- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Merevlemezek megbízhatósága, élettartama
- Milyen TV-t vegyek?
- Szünetmentes tápegységek (UPS)
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
Hirdetés
-
Olcsó és visszafogottan elegáns kompakt AIO jön az ID-Cooling berkeiből
ph Az előzetes tesztek alapján korrektül teljesítő modellnek nem kenyere a cicoma, és akár titkos favorit is válhat belőle a kategóriájában.
-
Bakancslista Route 66 Chicagótól Los Angelesig 3.
lo Sziasztok Olvasók! A harmadik rész immár elkészült egy kis betegeskedés után (mármint a jelenben sajna), és a múltban már teljesen gyógyultan folytatjuk utunkat az USA-ban.
-
DOOM: The Dark Ages címmel jön a sorozat új része?
gp Lehetséges, hogy a következő játék az eddigiektől drasztikusan különböző helyszíneken és időszakban játszódik.
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
"Amúgy is a belsőből számolja, akármit csinálunk"
Ez igaz, de marhára nem mindegy, hogy ezt hogyan oldjuk meg. Nyilván teljesen más eredményt ad egy 1000 ms-os (legyen akármennyire is pontos) fix várakozás beszúrása a ki tudja, pontosan mekkora futásidejű hasznos kód mellé a ciklusba, mint az egy másodperces, a kódunktól függetlenül szinkronizált változóhoz (belső órához kötött számláló / időzítő, pontos időközzel lefutó IRQ-ból inkrementált változó, vagy akármi hasonló) kötött periódusú futás. Egyébként könnyen ellenőrizhető a dolog, akár úgy is, hogy a panel egy saját ledjét minden ciklusban invertálod, és ha a ki/bekapcsolás időköze durván eltér 1 másodperctől, akkor meg is van a ludas. Az a közel 50%-os hiba elég nagy ahhoz, hogy akár 10 másodperces megfigyeléssel is észrevehető legyen. -
And
veterán
Mindegy, hogy mennyi időt visz el a kommunikáció, ha az állandó (ugyanazzal a bitsebességgel minden ciklusban ugyanannyi adatot tolsz ki a porton). A 'szemre' mérést pedig tényleg kösd valami jól látható dologhoz - vagy épp a terminálprogramban megjelenő adathalmaz mutatja a periódusidőt? Ha nem tér el jelentősen az egy másodperctől, akkor ez nem lehet ekkora hiba okozója, akár használsz portot, akár nem..
-
And
veterán
Ezt nem értem teljesen, mármint a tippedet. A PC-t kvázi megjelenítőnek használod, igaz? Gondolom nem óriási mennyiségű adat jön az arduino felől, mondjuk másodpercenként legfeljebb néhány byte. Egy terminálprogram közel valósidejű megjelenítésre képes, vagyis ami a porton beesik, az késlekedés nélkül a képernyőre kerül (pl. 9600 bit/sec és 4 byte mellett a kommunikáció teljes ideje 4,2 ms körüli), érdemben nem befolyásolja a ciklust. Amúgy a kontroller tud pufferelt adást is emlékeim szerint, abban az esetben nem kell kivárnia a kommunikációs időt sem. Mindenképpen tisztességesen kellene megvalósítani a ciklus valós egy másodperces indítását, de ekkora hiba semmiképp nem indokolt illetve könnyen leleplezhető valamilyen vizuális jelzést használva, mint amilyen az említett ledes módszer.
-
And
veterán
Egyébként minek kell oda dióda? A MAX471 példákon sincsen, illetve a belső áramfigyelő sem enged túl nagy feszültségkülönbséget az RS+ és RS- inputok között. A GND-hez mérve meg eleve nem alakulhat ki a tápnál nagyobb feszültség egyiken sem. A MAX tápját egyébként maga a terhelendő akku adja? Ha igen, akkor semmitől nem véd az a dióda (meg az IC 3V-os minimum tápfeszültsége miatt is problémás).
-
And
veterán
válasz bucihost #72500 üzenetére
Ténylegesen is tapasztaltad, hogy lassú a töltés, adott helyen sokáig tart, vagy csak az Ampere által kiírt érték gyanús? Egyébként mA lesz az, nem mAh. Nekem is elég régóta fent van ez az app, de mint azt a leírása is említi, nem tekinthető mérésnek az általa szolgáltatott eredmény. Ez nem a program hibája, mert hardver- (áramszenzor megléte) és Android-verzió függvénye is a megjelenített adat.
"Rá akarok majd mérni a konyhai dugaljakra mert állítólag ha nincs meg csak ~100V akkor lehet ilyen gond."
Ha 100V lenne a hálózati feszültség a helyiségben, az azért feltűnne (főleg, ha egyébként is csak egyfázisú a betáplálás a lakásban).. -
And
veterán
Ebben a formában sokkal kevésbé hatékony, mert így a biztosíték pont a fordított polaritás ellen nem védi meg a terhelést. A biztosítékot még a dióda elé illene bekötni, hogy fordított tápnál a dióda túlárama kiégesse azt, mert így a dióda csak saját magát fogja tönkretenni (és a belső védelem kialakításának függvényében a tápra is veszélyes lehet).
Mod: na, mire leírom .[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Nyilván van egy csomó megoldás erre, amelyekkel már részben találkoztál ([link]), de valamilyen okból mindegyik kompromisszumos: feszültséget ejt, ha korrekt, akkor több kiegészítő alkatrészt igényel (plusz hely a PCB-n), biztosítékra hagyatkozik, kis fogyasztású készenléti berendezésnél az általa felvett minimális áram is számít (záróirányú párhuzamos dióda), stb. A soros dióda az egyik legegyszerűbb, de a feszültségesése nem hasonlítható egy mosfet-es kiviteléhez.
-
And
veterán
"A MOSFET-est azért akartam, mert arra 0.1V körül ovlastam"
Ez így nem jelenthető ki, mert erre nincs egységes recept. Mosfet esetén az eszközön maradó feszültség ugye a nyitott csatorna ellenállásától (Rds_on, ami milliohm-os nagyságrend is lehet) és a terhelés áramától függ. Mellesleg sima bipoláris tranzisztornál is előfordulhat 0,1 V-nál kisebb maradékfeszültség (Uce_sat), ha a terhelés árama nem túl nagy, legfeljebb néhány mA vagy 10 mA-es nagyságrendű. Utóbbinál a nyitófeszültség sem probléma. -
And
veterán
válasz szoke12 #72578 üzenetére
Mennyire biztos az eredeti ellenállás értéke (hibája), és az értéket miből állapítottad meg, színkódból vagy méréssel? És a cseredarabra ugyanezek? Mert a fotó alapján utóbbinak nem túl egyértelmű a színkódja: az elején és végén a barna ill. arany kivehető, de a közepe nem narancs / barnának tűnik, vagy a melegedés okán már kissé elszíneződött. Amúgy arra mi vitt rá, hogy az eredeti helyére - már ha az értékét jól állapítottad meg - több, mint két nagyságrenddel (!) nagyobb ellenállásút tegyél be? Az nem jó érv, hogy esetleg csak olyan volt kéznél. A cicergő hang miatt meg jobban körülnéznék a pici transzformátor és az elektrolit kondenzátorok környékén is, bár ez a tápfeszültség megléte mellett nem veszélytelen művelet.
-
And
veterán
válasz KFORboy #72889 üzenetére
Most ugye nem velem van vitád, hanem az Osram-mal. Leírták, hogy nem termel ózont, de valóban nem szerepel az adatlapon, hogy ez pontosan mit jelent: abszolút értékben, százalékosan, nagyságrendileg mennyivel kevesebbet termel a 'nem ózonmentes' vagy épp direkt olyan célra készült UV-lámpákhoz képest. Úgyhogy lehet ennek ellentmondani, csak hát konkrét adatok hiányában nincs túl sok értelme. Nagyjából tisztában vagyok azzal, hogy mire szokás ezeket használni, az UV-C veszélyeivel (nálam is akad pár ilyen fénycső), és azzal is, hogy ózontermelés hiányában is éppen eléggé károsak lehetnek a szemre és a bőrre.
-
And
veterán
válasz Melorin #72950 üzenetére
Meg lehet próbálkozni ilyen és hasonló jellegű áramkörökkel, mint például ez az 555-ös időzítővel vezérelt kivitel: [link], de azért akad némi hátránya is a dolognak. Ilyen - relatív magas - frekvenciájú PWM-es vezérlés egyrészt már nem annyira jó hatásfokú: ha bipoláris tranzisztor a kapcsolóelem, az melegedhet, ha pedig mosfet, akkor nagyobb csúcsáramú meghajtás szükséges hozzá. Másrészt ugyan több helyen is említik, hogy az ilyen nagyságrendű kapcsolási frekvencia már nem okoz villódzást vagy sávosodást a kamera képén, azt is hozzáteszik, a hatás egyáltalán nem biztos, függhet a kamera paramétereitől, pl. az elektronikus záridőtől is (hogy ne csak egyszerű képrögzítő eszközökre gondoljunk). Láttam olyan véleményt is, hogy ilyen célra kizárólag a DC-vel meghajtott / dimmelt ledes világítás a nyerő.
-
And
veterán
válasz Janos250 #73012 üzenetére
Úgy, hogy nem két vezetéken mér. Az egyik fotón látszódik is a bekötési diagram a műanyag házon, valószínűleg az azon lévő sorkapocsba kell kötni a tápot. Mellesleg LED kijelzővel szerelt, tehát valahonnan csak kell tápfeszültséget kapnia. Áramot viszont a FAQ szerint csak 1A felett indikál, ami elég szomorú.
-
And
veterán
Például IRF3205S, Lomex-kód: [86-02-67].
-
And
veterán
Ez egy koax-elosztó, abból is az aszimmetrikus fajta (tap), aminek van egy kisebb és egy relatíve nagy csillapítású kimenete. Utóbbi szokott a kábelmodemhez / HGW-hez menni, előbbi a TV-hez. Ha nincs szükség tv-re, akkor ki is lehet hagyni, és úgy a modem nagyobb jelszintet fog kapni. Viszont általában a modemeknek nincs gondjuk a jelszinttel, ez egyébként sok esetben a weboldalukon is ellenőrizhető. Ha mégis bent marad ez az osztó, a nem használt leágazását elvileg le kellene zárni 75Ω-os ellenállással. Amíg a jelszint elegendő a modemnek, nem igazán fogja befolyásolni a sebességet, hogy ez az osztó jelen van-e vagy sem.
Koaxok között természetesen van különbség: a fajlagos - hosszegységre eső - csillapításuk katalógusadat, a hullámimpedancia TV-technikánál fixen 75Ω, és egyéb minőségi jellemzőjük is akad, mint pl. az árnyékolás hatásossága. Kábeltévések régebben azt mondták, hogy RG6-os (illetve annak altípusai) alá nem érdemes menni. F-csatlakozót meg olyat kell beszerezni, ami kifejezetten az adott kábeltípushoz / átmérőhöz illik. -
And
veterán
Az a kapcsolás abban a formában nagyon suta, és igen, a DC-komponenst mindenképp le kell választani a hangszóróról. Amit én tennék:
1.) "Ha átkötném a + ágat a 8 R és a kollektor közé, a - ágat pedig a GND-re, és úgy tennék elé egy kondenzátort, tehát a kondi + lába a 8 R és a kollektor találkozásához, a - lába pedig a hangszóró + ágára kerülne"
Ahogy írtad, de a hangszóró 'polaritása' jelen esetben tökmindegy, az egyik vége pedig GND helyett a tápágra (+5V) is mehet, az sem számít igazán, de utóbbi esetben a vele soros kapacitás polaritását meg kell fordítani (mivel utóbbi esetben a kollektor potenciálja a negatívabb).
2.) A kollektor ellenállása (R4) inkább 47Ω körüli értékre, és
3.) a jelforrással soros (R1) ellenállást inkább 4,7kΩ-ra cserélném.
A többi ellenállás változatlan maradhat. Ezekkel az értékekkel a tranzisztor nyugalmi árama 50 mA körül alakul, a kollektor DC-potenciálja pedig féltápfesz környékére áll be.
A hangszóróval soros kapac értékét min. 100 µF-ra választanám. -
And
veterán
Alapjában a Tina-val szimuláltam . A legfontosabbra már rávezetted magad, vagyis hogy az eredeti kapcsolás helytelen, a hangszórón DC-áram folyik. A munkapontot próbáltam úgy beállítani, hogy a kollektoron a GND-hez képest közelítőleg Ucc/2 (= 2,5V) legyen, hiszen úgy marad a legtöbb 'hely' a hangszóró kivezérléséhez. Mindezt valami nem túl nagy nyugalmi kollektoráram (50mA) mellett, az eredeti 15k-s bázisellenállást meghagyva. Így a tranzisztor disszipációjára Pd=~1/8 W jött ki, ami tokozástól függően 50..60 °C-os tokhőmérsékletet eredményezne külön hűtés nélkül. Ezek után azt láttam, hogy a megadott bemeneti R2/R1 osztó (C1-gyel kiegészítve integráló, aluláteresztő) osztásaránya / csillapítása túl kicsi volt, a tranzisztorra - tekintve a kontroller felől érkező 5V-os PWM-et - meglehetősen nagy jelet adott, aminek a kimeneten durva torzítás volt az eredménye. Ez az R1 növelésével lett javítva. A kimeneti kapac pedig úgy lett megválasztva, hogy a terheléssel alkotott (felüláteresztő jellegű) RC-tag töréspontja nagyjából 200 Hz legyen.
A 40Ω az eredetihez képest a teljesítményen és a nyugalmi áramon nem sokat változtat, a nyugalmi kollektorpotenciált viszont néhány tized volttal megemeli. A maximális kimeneti teljesítmény 8Ω-os terhelésen 4..5 mW lehet. -
And
veterán
"Addig jutottam, hogy 5V / 15kΩ= 0.33mA"
Ezt már az elején nem értem, bár sejtem, hogy mire gondoltál: a bázis potenciálja 0,75V körüli (= U_BE, mivel az emitter 0V-on van), így a bázisáram 4,25V / 15kΩ = 0,283mA. Ezzel el is érkeztünk e kapcsolás legnagyobb rákfenéjéhez, ami a munkapont beállítását illeti: a béta paraméter szórásához, ami egyrészt függ az adott példánytól, másrészt valamelyest a munkaponti áramtól is. Vagyis még ugyanazon típus másik példányával is nehéz reprodukálni, nemhogy másik fajtával. Erről bővebb leírás itt: [link].
"Itt elakadtam, mert ha jól gondolom ezzel egyenértékű ellenállás kell az R4-nek, de nem tudom, hogy itt számolni kell-e a tranzisztor feszültségesésével, és ha igen, mennyi az?"
Ez az 'egyenértékűség' sem tiszta. R4-nek akkora ellenállás kell, amekkorán a kollektor árama féltápfeszültséget ejt. Vagyis Rc= 2,5V / 0,05A= 50Ω, már ha ragaszkodunk az 50mA-es munkaponti áramhoz, amit a fentiek értelmében egyetlen bázisellenállással nehéz beállítani, jó esetben trimmelni kell. Esetünkben azért nem annyira lényeges, mert a megcélzott teljesítmény (azaz a kimeneti feszültség tartománya a terhelésen) kellően kicsi, én 0,6..0,65 Vpp értékkel számoltam, mert a szimuláció alapján nem igazán kaphatunk ennél nagyobb torzítatlan jelet az adott körülmények között. Vagyis ha egy kicsit eltolódik a DC-munkapont és ezzel a kollektor potenciálja, az nem akkora gond. A 'tranzisztor feszültségesése' alatt nem tudom pontosan, mire gondolsz.
"Az adatlapot bújva ezt találtam: "Collector-Emitter Saturation Voltage" ami 0.5V, de nekem ez kevésnek tűnik."
A szaturáció telítődést jelent, vagyis azt az U_CE-feszültséget, ami a tranzisztor teljes nyitásakor az eszközön marad. 0,5V Uce_sat annyit jelent, hogy a kollektorköri ellenálláson nem eshet nagyobb feszültség, mint 4,5V (mármint 5V-os tápfeszültség mellett), akármekkora is a bázis- és azzal a kollektoráram. De ennek lineáris üzemben nincs akkora jelentősége, mivel ilyenkor sosem nyitjuk koppanásig a tranzisztort.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
""Annyit tudok, hogy a féltápfeszültséghez feszültségosztó kell két egyforma ellenállásból --> mindkettőn egyforma áram folyik keresztül. Ha tudjuk a kollektoráram értékét, a feszültségosztó másik felén is ekkora áram kell, hogy átfolyjon. Ha a bázisáram 0.283mA, annak a 260x-osa 73.58mA. 4.5V/0.07358A=~60Ω-os ellenállás kell hozzá, hogy nyugalmi helyzetben a kollektoron ~2.5V legyen. Erre írtam, hogy a tranzisztor a kapcsolás szerint nyugalmi helyzetben egy 60Ω ellenállással egyenértékű ellenállásként viselkedik.
Ez a számítási menet két pontban kifogásolható: az első, hogy mint arról szó volt, a _pontos_ bétából - lineáris működést tervezve - egyszerűen nem lehet kiindulni a gyakorlatban, mert olyan nincs. Iskolai feladatokban nagyon jól mutat, a valóságban többszörös arány is lehetséges a gyakorlati B-tartomány minimuma illetve maximuma között (ezért használunk szimpla bázisellenállás helyett bázisosztót, illetve esetleg plusz ellenállást /ill. hidegítésként egy vele párhuzamos kapacitást/ az emitteren). Ezen felül a kiindulási adat általában a szükséges kollektoráram, és abból számítjuk a bázisáramot, nem pedig fordítva. A másik, hogy még mindig ide kevered a szaturációt, pedig azt nem kell. Ha egyszer tudjuk, hogy féltápfeszre van szükségünk a kollektoron, akkor felesleges a tranzisztor adott munkapontbeli helyettesítő / avagy ekvivalens ellenállását számítgatni, mivel a szükséges kollektorellenállás pontosan ugyan akkora lesz, és mi arra vagyunk kíváncsiak: Rc= (Ut/2) / Ic, ami a te induló Ic-értékeddel 34Ω-ra jön ki, 50 mA-es Ic-vel pedig 50Ω-ra.
A szaturációs feszültség annyiban módosíthatja a munkapontot, ha nagyon precízek akarunk lenni, hogy a lehetséges kollektorpotenciál nem 0...5V, hanem csak 0,5...5V lehet, így a nyugalmi kollektorszintet az utóbbi tartomány közepére kell választani. Mivel a hasznos - torzítás nélküli - kimeneti feszültségtartomány ennél jóval szűkebb, ezért ennek sincs akkora jelentősége. -
And
veterán
válasz tordaitibi #73866 üzenetére
"Még egy érv, ami szerintem egyszerű megoldásoknál a régi felé billenti a mérleget.
Ami órajellel megy az lefagyhat. Ami szoftvert futtat úgyszintén."
Azért ezekről az 'érvekről' szerintem mindketten tudjuk, hogy eléggé erőltetettek. Azt aláírom, hogy a nulláról nem egyszerű elkezdeni bármilyen programozható elektronikával foglalkozni, főleg nem annyira fiatalon. Nekem fiatalon is problémás volt , mivel én is inkább a hardver felől közelítettem a dolgot, nem vagyok egy született programozó, hogy finoman fogalmazzak. De azért amit meg lehet oldani egy pici kontrollerrel (itt ugye egy arduino-nál is egyszerűbb, egytokos alkatrészt is el lehet képzelni < 4-500 forintért) olcsón, kevés kiegészítő alkatrésszel, kis helyen a nyákon, azt manapság nem érdemes egy alkatrésztemetővel kivitelezni. Igen, igényel némi kezdeti beruházást, meg tanulást, de ha van remény arra, hogy az ember még 10+ évvel később is ezzel foglalkozik, akkor valószínűleg megéri.
"Ez nem mondható el egy tranzisztoros erősítőről vagy egy analóg műveleti erősítős deprez műszeres hőmérőről. Az 20 évei elmegy egyfolytában."
A deprez-műszer elektromechanikus, mozgó alkatrészt tartalmaz, és mint olyan, sokkal érzékenyebb és hamarabb is tud tönkre menni, mint egy tisztán elektronikai megoldás (ráadásul nem annyira magától értetődő például tizedfokos kijelzést kialakítani rajta). Én az iparban azt látom, hogy ami mozgó alkatrész - érzékelő, kapcsoló, szelep, pozícionáló, akármi -, az hiába egyszerűbb szerkezet, mégis sokkal rövidebb élettartamú, mint egy elég bonyolult vezérlő elektronika (mondjuk PLC), ami az előbbiekkel ellentétben meglehetősen ritkán megy csak tönkre. Egychipes kontrollert 'csak úgy' kifagyni még nem láttam, ennek megakadályozására egyébiránt egyszerű módszerek léteznek a legkisebb kontrollereken is. Vannak hülyeségeik, néha hardveres bug-jaik is, de hogy egy egyébként egyszerű és jól működő program mellett csontra fagyjon, az nem mindennapi eset. -
And
veterán
"Tetszik ez a vita, analóg vs. digitális"
Ráadásul - ez nem is neked szól, te valszeg. tisztában vagy vele - ez messze nem analóg versus digitális szembenállásról szól. Manapság a pár száz forintos kontrollerben is benne van egy rakás, analóghoz legalább kapcsolódó (ADC, DAC) vagy 'teljesen analóg' fokozat (például: programozható erősítésű OPA, analóg komparátor, beállítható referencia feszültségforrás - ezek akár közvetlen outputról, nem csak szoftverből olvasható kimenettel is rendelkezhetnek), amely egy csomó analóg körítést kiválthat. A 'fagyás' elleni módszerek közül meg én is első helyen a watchdog-ra gondoltam, bár használni nem nagyon szoktam, sosem volt rá égető szükségem. Mikor program fagyással találkoztam, arról később mindig kiderült, hogy szoftveres eredetű volt a probléma, vagyis 'én voltam a hülye', nem a uC. Bár olyan is előfordult, hogy a fordítóban nem volt lehetséges rendesen lekezelni valamilyen körülményt (tipikus példa: I2C timeout, hiányzó vagy buszról leeső slave-eszköz), ami fagyást okozott, és ilyen esetben nagyon jól jött, ha bele lehetett látni a fordító 'mögé', a spec. regisztereket lehetett közvetlenül piszkálni / olvasni, és ehhez persze nem ártott az adott kontroller adatlapját tanulmányozni, nem csak a fordítót úgy-ahogy ismerni. -
And
veterán
válasz Csabesz666 #73913 üzenetére
Kizárásos alapon: mivel a felirata olvashatatlan de egy rakás vezetékkel kötődik a valószínűsíthető - hűtőbordás - SoC-hoz, az utóbbi mellett balra lévő BGA-tokos chip lesz az. Adatlapok szerint 64 Mbit / 8 MB méretű.
Mod.: Vagy ahogy *Ropi* írta, mivel akkor meg valóban a RAM hiányzik..[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz t72killer #74124 üzenetére
Egy koaxon nem nagyon tud mi elromlani, ha nem szakad meg vagy fizikailag nem sérül. Amit linkeltél, az egy SWR-mérő, ami lényegében a terhelés valós impedanciáját (illesztettségét) méri, de nem ad információt sem a tápvonal veszteségéről, sem az antenna hatásosságáról. Ezeket mérni csak megfelelő műszerezettséggel lehet: szignálgenerátor, jelszintmérő, antennanyereséghez pedig ugyanezek, plusz ismert nyereségű referencia-antenna.
-
-
And
veterán
válasz t72killer #74307 üzenetére
Biztos kell hozzá driver, mivel ez is egy USB - soros UART (konkrétan a CH340-es típus van rajta, mint némelyik utángyártott Arduino-n), kiegészítve egy RS485-meghajtóval. Ami az RS485-nél kérdéses, az az adás vezérlésének módja. Ezt többféleképp - akár automatikusan, extra vezérlőjel nélkül - is meg lehet valósítani, csak nem mindegy, hogy a PC / USB-host oldali szoftver hogyan kezeli, mert ha nem úgy, ahogy ez a hardver várja, akkor nem feltétlenül fog működni a konverzió, hiába látja a host gép a virtuális soros portot.
-
And
veterán
válasz tillatrilla #74373 üzenetére
Az mondjuk alapszabály, hogy pakkba - álljon akár soros, akár párhuzamos cellákból - csak azonos kapacitású cellákat teszünk. A töltésvezérlőt nem különösebben érdekli az, hogy megnőtt alatta az akkukapacitás: a fő töltési szakaszra nézve áramgenerátorosak szoktak lenni, így maximum tovább tart majd a töltés. Egyedül akkor lehet gond, ha rendelkezik valamilyen biztonsági időzítéssel is a töltés befejezéséhez, ez viszont valóban vezérlőfüggő lehet.
-
And
veterán
Nem túl bonyolult kontrollerek szoktak az ilyen cuccokban lenni, de azért természetesen nem úgy megy, hogy majd akármilyen távirányítóval elindul (akkor sem, ha a vivőfrekvencia stimmel). Sokat segítene a dolgon, ha megnéznéd, hogy a vevő oldalon, vagyis az autóban miféle integrált áramkör - ha egyáltalán - található, ami köré az egész épül.
-
And
veterán
A szimmetrikus jelvezetésnek pont az lenne a lényege, hogy nincs 'hideg' és 'meleg' pont. Mindenképp célszerű lenne egy aszimmetrizáló fokozattal fogadni a differenciális jelet, amit pl. egy egyfokozatú opa-s erősítő is képes megoldani: [link]. Az első ábra alapkapcsolása megfelelő lehet. Ha R1=R2 és R3=R4, akkor a diff jelre a feszültségerősítés A= R3/R1 (vagyis ha mind azonos, mint az ábrán, akkor 1x-es), a bemeneti impedancia pedig Rbe= 2xR1.
-
And
veterán
válasz tordaitibi #74528 üzenetére
"Vagy az ajánlott ic-s megoldás, de ez segédtápot is igényel, az elég macerás, honnan veszem, +-15V kellene [..]"
(Egyfelől miért pont ±15, másfelől ez megoldható a szokásos egytápfeszes módszerrel: az R3-as GND-jét Ut/2-vel helyettesíthetjük, és akkor nem kell kettős táp. A féltápfeszültség előállítható egy szimpla osztóval, igényesebb esetben - hogy a forrásimpedanciája kellően alacsony legyen - egy újabb opamp fokozattal, mondjuk egy duál kivitelű tokkal. Ebben az esetben természetesen a szimmetrikus jelvezetékekről a DC-komponenst le kell választani 1-1 soros, legalább 100..220nF nagyságrendű kapacitással, 10k bemeneti impedancia esetén. Azt meg a kérdező említette, hogy 24V rendelkezésre áll a csatlakozón, a várható terhelőáram pedig elég minimális.)
Chal: valami hasonlót képzelj el, mint ennek a pdf-nek a 9. oldalán, a 8-as ábrán látható, ami a korábban linkelt megoldás egytápfeszes verziója. -
And
veterán
válasz Geryson #74545 üzenetére
"Na mármost ez az első gondom, hogy az áramfejlesztő 220 V-ot fog generálni, ezt egy akkutöltővel átalakítom 12 V-ra és amikor használom, akkor egy interveterrel visszacsavarom 220 V-ra?"
Ezt hívják úgy, hogy kettős konverziós UPS.
Az akkukban tárolható energia: 2* 12V* 100 Ah= 2,4 kWh.
Ebből konverziós veszteség nélkül számítva 90 watt (= 19,5V * 4,62A) csúcsteljesítmény elméletileg 26,6 órán keresztül biztosítható. A gyakorlatban konverziós a hatásfok 70..85% lehet, így a valós időtartam ennél kevesebb lesz. Az is igaz, hogy a laptop töltés nem igényel végig ekkora teljesítményt, viszont mást is említettél, mint lehetséges fogyasztót. Nagyságrendi kiindulási adatnak ennyi talán megfelel. -
And
veterán
válasz rednifegnar #74603 üzenetére
Hajtottam már PIC-ről aktív 5V-os buzzert mindenféle kiegészítő sallang nélkül, végül is egy I/O le tud adni jellemzően 20..25 mA-t. A meghajtással nem is volt gond, a rendkívül idegesítő hangjával annál inkább (amíg nincs bedobozolva, jobb rajta hagyni a gyári öntapadós papírt, vagy leragasztani).. Az áramfelvételén és a hangerején is segíthet egy 10 ohm nagyságrendű soros ellenállás.
-
And
veterán
"Jó lenne 32bit, és 100+Mhz, de minden jó lenne, ami túlmutat a 12bit/10Mhz-en."
Vagy én értelek félre ezzel a 32 bittel, vagy te tetted lehetetlenül magasra a lécet. 100 MHz-en és felette 12 bites felbontás már bőven jónak számít, a LeCroy 4000HD sorozat tudja ezt 1 GHz-ig, néhány millió forintért. 16 bitet a PicoScope 4262-es tud, 5 MHz sávszélesség mellett. -
And
veterán
válasz neophyte79 #74728 üzenetére
1.) A kapcsolóüzeműben is van trafó,
2.) ha hagyományos 50 Hz-es transzformátoros volna, akkor sem nagyon számítana. -
And
veterán
válasz kesztió #75602 üzenetére
Ide nagy értékű (elektrolit) kondenzátor nem való, mivel itt a chip mellett egyértelműen a nagyobb frekvenciás összetevők elnyomása, hidegítés a cél.
"És főleg, miért ennyire közeli két érték (100nF és 1µF)?"
Mégiscsak egy nagyságrend a kettő közötti arány. Ha az előbbi 100 helyett csak 10 nF lenne, az jobban megnyugtatna? Mod: normális / szűrt tápegység mellett már a két darab kerámia kapac is túlbiztosítás, valószínűleg elegendő lenne csak az egyik, a kisebb értékű megléte.
"És főleg arra vagyok kíváncsi, hogy valószínűleg akkor a sorrend sem mindegy, de nagyítóval se látok semmiféle jelet a kondikon. Melyik lehet a 0,1µF és melyik az 1µF?"
Nem is fogsz rajtuk jelölést látni, mert kerámiákon az nem szokás. A sorrend pedig ebben a nagyságrendben és erre a célra nagyjából teljesen mindegy. Talán egy mikrohullámú áramkörben számítana valamennyit, de az úgysem így nézne ki.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz tordaitibi #75769 üzenetére
"Amit And ajánlott az felejtős, az a nokedli IC van a szivargyújtós töltőkbe, hát ha az kiköhög 3 ampert akkor én bíboros vagyok és épp misét celebrálok a vatikánba."
Kezdheted a misét, ugyanis az a bizonyos konverter chip (MP2315), ami a linkelt STDN-3A24-ADJ modulon van, deklaráltan képes 3 amperes áram leadására: [link]. A pdf első oldalán rögtön az 5V / 3A-es példakapcsolás látható. Hatásfokban sem gurít a HEstore leírása, mert elérheti a 97%-os értéket, igaz 12V-os inputnál "csak" 95%-ra képes.
Úgyhogy az, hogy a chip nyamvadt, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem képes kellő áramot adni. Használtam már más típusú, de MPS-gyártmányú konvertert, és az is tudta a megadott >1 A-es terhelőáramot, pedig még ennél is viccesebb méretű SM-tokban (MSOP8) volt. -
And
veterán
válasz tordaitibi #75778 üzenetére
Nézd, az adatlapot nem én írtam. Amúgy valószínűleg nem marad hideg, ha 95%-os hatásfokot és 5V * 3A = 15W-os kimeneti teljesítményt veszünk, akkor a tokozásnak 460 mW-ot kell disszipálnia, az pedig az adatlapon megadott 100 °C/W-os (J-A) hőellenállás mellett 46 °C-szal emeli a tok hőmérsékletét. Vagyis azon szobahőmérsékletű környezetben 70°C körüli érték lesz mérhető.
Mod: a fenti értékek 97%-ra igazak, 95% hatásfoknál már 100 °C környékére melegedhet a tok. De csak elszúrom másodszorra is, mivel a JC hőellenállás csak 55 °C/W, szóval a 70 °C-os tokhőmérséklet áll közelebb a valósághoz a fenti feltételeknél.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz csubuka #75856 üzenetére
(Már csak azért sem, mert az a 'magasabb feszültség' a gyakorlatban nem létezik. A névleges értékek között ugyan megvan, de a lehetséges tartományok között nincs: egy frissen töltött NiMH feszültsége is erősen közelíti vagy akár át is lépi a másfél voltot, és csak a kisütés megkezdése után esik elég gyorsan a névleges érték környékére.)
-
And
veterán
Magyarán nincs meg az 5V-os (Vcc1) tápfeszültség terhelés alatt? Miféle tápegységről tolod és mekkora a terhelhetősége? Gondolom a tápfeszek 2-2 pinje között (1-2 és 3-4) rövidzár mérhető - ugye tényleg mérhető? - alapállapotban. Mondjuk nagy áramot nem igényel 5V-ról a panel, 1-200 mA-t az adatlap szerint.
Mod: ha netán valami labortápod van, amin be lehet állítani áramlimitet, nem fordulhat elő, hogy a kijelző túláram vagy rövidzárlat miatt áramgenerátoros (CC-) módba viszi a tápegységet, ezért esik a kimeneti feszültsége?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz DonThomasino #76433 üzenetére
A mérőszonda a feszültséget tudja osztani, az időt természetesen nem képes befolyásolni.
-
And
veterán
Boost-konvertereket kifejezetten tápokhoz szokás használni, jelekhez nem, amúgy is feleslegesek volnának ilyen célra. Ha a célfeszültség rendelkezésre áll, akkor akár 1-2 tranzisztorral is megoldható a szinteltolás, de vannak erre cél integrált áramkörök is. Nem mindegy, hány jelet kell párhuzamosan kezelni, de egyébként nincs szükség sebészi pontosságra a kimenetet illetően (az adatlapokról kiderül, hogy a céláramkör mekkora feszültséget igényel a magas / alacsony szintekhez).
-
And
veterán
válasz DonThomasino #76458 üzenetére
Mondjuk úgy, hogy ez túlzott leegyszerűsítése a dolgoknak, de alapjában így van.
(A váltás nem úgy történt, hogy régen voltak a full analóg, CRT-s szkópok, aztán egyszer csak hirtelen mindegyik LC-kijelzős és digitális lett. Ráadásul utóbbiak sem számolnak ki 'helyetted mindent'. Egy rakás dolgot ugyan képesek kimatekozni a mintákból, de azért egy oszcilloszkóp legfőbb feladata továbbra is a jelalak vizsgálata.) -
And
veterán
válasz DonThomasino #76469 üzenetére
Inkább feszültség, mivel az oszcilloszkóp azt mintázza / méri. A szkópok belső teszt jelgenerátora általában 1 kHz-es frekvenciájú, néhány tizedvolt csúcstól-csúcsig értékű (szokásosan nem nulla középértékű, hanem pl. 0V / 600mV csúcsértékű) meredek fel- és lefutású négyszögjelet ad, hogy ezzel a feszültségosztós mérőfejek kompenzációja is beállítható legyen.
-
And
veterán
válasz DonThomasino #76472 üzenetére
Nem, mert nem áram, hanem olyan váltófeszültség, amelynél a feszültség (és a frekvencia) állandó. Valamint váltakozó helyett inkább csak változó feszültségű szokott lenni, mivel mint említettem, szokásosan nem nulla a középértéke, hanem DC-ben eltolt, nem vált polaritást.
-
And
veterán
válasz DonThomasino #76474 üzenetére
Nem teljesen értelek, mert a képen látható példa és a te adataid között nem látom az összefüggést. Ezen felül a gyök(1) sem tudom, honnan jött, mert az effektív feszültség értéke szinuszos jelalaknál: Ueff = Ucs / gyök(2).
Mod. ha a csúcsértéked 2V (a csúcstól-csúcsig, Upp = 4V), akkor az effektív érték Ueff = 2V / gyök(2) = gyök(2) = 1,414.. V.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz tordaitibi #76477 üzenetére
"A példába én nem értem a 2x 1,41-et, a 9V effektív értéke az 6,38V."
Mert nem jól számolsz: a példa is csúcstól-csúcsig értéket említ, a sima csúcsérték ennek a fele, az effektív értékhez pedig az utóbbit kell gyök(2)-vel osztani, nem a csúcstól-csúcsig (pp-) értéket.
Az Upp-értékből az effektívet 2x gyök(2)-vel való osztással kapjuk meg.
#76478: az előbbiek értelmében Upp (csúcstól-csúcsig) = 2* Up (csúcsérték).[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- NVIDIA GeForce RTX 3060 Ti / 3070 / 3070 Ti (GA104)
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy Note20 Ultra - a tollnak nincs ellenfele
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Formula-1
- Horgász topik
- Fűnyíró topik
- Elektromos (hálózati és akkus) kéziszerszámok, tapasztalatok/vásárlás
- PlayerUnknown’s Battlegrounds
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- További aktív témák...
- Dell Latitude 5300 2in1,13.3",FHD,i7-8665U,16GB DDR4,256GB SSD,WIN10,Touch
- Dell Latitude 5300 2in1,13.3",FHD,i5-8365U,16GB DDR4,256GB SSD,WIN10,Touch
- - MAKULÁTLAN - ASUS ZENBOOK PRO 16X 4K OLED - i9-12900H, RTX 3060, 32GB, 1TB, Win11PRO, 3 ÉV GARI
- ÚJ ASUS ROG ZEPHYRUS G16 - 16" WQXGA 240Hz - i9-13900H - 16GB - 1TB - RTX 4050 - Win10 - Garancia
- Dell Latitude 7490,14",FHD,i5-8350U,16GB DDR4,256GB SSD,WIN10,TOUCH
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen