- Ergonomikus, vezeték nélküli chiclet billentyűzet a Kensington értelmezésében
- Kiszivárgott egy lista a várható Lunar Lake modellekről
- Még ki se jött az új Xeon, de máris a 2025-ös fejlesztésre koncentrál az Intel
- Ezért működik ma csak Snapdragon X-en az Auto SR
- Problémák a Samsung 3 nm-es node-jával
- Mikrofon topic
- Milyen processzort vegyek?
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Kiszivárgott egy lista a várható Lunar Lake modellekről
- Milyen széket vegyek?
- Milyen egeret válasszak?
- Slim profilos, vezetékmentes klaviatúrát újított be a Logitech
- Bluetooth hangszórók
- Hobby elektronika
- Mégsem ér 16 GB-ot a 8 GB RAM az Apple gépekben
Hirdetés
-
The First Descendant - Karakter előzetesek a megjelenésig
gp Alig néhány nap van már csak hátra az indulásig, érdemes közelebbről is megnézni a választható szereplőket.
-
300 megapixelnyi kamera érkezett a Samsungtól
ma Az ISOCELL HP9 fő- és zoomkameraként is helytáll, a JN5 és GNJ árérzékeny mobilokba kerülhet.
-
Kiszivárgott egy lista a várható Lunar Lake modellekről
ph Eszerint az Intel Core Ultra 200V sorozata kilenc modellből, köztük egy Core Ultra 9-es példányból állna.
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #24176 üzenetére
Az első definíció szerint nem kell neked a RESET. Akkor a 9. lábat a GND-re kötöd.
relét 5V-osban sem kapnék 10mA alatti tekerccsel.
Ez biztos!
Ut = 1,8V-3,2V Ilyen táppal a CMOS IC se lenne megelégedva.
Vagy ekkora áramátvitelt ne várjak el ?
Ha az 1.5A-re utalsz, akkor az csak a relékontaktusok függvénye.
Az optocsatoló mit szól hozzá, ha fordított tápot kap ?
Mivel elvileg csak egy dióda, nem kellene elromlania - ha jól gondolom.Ha a bemeneti oldalára gondolsz, akkor úgy bírja, mint egy pici LED. El kell olvasni az adatlapját, hogy "meddig ér a takaró fordítva". Van, ami 3V fölött már átüt és az nem egészséges.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #24178 üzenetére
A kapcsolót OFF állásba téve viszont bármikor azonnal ki lehessen kapcsolni.
Akkor egy kétállású kapcsolót kell beletenni. Az egyik pozícióban indítja az időzítést, ami végzi aztán a dolgát. Ha visszakapcsolod akkor azonnal törli a kimenetet. Ha megnézed a kapcsolást a kapcsolók felső szála össze van kötve, tehát megy egyetlen kapcsolóval a dolog. De nem elég egy On/Off!
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #24711 üzenetére
Az IC nyugalmi árama 5V-os tápnál 25°C-on maximum 1μA. Az adatlapban megtalálod más táp- és hőmérskletértékekre is.
A kapcsoló bármely állásában ott lesz egy-egy 10kΩ-os ellenállás, ami 5V-ról mindenképp elfogyaszt Ohm törvénye szerint 0.5mA-t. Ha ez is sok, használhatsz akár 50kΩ-os ellenállásokat is, akkor pedig ez az áram 0.1mA-re csökken.
Az általad írt 4,5V-os táp esetén ezek az áramok csökkenni fognak 10%-kal.Ezzel jól sejtem hogy közvetlenül nem lehetne egy (mondjuk 5V-os) relét meghajtani...
Jól sejted. A CMOS logikai áramkörök kimenetén nulla állapotban (a relét lehúzza a GND felé) tipikusan 1mA áram"szívásra" képesek. Tehát akkor a másik kimenet használatával be kell iktatni egy tranzisztort, ami a relét kapcsolja.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #25277 üzenetére
Ha még jól emlékszem a CD4047-es monostabilt ajánlottam
A tápfeszfüggés nem rettenetes, de nézd meg részletesebben az adatlap 7-909 oldalán.
Az IC hőmérsékletétől még ennél is kisebb az időzítés függése.
A tantálkondenzátor használata előnyt jelent a mezei alumínium elkókhoz képest. Stabilabbak. Utóbbiak kapacitásértékszórása is nagy, ha jól emlékszem -10...+50%. Tantálnál kisebb, de most nem jut érté;k eszembe.
Ilyen nagy értékű kondik és elenállások estén a töltőáramok bizony mikroampernagyságrendűek a nagy időzítéseknél. Ezért a kivitelezésnél nagyon kell vigyázni parazita hatások kivédésére (földhurkok, elektromágnesek által produkált induktív csúcsok stb.). Emiatt sajnos előnyösebb a nagyobb tápfeszültségek választása.
Ha pedig nagy időzítések és változó értékek is képbe jönnek, akkor bizony érdemesebb a nagyobbacska frekvencián futó multivibrátor és számláló használata. Számlálóval/számlálókkal biztosabb egy pontos érték beállítása egyszerű átkötésekkel (esetleg dekádkapcsolóval). Igaz, elbonyolódik a kapcsolás, de költségekben nem jelent nagy befektetést, mert a CMOS számlálók se drágák.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
atesss #27019 üzenetére
Jé, a régi Trabantunkban volt ilyen!
Ha csak nem fűz hozzá valami régi emlék, bal kéz jobb váll megoldást javaslom. Ezt mondom papámnak is, de ő még ezzel (és még 2-3 hasonlóval) be akar menni bizományiba...
Egyébként nálunk Pécsett a vásárban 50-100Ft egy ilyen komplett rádió, esetenként ingyen is odaadják, csak ne kelljen hazavinni.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
-
didyman
őstag
válasz
atesss #28884 üzenetére
Energizella lítium. Az üresjárási feszültséget meg te is említetted-ez eltér a terhelt állapottól, hiszen az elemnek idővel-használattal növekvő belső ellenállása van, ami soros a terheléssel. Eredmény: feszültségesés.
[ Szerkesztve ]
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
mezis
nagyúr
válasz
atesss #28884 üzenetére
Üdv.!
Egy jókora elkó (kicsi szivárgási árammal) javíthat az elemek használhatóságán. Szerencsésebbnek tartanám az akkumulátoros - töltös megoldást, persze ahhoz bizonyára meg kellene fúrni a széfet.
(Csak kíváncsiskodom: aztán, ha valahogy végképp lemerülnek az elemek, kasszafúrót hívnak, nem elektroműszerészt ?)
Mérd meg a nyitóáramot és készíts terhelést az elemek méréséhez.
mezis
-
didyman
őstag
válasz
atesss #28889 üzenetére
Drága? Vesd össze..Egy jóféle alkáli elemhez képest 3-4x-es élettartamot visel. Az energizella sima alkálit meg nem kapod meg negyedáron. Szóval, a sima alkálit megkapod 1000 alatt, de cserébe mehetsz cserélni mondjuk három hónap múlva.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
didyman
őstag
válasz
atesss #29174 üzenetére
Az a 10-15 óra nagyon kevés. Egy ilyen cső fizikai élettartama 8000 óra körül van, az UV-t szűrő fénypor az ilyen speciális UV-csövekbven pedig kb. 1000 órát biztosan tud, az újabb csövekben pedig a teljes élettartamot kiszolgálja. Persze márkás csövekről beszélünk, nem a legalja FSL meg nevenincs termékekről, de párszáz órát azoknak is illik menniük hibátlanul. Ha a cső egyik vége feketedik, akkor szinte biztosan a meghajtó elektronika ludas. A csőről tudni érdemes, hogy a katódok aszimmetriája miatt némileg egyenirányítani hajlamos (azaz egyik irányban jobban vezet), ez a katódmassza eróziójával (ez a feketedés, amit látsz rajta) fokozódik, míg végül az érintett katód szinte teljesen megszűnik emittálni elektront (hagyományos előtéteknél ekkor vibrál a cső, illetve pislákol, vagyis állandóan újragyújt, mivel ebben a periódusban a cső feszültsége már akkora lesz, hogy a gyújtó égési feszültségét meghaladja, és ezt csinálja addig, amíg el nem ég a katód, vagy be nem sül a gyújtó). Ezt az egyenirányítási hajlamot az előtétnek kell kompenzálnia kellően áramgenerátoros meghajtással (így mindkét félperiódusban közel azonos áram folyik a csövön). A feketedés azt jelzi, hogy a csőre vagy DC feszültség kerül (amitől rohamosan öregszik, hiszen csak az egyik katód kap időben nagyobb terhelést, kvázi túlhajtott lesz), vagy a szinuszos kimenet inkább feszültséggenerátoros jellegű, ami miatt a csövön megjelenő jel aszimmetrikus. Sajnos az olcsó előtéteknél ezekkel nem lehet mit kezdeni, egyszerű kapcsolások, nem alkalmasak megfelelő táplálásra. Elemről kellene táplálni? A plexi lap mennyire ereszt át UV-t (a BLB cső UVA-t enged át, az UVC a germicid lámpák, a porozatlan higanygőz sugárzók területe)
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #29174 üzenetére
...Ez baromi jó is lett, de az egyik probléma, hogy kevés a fényerő....
Utána kellene nézned, hogy a plexi milyen spektrumot ereszt át. Csak azért mert - ugye - ablak mögött nem lehet napozni (nem engedi át az UV-t) ugyanakkor ha IR mozgásérzékelő elé üveglapot teszel a legtöbb nem fogja észlelni a mozgást (tehát az IR spektrumnak se engedi át valamelyik részét).
[ Szerkesztve ]
-
didyman
őstag
válasz
atesss #29178 üzenetére
Az szokott lenni, valami egyszerű kis önrezgő cucc. Az a baj, hogy lehet bonyolítani, ami a csöveknek nagyon jót fog tenni, tehát hosszabb távon megéri. :-) Előtétnek ECG: http://www.cp-lighting.co.uk/Osram-QT-ECO-1X4-16-220-240-L_2 Ezt remélhetőleg lehet kapni a Lehel tér mögötti Osram boltban is. Ezek az előtétek hajthatóak akár DC-ről is, egyszerű konstrukciók, és jók. Nincs bennük aktív PFC, és nem használják a hálózati frekit semmire sem. Ehhez kell gyártanod egy faék egyszerűségű stepup konvertert, ami alkot 320V körüli (290-350V) DC-t neki. Nem tűnik ésszerűnek, de: vagy veszel egy normális előtétet készen, ami tuti jó a csövekhez, ezzel vastagon spórolva a csövek cseréjén, vagy nézel egy egyszerű, de még mindig visszacsatolás nélkül, ki tudja, milyen munkapontban üzemelő, de precízebb kapcsolást, amivel ugyanúgy nem lesz előfűtés (ami a gondolom, állandó kapcsolgatások miatt kiemelten fontos az élettartam tekintetében), de talán a csöveket jobban kezeli, mint a gyári. A legtöbb ilyen kapcsolást úgy szokták reklámozni, hogy életre kelti az elhalt (szakadt katódú) csöveket, de hidd el: Ezek ugyanúgy nem jók a csöveknek, a legtöbb elemes fénycsöves lámpában látható kapcsolásnak pont ez a jellegzetessége, mint azoknak, amikkel most is kénytelen vagy nyűglődni. Egy tisztességes, fénycsövet jól kezelő kapcsolás sajnos nem ilyen egyszerű, ezért merném ajánlani a kész megoldást, egyszerű lelki világú inverterrel megfejelve, ha ennyire ipari az alkalmazás és a dobozba is ennyi energiát fektettek, akkor szerintem érdemes elgondolkozni rajta.
[ Szerkesztve ]
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
didyman
őstag
válasz
atesss #29183 üzenetére
A cső gyújtásához többszáz V szükséges, van most is akkora feszültség ott. A 60-70 óra is jókora pazarlás. De ha tényleg csak ennyi a cél, akkor azt bármelyik ilyen fénycsövet pár V-ról hajtó kapcsolás tudja.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
atesss
addikt
válasz
atesss #29251 üzenetére
Találtam egy másik plexis cégnél egy minimális információt az UV áteresztő képességről [link] :
Az összehasonlító adatok hagyományos víztiszta üveg (ablaküveg, 3 mm vastag) és PMMA (plexi, víztiszta, 3 mm vastag) fényáteresztésére vonatkozóan százalékokban kifejezve
hullámhossz (nm) üveg PMMA
600 90 90
500 92 90
400 93 89
375 90 69
350 78 9
325 20 0
300 0 0 -
darvinya
titán
-
didyman
őstag
válasz
atesss #29251 üzenetére
Ez még mindig nem UVC. teljesen félreviszed a magad dolgát is, ha a C-hez ragaszkodsz! Az UVC 290nm alatt van, amiről egyfolytában beszélsz, és ahol az UV-filc és a BLB cső aktív, az az UVA tartománya.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
didyman
őstag
válasz
atesss #29257 üzenetére
Oszcilloszkóppal lehet feszt mérni a már begyújtott(!) csövön, egyúttal látni, hogy mennyire szimmetrikus az a szinusz rajta. Az elfolyó áramot egy soros ellenálláson lehet megejteni, 100mA nagyságrendhez az 1Ohm elegendő és nem szól bele a cső életébe. Az ezen mért feszültségből számolható az áram. Mivel a fénycső tisztán ohmos fogyasztó, ezért a teljesítmény számolása egyértelmű lesz.
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #29306 üzenetére
Az IRF540 RDSon értéke 4A-nél alig több, mint 50 miliohm. Nem fog az olyan sokat ellopni az amplitúdóból.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #29310 üzenetére
Viszont az RDSon érték szórásából...
A tipikus érték 55mΩ, maximum 77mΩ. Nem kellene kétségbeesni emiatt. Egyébként ez a szórás a négyszögjelet tologatná fennebb vagy lennebb a primér oldalon milivoltokkal. Ha a jel szimmetrikus, akkor a trafó (lévén galvanikus elválasztó) szépen, szó nélkül helyezi el szimmetrikusan az időtengely körül.
Esetleges nonlinearitás ugyancsak olyasmi, amitól eltekinthetünk, gondolom, a nagyságrendek miatt. Szerintem jelentéktelen. -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #29312 üzenetére
Ha 50Hz-en fog működni, akkor a gyors kapcsolási élek által keltett csengések (ringing) időben túl rövidek, ahhoz, hogy nyomjanak a latban. A négyszögjeleket a trafó valamennyire simítani fogják. Azért kérdés, hogy az így nyer váltófeszültsége hogy viszonyul majd a színuszhoz. Propotípusnál számolhatsz egy-két menetszámmódosításra.
Nagyon régen ('80-as évek), amikor gondok voltak a villanyellátással, mi nagyobb frekvencián dolgozó konverterekkel segítettünk magunkon, amik autóakkukról táplálva 25-40W-os fénycsöveket tartottak üzemben.
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss #29306 üzenetére
A régi hordozható (cipelhető) csöves katonai rádiók anódfeszültségét hasonló módon állították elő. Csak akkor még nem félvezetős kapcsolóelemekkel hanem egy dimmernek nevezett relészerűséggel, ami állandóan rezegve ki-be kapcsolgatta az akkufeszültséget egy trafó tekercsein. Kb úgy nézett ki mint az autók villogóautomatája csak gyorsabban kapcsolgatott. Hogy hány Hz volt nem tudom, túl sok a teljesen mechanikus felépítés miatt nemigen lehetett, az akkufeszültség is erős hatással volt rá. De ami a lényeg, a trafó nem porvas volt hanem igazi nehéz vas! Ha jól emlékszem, valami csöves táska vagy autórádiót is gyártottak ilyet anno. A félvezetős kapcsolóelemek mellé meg én feltétlenül tennék diódát, vagy valami ipari IGBT-t használnék. Azokban töbnyire gyárilag benne van a védelem. Bazi nagyot tud rúgni, ha kedved van kipróbálni akkor kössél egy trafóra egy ceruzaelemet és hirtelen szakítsd meg az áramkört úgy, hogy folyamatosan markolod a trafó kivezetését. Ennél már csak a 2-300 V-ra feltöltött elko a jobb, amit úgy vágnak hozzád hogy: Figyelj, haver! És már repül is. Persze hogy ösztönösen elkapod, naná!
[ Szerkesztve ]
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss #29331 üzenetére
Nem vagyok félvezetőguru mint pl.Lompos mester, de szerintem az 1N4008 vagy valami hasonló 800-1000V 1-2 A-es dióda elegendő. Persze ha a kapcsolóelem bírja, akkor ez sem kell. Ilyen teljesítményre tényleg luxus az IGBT. Egy 10-20 W-os trafó meg nem is olyan "nehéz" vas. Régi tranzisztoros rádiókban előfordult egészen pici hálózati trafó is. A tekercselést nem valószínű hogy megúszhatod, ha adott kimenőfeszt akarsz. Bár ha a kisfeszültségű táppal játszol, esetleg a kapcsolási frekvenciával... Még jobb lenne ha változtatható lenne a meghajtókör impulzusszélessége. Járatlan út, bár az ötlet nem rossz!
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss #29384 üzenetére
"Arra gondoltam hogy 230 V váltó vagy a neki megfelelő egyenfesz"
"Az annyira nem nagy baj ha négyszög lesz a kimeneten."Bocsi de ezeket Te írtad. Most meg már 230 V szinusz kellene 50 Hz-en? Lehetőleg ideális vagy nem túlságosan torzított?
"a kimeneten 50Hz-es váltakozó áramot akarok"
"nem kapcsolóüzemű tápot csinálnék, hanem egy 50Hz-es transzformátort használó, a nagyfesz oldalon közvetlenül váltakozó áramot (ami amúgy nem igazi szinusz, de ez nagyon sok készüléknél nem probléma) előállító áramkört."
Na most akkor mit is? Az általad eredetileg linkelt kapcsolás egy kettős kapcsoló, ami durva négyszögjellel löki a trafót. Gondolom ez a négyszögjel 50 Hz lenne hol pozitív hol negatív irányú árammal. Ennek a kimeneti jelalakja az induktivitás tulajdonságai alapján egy nagyjából trapéz alakú kimenőfesz lenne (kvázi szinusz). Ha majdnem szinuszt akarsz akkor egy 50 Hz-el modulált 5-10 kHz-es jelet kell generálnod (PWM). Ebből a trafód csinál majd egy kishíján tökéletes szinuszt. Kicsit szőrös ugyan (kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk) viszont majdnem szinusz és 50 Hz. Hangfrekis alkalmazásokhoz nemigen lehet jó mert a kapcsolási frekvencia mindenképpen befütyülne. Az 50 Hz-es trafó miatt a modulálandó vivőfrekvenciát nemigen viheted 20 kHz fölé. Ha meg úgyis egyenirányítani akarnád akkor majdnem mindegy a jelalak. Az 50 Hz-es trafót meg simán használhatod ugyanúgy mint a frekiváltók az ugyanilyen motorokat. Csökkenő frekvencia, csökkenő induktív ellenállás. Ergo csökkenteni kell a feszültséget. Növekvő frekvencia esetén fordítva. Ha elérted a betápláló feszültséget, akkor is növelheted ugyan a frekvenciát, de az áram folyamatosan csökken és így a teljesítmény sem növelhető tovább. Pár éve használtam egy kb. 40 éve tekert motort frekiváltóról 100 Hz frekvenciával ami azóta is megy. Ami a már eleve erre az üzemre tervezett mai motorokat illeti azok 50 Hz-re tervezettek de például a SEW motorok ajánlásában az szerepel hogy lehetőleg 200 Hz fölé ne vigyük a táplálást. Na nem a tekercselés miatt aggódik, hanem esetleg a csapágyak nem bírják a négyszeres fordulatszámot!
Szóval szerintem gondold át hogy mit is akarsz aztán térjünk vissza rá.
-
Reggie0
félisten
válasz
atesss #29383 üzenetére
A telites nem az aramtol van, hanem a feszultsegtol, ugyanis feszultseggeneratoros a meghajtas.
Lenyegeben a feszultseg a magneses indukcioval es azon keresztul a magneses fluxussal van kapcsolatban, igy a fluxust fogja kenyszeriteni, az aram meg ugy alakul, hogy ezt ki tudja elegiteni. Keplet szerint U1=j*w*N1*pszi_csucs, ahol az w a korfreki es a pszi_csucs a fofluxus erteke.
Ekkor az tortenik, hogy a hiszterezis gorbe szerint egyre nagyobb aramot fog felvenni, hogy letre tudjon jonni a kello fluxus. Termeszetesen ez a vesztessegek novekedesevel is jar, mert nagyobb lesz a magnesezo aram(es ez sem linearisan), valamint a hiszterezis-hurok is kiszelesedik, ami a vasvesztesseg egyik reszet adja.
Tovabbi kovetkezmenye, hogy a gerjesztoaram harmonikusainak novekedese, mert a hiszterezis-gorbe mar nem tekintheto linearisnak. -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #29532 üzenetére
Elállítódni semmi szín alatt tud semmi, csak tönkremenni, de akkor kaput. Nem szokott ilyet csinálni!
A LED ügyben:
Friss elemekkel mérd meg mekkora a tápfeszültség az előtétellenálláson és a feszültségesést is ugyanazon. Abból kiszámoljuk az áramot és számolunk egy áramgenerátort is, ha elég a tartalékfeszültség.
[ Szerkesztve ]
-
darvinya
titán
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #29646 üzenetére
Nem írtam a legérthetőbben. Először az ellenállás "felső" végére gondoltam, ami a táp, meg a tényleges feszültségesésre az ellenálláson. Az utóbbi helyett megfelelt volna a LEDen eső feszültség is, mert abból is számítható különbség. És ez kell, hogy lehessen tudni mekkora feszültséget kell "megegyen" az ellenállás, hogy a diódát rendesen hajtsuk meg (harmadik oszlop a táblázatban). Drótkeresztmetszetek érdektelenek ilyen áramoknál.
[ Szerkesztve ]
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #29862 üzenetére
A feladat definíciója így szólt:
Tudnátok ajánlani valami egyszerű kapcsolást vezetéknélküli hangátvitelreMelóval megoldható egy 6.5MHz-es középfrekvencia (a szomorú emlékű KGST periódus OIRT szabványú középfrekvenciája), amivel persze bonyolódik az adó és vevőoldal is. A szomszéd ellenben nem hallja, csak, ha van régi standardos TV-je és arrafelé keresgél. Persze "beszúrható" a vivő az egyébként se használt S1 vagy S2 csatornába is.
Ez már azonban nem egy pár üzenetváltásba belepaszírozható téma.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss #30256 üzenetére
És emellett az írt kb. 30m-es hatótávolság sem valami túl nagy. 2db vastag (60cm) téglafalon kellene átmennie, légvonalban kb. 12-14m lehet.
Van ötleted, hogy hogyan növeljem meg egy kicsit a kimeneti teljesítményt ?Kapásból most nincs. A múltkori linkelt rajzban a táp növelése meg a Q2 emitterellenállásának (R11) a növelése esetleg növelheti azt
A másik gond az alkatrészek beszerzése.
Sajnos gőzöm nincs az ottani piac ellátásáról, elosztásáról.
MPSH 10-et még találtam (pontosabban MPS-H 10): [link]
Ide nyugodtan tehető (most régi típusok jutnak eszembe): BF180, BF181, BF182, BF200, BFY90, BFY91...
De az MV104-et [link] honnan szerezzem be ? Vagy ötlet helyettesítőre ?
Ha nincs egybetokozott dupla, akkor simán lehet 2 szimplával is megoldani, de azok párbaválogatottak kellene legyenek. Legtöbbször triplettekként árulták, mert a TV készülékekben 3 kellett együtt (fusson). Ilyenek a BB125, BB126, BB139 vagy megfelelőik.
Dual Voltage Variable Capacitance Diode
Ez amúgy pontosan hogyan is működik elektronikailag (mármint hogy félvezető szempontból) ?
MOD: Ez lenne az ? [link] (és ebből 2db egy tokban) ?
Az hogy ez voltage variable capacitance diode, az jól sejtem hogy nem extra feature, hanem mindegyik varicap esetében a rá kapcsolt feszültséggel változtatható a kapacitása ?A varicap diódák azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy záró irányban polarizálva pF nagyságrendű, a feszültségtől függő kapacitást mutatnak. Tehát mint egy forgókondenzátor, amit egyenfeszültséggel vezérelsz. A jelleggörbe egy fordított hiperboloid: kis fesz - nagy kapacitás, nagy fesz - kis kapacitás, de a változása nem lineáris, hanem - mint már írtam - hiperbolikus.
-
atesss
addikt
válasz
atesss #30262 üzenetére
Úgy látom az ellenállásváltozással nem igazán kell foglalkoznom.
Egy példa: [link]
±300ppm/ºC
Ha feltesszük, hogy 15ºC-ról a max. üzemi hőmérsékletre (155ºC-ra) felmelegedne, akkor is max. 140ºC lenne a változás.
Vagyis ±300ppm/ºC * 140ºC = 0,042 = 4,2%.
De ha tényleg ilyen komoly a hőingadozás, akkor ez amúgy nem kevés !A Temperature Rise (ºC) vs. Rated Load görbéből, egy 5W-os ellenállásra:
40%-os terheltség esetén kb. 100ºC a hőm. változás.
Ami az én esetemben 3%-ot jelent ellenállásban.
De ez egy üzemen kívüli (hideg) állapotból a max. terhelésre értendő.Az én esetemben (kb. számítás): 31% --> 48% , azaz kb. 75ºC-115ºC
Vagyis 1,2% ellenállás változás.
(Persze a "bemelegedést" nem számolva, de az kb. 1-2 perc lehet szerintem; ami a 6 órához képest elenyésző.)Az simán belefér nekem.
De amúgy mit használnak ilyenkor kompenzálásra ha komolyabb stabilitási igények vannak ?
Új hozzászólás Aktív témák
- LEÁRAZVA! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -70% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- LEÁRAZVA! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -80% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- LEÁRAZVA! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -80% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Csak csere
- DJI Phantom 4 drón