy divatja volt az olcsó pointereknek, azok olyan 1mW körüli optikai teljesítményűek. A mai napig lehet néha látni ilyesmiket, de csupasz LD-k (főleg látható vörös, 635...675 nm-es, akár 10mW-os is), és komplett modulok beszerezhetők pl. a Conradban, természetesen horror árakon.
-
And
veterán
Ok, de úgy látom, hogy annak a gyártónak/forgalmazónak is érdeke a led és a lézer fogalmak összemosása, holott a kettő nem ugyanaz. Azoknak a Laser Beam LED Blau/Grün/Rot néven árult cuccoknak - a dizájnos márkanéven kívül - semmi közük a lézerekhez. Nem mások, mint ''egyszerű'' magasfényű ledek, állítható foglalattal. Recept: végy egy zöld, kék vagy vörös, tükrös és extra magasfényű ledet (amiből a kék valszeg. a legdrágább, néhányszáz HUF), tedd be ilyen felragasztható puccos foglalatba, szerelj rá két molex-csatit. A dobozára meg írd rá, hogy lézersugár LED x-színben...és add el kicsit nyugatabbra másfélezerért, vagy nálunk a duplájáért...
-
And
veterán
''mindenképpen a motoros megoldás lenne jó, mert szerintem látványos, és elég egyszerűnek tűnik, csak azt nem tudom, hogy kell megcsinálni...''
Tessék: Bővebben: link. Ha ettől sem ijedsz meg, akkor nyert ügyed van .. -
And
veterán
Igazad van, megint túlságosan erőltettem a rossz bekötés verziót, de ha már annyira átnézted, biztos nem azt cseszted el. Kiderült már a rövidzárlat oka? Volt hibás alkatrész? Vagy még mindig a behulló vezetékszál a legvalószínűbb? Ha megoldódott a probléma, és az izzók áramköreiben sincs rövidzár, akkor megpróbálkozhatsz az ''élesítéssel''.
-
And
veterán
Akkor balról jobbra:
1. ide kötheted az állandó fázist (bemenet), ez megy majd a bekapcsoláskor a középső kivezetésre,
2. kapcsolt fázis (kimenet),
3. ha de a hálózati nullát kötöd, bekapcsoláskor világítani fog a lámpa.
A kapcsoló a 3. kivezetés bekötése nélkül is működik, meg nyilván tud kapcsolni törpefeszültséget is, csak ezekben az esetekben nem fog világítani, ha be van kapcsolva.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Fényorgona: audió jel bemegy, ezt sávszűrőkkel - jellemzően 3 db. - szétválasztják mély, közép és magas tartományra, majd a sávszűrt jelekkel egy tirisztoron vagy triakon keresztül 230V-os izzókat vezérelnek. Az eredmény: az első izzó a basszus, a második a középtartomány (pl. vokál), a harmadik a magastartomány ütemére, impulzusaira fog felvillanni. Az egyes csatornák érzékenysége külön-külön állítható, ezért vannak a potik az előlapon. Egy lehetséges rajz: Bővebben: link
-
And
veterán
Lassan kezdem magam szerencsésnek érezni, hogy a földeletlen dugaljak ellenére (vagy épp azért? ) nálam nincs sehol semmi búgás. Cserébe a tv-antenna kábele úgy megcsapkod, amikor kihúzom a videóból, hogy majd' összef. -om magam .. Földhurok-témában már volt 1-2 topik, de a kimenetelük elég homályos: Bővebben: link.
-
And
veterán
A másik: abban a fényorgonában van hálózati trafó? Mert egy csomó olyan kapcsolást láttam, amelyikben nincs, a #345-ben linkelt leíráshoz is olyan rajz tartozik. Az életvédelmi szempontokon túl gondolom elég hátrányos lehet a visszajutó brumm szempontjából is -> nincs galvanikus leválasztás, se szűrt tápfesz., a táppal sorbakötött induktivitás rosszabb esetben meg csak úgy szórja az 50Hz-es mágneses teret.
-
And
veterán
Igen, meg lehet oldani egy Zener-diódával is. Betehetsz a ventivel sorba például 4.7, 5.6 vagy 6.8V-os Z-diódát (záróirányban), ennyivel csökken majd a ventilátoron eső feszültség. A max. teljesítménye jó nagy legyen, a Lomex-árlistán vannak szép nagy 12W-os példányok elég olcsón. Persze a sima ellenállással szemben csak egyetlen előnye lesz: akkor is állandó értéken tartja a venti feszültségét, ha azt időnként - például nagyobb áramúra - cserélgeted, vagy több ventit kötsz párhuzamosan. Ha csak egy darabhoz kell, nyugodtan használj egy nagyobb teljesítményt elviselő ellenállást vagy potmétert.
-
And
veterán
Részemről nem ismételném a #199-es hozzászólást. Kicsit talán körülményesnek tűnik, a saját ventilátorod adataival helyettesítve sokmindent ki tudsz számolni az ott leírtakból. A legegyszerűbb, ha átmenetileg potmétert (kb. 100 Ohm, min.1..2W-ost) kötsz sorba a ventivel, beállítod a megfelelő sebességre, és utána nem a ventifeszültséget méred le, hanem a poti értékét. Pont akkora - vagy a legközelebbi szabványos értékű - szintén néhány Watt terhelhetőségű ellenállást kell majd szerezned.
-
And
veterán
Maga az adó - vagyis az rf-rész - nem ''sztereó''. Ha moduláló jelként a multiplexált jelet (alapsávi B+J, modulált B-J segédvivő, pilotjel) viszed egy fm-adóba, akkor kapsz egy sztereó adót. MPX-kóder rajzot rengeteget találhatsz, pl.: Bővebben: link. FM-modulátor és végfok rajzokat szintén: Bővebben: link. Azon kívül, hogy a dolog ekkora teljesítménnyel illegális, megfelelő műszerezettség és tapasztalat híján az adófokozat megépítése - diszkrét elemekkel - nem épp egyszerű.
-
And
veterán
''Alaplapi fő csatlakozó''= tápcsatlakozó? Szerintem a táp vezetékeit nagyon nem érdemes hosszabbítani, mert az a szó szoros értelmében a stabilitás rovására megy. A hosszabbítás ugyanis a plusz csatlakozások, forrasztások, meg a nagyobb vezetékhossz miatt a vezetékellenállás növekedését eredményezi (azaz a terhelőáram nagyobb feszültséget ejt rajta, így az alaplapra kevesebb jut). Itt pedig elég rendes áramok tudnak folyni. Azt a szalagkábelt (vagy annak ereit) legfeljebb a házba szerelt power/hdd ledek, meg a táp/reset kapcsolók bekötésére használhatod, mert kevés áramot visel csak el. Én már ventilátor-vezetéknek se használnék olyat. A nagyobb vezeték-keresztmetszet kisebb ellenállást és nagyobb terhelhetőséget jelent. Tápvezetéket minimum ugyanolyan keresztmetszetűvel illene hosszabbítani, de a fenti okok miatt inkább teljes kábelcserét képzelj el, mint toldást.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen