Hirdetés

Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Venyera7 #78862 üzenetére

    Nem mindegy, hogy mihez képest ráz. Földhöz képest rázna, ha a talpadon keresztül záródna az áramkör, mondjuk a kezed irányába. Csak a talpunk gyakran szigetelt (cipő stb.).

    Rázhat úgy is, hogy egyik kezeddel a házat fogod, másik kézzel valami mást, vagy egy kézzel zársz össze valamit stb.

    Ezek lényeges körülmények az okok behatárolására. Vannak olyan rázások is (központi antennához képest, vagy bizonyos szűrőkörök hatásai), ami nem hiba, nem is veszélyes.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz sunci_02 #78871 üzenetére

    Ismét jelezném, hogy a villamosságban a "rázás" fogalma így önmagában nem értelmezhető, oka nem behatárolható. Pontosan le kell írni a körülményeket.

    Vagy akkor azt kell feltételezni, hogy egyik kezeddel a gépet fogtad, másik irányba talpon keresztül záródott az áramkör. Csak ez sok esetben lehetetlen (száraz parketta, szőnyeg, cipő, papucs stb. kiválóan szigetel).

    Kövezeten, vékony zoknin keresztül viszont lehetséges (talp át is izzadhat például).

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz gbors #78861 üzenetére

    Nem foglalkozom játékkal, videokártyám sincs jelenleg (alaplapról elmegy a TV is), úgyhogy ilyen téren annyira nem vagyok otthon (annak dacára, hogy tápokat viszont javítok a TV-szervizemben, míg PC-tápot ritkán).

    De ezt nem úgy szokták megoldani, hogy a videokártya külön csatlakozóról megy, a tápegység tervezőjének pedig értelemszerűen van annyi esze, hogy ilyenkor külön ágra köti a VGA-t ? Már amikor lehet:

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz general #78899 üzenetére

    Ahogy olvastam, ATX tápoknál a szabvány által behatárolt 20 A-nél korlátozni kell a leadható áramot (valószínűleg biztonsági okból, nehogy hegesztőtrafó legyen belőle, a drótokból pedig izzószál).

    Ezért hiába van egy táp például 12V / 36 A terhelhetőséggel, azt mondjuk 2 x 18A ágra kell osztani, mindkét ágat külön áramkorláttal kell védeni.

    Nem nagyon látni ezekről rajzot, egyet találtam most, ahol 12V1 és 12V2 ág szerepel.

    Piros nyilakkal jelöltem rajta néhány pontot, ahol az látszik, hogy egy közös VA ponton áll elő a 12V, majd a V2 ág R49 ellenállásán, a terhelőáram függvényében eső feszültséget az M201:D komparátor detektálja, végül az M10:A IC 12-es lábán tiltja le a táp működését, elvileg.

    A 20 amperos áramérzékelő ellenállás valamilyen rövid drótdarab lehet például.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz tornas #80811 üzenetére

    Azért én konstrukcióban nem nagyon látok hasonlóságot, eleve a szimpla vagy dupla pufferrel megoldott primerkör némileg eltérő kapcsolástechnikával szokott készülni, erre láthatók példák itt is a rajzok között:

    http://ab57.ru/schema.html

    A Quality Control Passed (minőségellenőrzésen átment) pedig egy általános kínai címke, mindenhol lehet vele találkozni.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz MMIX #80846 üzenetére

    Címkék, trafószámok, ne vicceljünk... Trafót ők is vehetik a trafógyártól, nem ez a lényeg. Elektronikai szempontból két különböző konstrukcióról beszélünk:

    PFC nincs, bipoláris kapcsolótranzisztorok, amihez tartozik egy bázismeghajtó trafó (középen), mellette van a kis készenléti trafó, annak kapcsolótranzisztora a hűtőbordán. Ez a fajta áramkör készenlétben, amikor áll a ventilátor, képes elég jól bemelegedni, az alkatrészek fáradnak, míg egyszer elpukkan.

    Aktív PFC, kapcsoló FET-ek, meghajtótrafó nélküli konstrukcióban. A kis készenléti trafót a mellette lévő 8 lábú IC hajtja meg, ami tartalmazza a kapcsoló FET-et is, külön hűtést nem igénylő, energiatakarékos standby megoldás. Ez is el tud pukkanni, de ritkábban. Főleg, amelyiknél a kritikus körben elkómentes megoldásokat alkalmaznak.

    Hol van itt hasonlóság, azon kívül, hogy mindkettő ATX táp?

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz MMIX #80848 üzenetére

    Visszaolvastál egyáltalán, hogy mivel nem értesz egyet? Én erre írtam:

    Nagy a hasonlóság az 500 W-os Hipro táp belsőjével valamint a Kolink 500 W-os táp belsőjével is(főtrafó címkéje, primer pufik fehér címkéje stb.)

    Ha szerinted itt nagy hasonlóságról van szó, akkor ott gondok vannak. Szerintem ezt még egy laikusnak is látnia kell.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz MMIX #80850 üzenetére

    Úgy látom, más dimenziókban mozgunk. Szakmabeliként (aki elektronikákat javít, épít, vagy néha tervez is) én csak a konstrukció különbségéről beszéltem. Címkék engem nagyon nem érdekelnek. Hogy ki gyártja, az sem hoz izgalomba.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Wiz Khalifa #81068 üzenetére

    Biztonsági okból találták ki szerintem a korlátozást, hogy zárlat esetén a tápegység lehetőleg ne menjen át hegesztőtrafóba, beizzítva a kábeleket, felgyújtva a házat.

    De ahogy nézegettem a fellelhető kapcsolási rajzokon az ágankénti korlátozás megoldásait, nehogy azt higgye valaki, hogy az pontosan 20 A-nél fog működni. Vagy típusfüggő, sőt ágfüggő is.

    Használat szempontjából legtisztább ügy, ha elágazás nélkül, direktben jön ki.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Sebaj Fóbiás #81122 üzenetére

    És ha huzamosabb ideig csak nagyon kicsit lenne terhelve azt hogy viselné?

    A tápegységet nem viseli meg a kis terhelés. Ha például egy 550 W-os tápegységet 10 %-on terhelsz, és ha ekkor 80 % lenne a hatásfok, az 55 W kimenő teljesítmény + 13,75 W menne veszendőbe a tápegységen, hő formájában.

    Ez igen kis teljesítmény, a tápegység gond nélkül elfűti.

    A klasszikus konstrukció példányai között nem olyan jelentős a különbség. Jobb hatásfokot a szinkron egyenirányítós tápokkal lehet elérni, de ilyen áramkört 500-550 W és felette kezdenek beépíteni. Nem mindegyikbe, de minél nagyobb, annál nagyobb eséllyel választják ezt a korszerűbb megoldást. Más kérdés, hogy bonyolultabb is, mint pár diódát bedobni, vagyis plusz hibaforrás.

    Ezekben ugyanis nem diódával történik a nagyáramú egyenirányítás, hanem a kapcsolófrekvenciával szinkronban vezérelt FET-ekkel, amin jóval kevesebb feszültség esik, mint a klasszikus Schottky-diódán, ezért alig melegszik.

    Ha jól vettem ki némelyik fotón, a FET-et egyszerűen a panel aljára forrasztják, csak a rézfólia hűti, annyi elég is neki. Azért ez már jelent valamit, hatásfokban.

    80 %-kal csak a példa kedvéért számoltam.

    [ Szerkesztve ]

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz MMIX #81270 üzenetére

    Jó részletes leírás, lelepleződnek benne a technikák. Blokksémát szépen fel lehetne vázolni belőle, de inkább csak írásban a lényeg:

    CM6901: Biztosítja a 12V egyenirányító FET-ek szinkron kapcsolójelét, a primer kapcsoló FET-ek PWM meghajtását, ezzel együtt a 12 V stabilizálását.

    A FET-meghajtást nem ám egy hagyományos csatolótrafón keresztül, hanem az SI8230 nagyfrekvenciás impulzuscsatolón, aminek különlegessége, hogy rádiófrekvenciás úton juttatja át a szekunder oldalon előállított PWM-jelet a primer oldali FET-ek Gate-jére. Optocsatolós DC negatív visszacsatolásra ebben a körben nincs szükség, mert maga a PWM-vezérlő is a szekunder oldalon helyezkedik el, így a 12 V-ot közvetlenül tudja mérni.

    Végeredményben a főtrafó, a panel aljára forrasztott 8 db szinkron egyenirányító FET-en keresztül csak a 12 V / 58 A-t állítja elő. (Hogy ezeknek ennyi hűtés is elegendő, a jó hatásfok bizonyítéka). Ezután a 12V-ból DC-DC konverterek képezik az 5 és 3,3 V-ot, 20-20A terhelhetőséggel.

    Korszerű áramkörök, korrekt felépítés.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz windlord #81353 üzenetére

    "Laptoptáp" vagy a kapcsolóüzem?

    Laptoptápok is kapcsolóüzeműek és szinte minden, így innen kezdve az sem világos, hogy te mit nevezel kapcsolóüzeműnek.

    A klasszikus, vasmagos trafóval szerelt adapterek felismerhetők a nagy méretről és relatív nagy súlyról, de azok többnyire nem is adnak stabil feszültséget, illetve a nagyobb teljesítményű változatok már elég komoly tömegűek is.

    A linkelt szerkezet 11,6-13 V-ot igényel, amiből a rajta lévő kapcsolóüzemű konverterek állítják elő a stabil 5, 12V stb. feszültségeket. Gépjárműben történő felhasználáshoz ez nem is felelne meg, mert járó motornál 13 V fölé megy az akku, ezzel együtt szivargyújtó feszültsége. A pontos értéket a generátor gerjesztésszabályzója állítja be, lehet 13,2-14,4 V között.

    De szerintem tévesen adták meg a 13 V-ot, elbír az többet is. Hiszen egyébként autóban nagyjából használhatatlan lenne.

    Ha beszámítjuk az átlag 95 % hatásfokot és legalább 70 W-tal kalkulálunk betápoldalon, akkor 12V-os tápegységből minimum 6A terhelhetőségűt kell beszerezni.

    A kapcsolóüzemű szabályzó sajátossága, hogy nagyobb feszültségről kevesebb áramot vesz fel, és fordítva, azonos teljesítmény biztosításához.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Hauptmann #81421 üzenetére

    Ráadásul minden érintkezés pont egy potenciális hibaforrás, nagy áramok útjában pedig az átmeneti ellenállás is már számottevő lehet, ami kezdetben helyi melegedéssel, később beégéssel járhat.

    Ezért a komolyabb áramokat nem célszerű, illetve nem is szokás olyan csatlakozókon átvezetni, ami egyébként nélkülözhető.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Új hozzászólás Aktív témák