- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Vezetékes FÜLhallgatók
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Computex 2024: feltárta a Lunar Lake-et az Intel
- Milyen notebookot vegyek?
- GoPro Topic
- Computex 2024: az MSI és a Mercedes-AMG frigyéből két laptop született
- Milyen TV-t vegyek?
- Megérkezett Magyarországra az LG 480 Hz-es OLED monitora
- Xiaomi Pad 5 - hatásos érkezés
Hirdetés
-
A személyes adatainkkal, képeinkkel tréningezi az AI-t a Meta
it Sürgős hatósági beavatkozást sürgeti a NOYB, ugyanis június 26-tól a személyes bejegyzéseink, privát képeink és online követési adataink alapján is tréningezné az AI-t a Meta.
-
Közeledik az X Fold3 Pro
ma A kínai bemutató után megtartotta a Vivo a nemzetközit, de még nem Európában.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
Új hozzászólás Aktív témák
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #5992 üzenetére
Mi köze ennek a trehánysághoz? Sokan sokféle szoftvert használnak, csak gyakorlatlan kezdők gondolják, hogy mindenki azt a szoftver használja amit ők, és ugyanúgy építi fel a modellt ahogy ők.
Ahogy 3DFan is mondja a saját munkádat könnyen módosítod (egyszerű modellnél), de külsős cég a legritkább esetben küldi el a teljes modelldefiníciót. Gondolj bele: szerelésből vezérelt alkatrészmodellezésnél, több lépcsős külső referenciáknál az összes hivatkozott fájlt el kellene küldenie. Ami amúgy is csak akkor működne, ha ugyanazt a szoftvert használod (meg nem régebbi verziót) mint ő.
Még saját modellnél is: Ha pl. a darabmodellt módosítod, amire hivatkozva mondjuk készítettél fröccsszerszámhoz szerszámosztást, oldalcsúszkát, kidobórendszert, az egészről műszaki rajzot folyamatosan egymásra hivatkozva, könnyen szétesik minden ha belepiszkálsz. Eltűnő felületek, érvénytelen, elcsúszó szerelési hivatkozások, megszakadó osztógörbék... Majd jön a főnök, hogy mit piszmogsz egy szar lekerekítéssel órák óta....
Ez gyakran előfordul, ha már kész a szerszám, kész a dokumentáció, és a próbanyomás után jön a megrendelő, hogy ide még szeretne egy lekerekítés, oda egy kis vastagítást... Senki se várja ki, amíg újraépíted az egészet.
A szinkronmodellezésnek épp az a lényege, hogy nem kell a modelltörténet hivatkozásait végigbogarásznod a módosításhoz.[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Keddkem #5997 üzenetére
Magyarul a PTC 4 éve vásárolta meg a technológiát, és idén integrálta a rendszerébe.
Szóval a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a PTC követi a többieket, hanem az összes olyan szoftver, ami ma direkt, explicit vagy szinkron néven fut, a PTC által tulajdonolt Creo Elements/Direct által kifejlesztett technológiát implementálja, 10-15 éves késéssel.
Azért mert nemrég megvásárolta a céget, azt a 10-15 évet én nem húznám be a PTC előnyének. Csak a történeti hűség kedvéért.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Keddkem #6000 üzenetére
Nekem egyik progival sincs semmi bajom. Csak az idézett mondatod egy olyan csúsztatás, amivel nálam már buktad volna a bizniszt, ha mondjuk kijössz a céghez promótálni. Ugyanis azt próbáltad bizonyítani, hogy a PTC 10-15 évvel előrébb jár ebben a technológiában a többinél. Miközben egyáltalán nem implementálta hamarább a technológiát, csak megvette az a céget ami ilyen régen fejleszti. A többi cég, aki ugyanezt implementálja, szintén bírja a 10-15 éves fejlesztés eredményét és egyáltalán nem jutottak hozzá később mint a PTC.
Az pedig, hogy az SE külön fában jeleníti meg, nem sokat jelent. Ugyanúgy parametrikus, hiszen tárolja a definíciós objektumokat és adatokat. Valójában kissé csalás is szerintem, hiszen hierarchikusan kötődik a létrehozó elemekhez, különben nem tudnál pl. egy furatot vagy egy kivágást, egységesen mozgatni, miután azt kettévágta egy másik alaksajátosság. Olyan felületcsoportot pedig bármikor létrehozok, amiből a legintelligensebb felismerő algoritmus sem rakja össze az eredeti alaksajátosságot. Miként is tudna összekapcsolni, a modell két különböző helyén lévő, de nem érintkező felületcsoportot? Pedig lehet, hogy azok egyetlen tórusz darabjai. Ha nem létezik az eredeti trimmeletlen felület a definícióban, akkor azt a büdös életben nem kapcsolja össze.[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
A CIMCO egyszerű 2D progi. Legalábbis ami a tervezést illeti. Lehet benne vonalakat húzogatni, és programot generálni rá. Leginkább backplotra lehet használni, kész NC kódot tud megjeleníteni és megmunkálást szimulálni vele.
A Powermill nagyon jó CAM progi, szintén tud magyarul, és nem bonyolult a kezelése.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Keddkem #6006 üzenetére
Az hogy a PTC megvette a céget, azzal csak a későbbi fejlesztéseket birtokolja. Mindenki aki korábban megvásárolta a technológiát a Cocreate-től, az használhatja a modellező motort.
Ami a Solidworks-öt illeti, nem tudom hogy ők találták-e ki a modellfát, viszont parasolid magot használnak. Amit most a Siemens birtokol. A legújabb mag mindig az SE-ben és az NX-ben jelenik meg, a magot licencelők (mint pl .a Solidworks) pedig a kettővel régebbi verziót kapják.
Ami a Creo Elements/Direct és az SE szinkron közötti különbséget illeti, arról nekem is csak korlátozottak az ismereteim. Mindenesetre a natúr felületmozgatás nem tűnik célravezetőnek, hiszen valamilyen viszonyt célszerű definiálni az elemek között. Már csak az automatikus méretezés miatt is.
A sima mozgatás, ofszetelés, görbületmódosítás pedig már az ősrégi SE-ben is benne volt, az alaksajátosság felismerésről nem is beszélve, úgyhogy annyira nem hatott meg az új fícsör. Persze lehet, hogy csak nem ismerem eléggé. Ha nincs szükség a definíciókra, akkor egyszerűen exportálom a modellt parasolid vagy step állományként.
Mindenesetre érdekel mindenféle újdonság ami ezekben a progikban van, mert az egyik ebben jó, a másik abban. Arra meg kinek van energiája, hogy töviről-hegyire átrágja mindet. Ezért jó itt fecsegni, mert mindenki elmondja annak az előnyeit, amit ő ismer.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Feltétlenül. Nincs igazán alapszint-felső szint. Ez egy magas szintű, de könnyen kezelhető célprogi. Ezért is szeretik sokan. Kiváló algoritmusa van, megbízható pályát generál. Van egy munkafolyamat, amin ha végigmész akkor bármilyen megmunkálást könnyen megcsinálsz.
A legfontosabb a felső menüsor, ahol balról jobbra haladva beállíthatsz mindent ( előgyártmány, előtolások, rá - és elmenetel, stb.) , illetve a baloldali megmunkálási fa, amit a jobb egérgombbal tudsz kezelni. Ha jól emlékszem.
Van egy fontos sajátossága: a határgörbe. Nem tudom, hogy ez mond-e neked valamit, de a megmunkálások alapja, hogy egy határgörbét generálsz a megmunkálandó terület köré, Ezután ezen a területen belül tetszőleges stratégiával ügyködhetsz. NAGYON hasznos, mert képes elszeparálni a sekély, alacsony szögű területeket, a meredek falú területektől.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Ismeri, de nem épül rá annyira mint a Powermill. Csinálhatsz kézzel határgörbét, meg van beépülő modul (chook) ami tud kontakt típusú határgörbét (ez az a határgörbe, ameddig a maró átgördülés nélkül kimegy egy felület határánál) generálni, de ezt is csak az újabb verziók. Azonkívül a stratégiák maguk is számolnak határgörbét, de nem mentik el külön geometriaként (kivéve a scallop simítást, ahol van ilyen opció). Többnyire minden alkalommal újraszámítja minden pálya amely igényli. Ami lassítja a számítást. A Mastercam is meg tudja különböztetni a meredek és a sekély területeket, de mindig újraszámolja a határszög alapján.
Az előre generált határgörbe Powermill specialitás, és nagyon jó dolog. Persze minden proginál van amiben jobb mint a többi. Annak idején csak azért nem a Powermill-t választottuk a cégnél, mert a Mastercam-nak integrált modellezője és szerkesztője van, és remekül dolgozik 2D geometriával is. A Powershape pedig egy röhej.[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Keddkem #6026 üzenetére
Az SE trükkösebb. Van egy pár hónapos pihi, majd egyszer csak jön egy hibaüzi a fájlt megnyitva: "Belső hiba. Érvénytelen státusz 0x248. Az alkatrész inkonzisztens..."
Ezt az üzit akkor is feldobja, ha neked tiszta progid van, de a partnered aki csinálta, nem korrekt licencet használt. Mivel te nem tudod, hogy mi az üzenet oka, szólsz a dílernek, hogy valami bibi van. Aki rátekint, kinyer belőle ezt azt, mellékesen megérdeklődi, hogy kitől kaptad a fájlt...
Gondolom csak akkor akcióznak, ha valaki komolyan, iparszerűen használja, hiszen oktatási célra nem nehéz hozzájutni. Ami szerintem az elterjedtségét is növeli, hiszen ha valaki megszokja, akkor már nem szívesen vált. A pár napos demók, korlátozásokkal nem igazán alkalmasak ebben a műfajban a szoftver megismerésére. A PR süketelésről nem is beszélve. Ezeknek a progiknak a korlátai, vagy jó tulajdonságai csak tartós használat mellett derülnek ki, mert az alap dolgokat mindegyik tudja.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Működési szimulációt kétféleképpen lehet megvalósítani: fizikai működéssel és definiált kapcsolatok segítségével.
Az első esetnek teljesítménykorlátai vannak, a mai gépek, szoftverek még csak nagyon egyszerű esetekben tudják elfogadható idő alatt kiszámolni a mozgást, az ütközéseket, súrlódásokat. A rugalmas alkatrészeket pedig elfelejtheted. Legalábbis tudomásom szerint.
A másik esetben pedig meg kell tanulnod a szoftver használatát. Minden szóba jöhető progi komoly oktatórésszel rendelkezik ebben a témában. Keresd a Help-nél a Tutorial részeket. Definiálnod kell az alkatrészkapcsolatokat, a megengedett tartományokat, rugalmas alkatrésznél pedig a mozgás során újraszámítandó paramétert.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Keddkem #6029 üzenetére
Gőzőm sincs. Amúgy munkagépet én elvből izolálok fizikailag a netről. Annak az a dolga, hogy múkoggyon, mert egy meghalás anyagi kárt okoz. Amin nem segít a magyarázat, hogy hova nem kellett volna kattintani, vagy milyen frissítést nem kellett volna telepíteni. Ennek következtében a gépeim évekig dolgoznak hiba és lassulás nélkül. Ami az első napon működött, az az ezredik napon is működik.
Ami a fehéredést illeti: Egy kisvállalkozó gyakran nem engedheti meg magának induláshoz a drága szoftvert, viszont a munkához kell. Amennyire én látom, később amikor már fut a szekér megveszik a progit amit addig feketén használtak, már csak a nyugalom miatt is. És minek vegyenek másikat, amikor már ráálltak egyre?[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
-
kpityu2
őstag
Szerintem a Rhino-val nem járnál rosszul. Átmenet a CAD és a látványtervező progik között. Ráadásul olcsó. Amit a Rhinoban megtervezel, azt gond nélkül exportálhatod IGES, vagy STEP formátumba. Én is használom kiegészítő progiként. Ha egy nagyon zűrös, széteső modellt kapok, akkor a Rhino-val szoktam gatyába rázni. Ha szétnéztél a honlapjukon akkor láthatod, hogy elég látványos dolgokat lehet vele összehozni.
Ha ragaszkodsz az ipari CAD-hez, akkor épp a szóban forgó explicit modellezőprogik (CoCreate, Spaceclaim) amelyekre szükséged van. De ezeknél a tervezés folyamán lesznek bizonyos kötöttségeid a műszaki követelményekből kifolyólag. Nem húzhatsz csak úgy egy vonalat, amerre tetszik. Talán tegyél egy próbát a CoCreate-el, ha már ingyé van.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Imics13 #6056 üzenetére
Szerintem ez a hibrid megoldás jó ötlet, ugyanis a modelltörténetben lévő logikai struktúrát nem hinném, hogy mellőzni lehet. Még a jelenlegi környezetben is zavar, hogy készítési sorrendben szerepelnek a műveletek, nem pedig hierarchikus fában, ahol rögtön látni a szülő-gyermek viszonyokat.
Egy termékmodellnél meg lehet csinálni, hogy az alaksajátosságok a levegőben lógnak, de pl. egy fröccsszerszámnál, ahol az alkatrészek a modelltől és egymástól öröklik paramétereket, ez aligha működik.
Ez visszalépés lenne a parametrikus rendszerek előtti időkbe, amikor mindenki azt firkált rá egy Autocad rajzra, amit akart. Ne tudjátok meg, milyen elbaszásokkal jár CAM-CNC környezetben, ha a régi motoros szaki úgy módosítja a szerszámot, hogy egyszerűen átírja valamelyik méret szövegmezőjét.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Imics13 #6058 üzenetére
Ez csak marketinges duma, mivel a készen vásárolt rendszert nem lehet csak úgy integrálni. Igazából nem is értem, hogy miért erőlködnek, hogy egy rendszerként mutassák be az egészet. Úgyis külön kell megvásárolni a "modulokat".
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #6061 üzenetére
Szerintem mindegy. Nem kell latint tanulni ahhoz, hogy angolt tanuljon az ember. A direkt modellezéshez hasonló modellezési technika már nagyon régen benne van a 3Dmax-ban, Maya-ban. Ha meg tudja különböztetni a testmodellezést a felületmodellezéstől, akkor már mindegy hogy mit használ. Azért is ajánlottam a Rhino-t, mert felület-, és drótvázmodellezésben elég jó. Ha pedig még ráteszi a Grasshopper és a TSplines modulokat, akkor annyi mókust vakít, amennyit akar.
Grasshopper
T-SplinesOkos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Most már van. A Powershape-et "integrálták", meg van valami skiccelő is. Rémlik a Part Modeler az Edgecam mellett? Na kb. Mondjuk mostanában nem követem szorosan az eseményeket.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Köszi. Én már annak is örülnék ha normálisan lehetne szerszámgeometriát definiálni. Jelenleg a marószár egy részét szerszámtartónak kell definiálnom, ha korrekt ütközés ellenőrzést akarok.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Sajna az új dolgok hajszolása mellett nem ritkán elfeledkeznek a meglévő dolgok javításáról. Ez egy olyan dolog, amit negatívnak tartok a Mastercam-nél. A Powermill-re pl. inkább jellemző szerintem a régi dolgok finomítása, tökélyre csiszolása. Az Edgecam-et pl. ilyen szempontból nem tudom megítélni, mert csak rövid ideig használtam, de jó néhány hasznos dolog van benne. Mondjuk az, hogy a símító stratégia nem rongyolt bele a nagyoló által a vízszintes felületen hagyott anyagba, hanem szépen kívülről bontotta le. Néhány törött maró után az ember tudja értékelni az MI ilyen finom megnyilvánulását.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Keddkem #6072 üzenetére
Az Imics13 által linkelt Creo videóban ( #6058) 4:40 és 4:55 között feltűnt két eléggé SE-s dolog (már a v20-ban is láttam őket) : a szegmensek törlése egér áthúzással, illetve az érintőleges körív hozzáadása kvadráns segítségével. E két hasznos eszköznek ki lehet a kitalálója?
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #6076 üzenetére
Azért némi modellezési alapismeret szükséges. Nem árt ha meg tudja különböztetni a háromszögmodellt a NURBS felülettől. A stúdiószoftverek természetesen alkalmatlanok CAD-es munkára, de nem azért mert nem ismerik a megfelelő adatformátumot, hanem mert a felhasználói felületük és az alapértelmezett pontosságuk ehhez nem megfelelő.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Persze. Bár a mai algoritmusok mellett nincs nagy jelentősége, olyan keveset mászkálnak a levegőben. Az MC-nél a Backplot funkció Info fülén van. PM-nél már nem emlékszem, de tuti hogy van. Ha pedig egy kész NC kódot akarsz megnézni, arra ott a Cimco, abban is van Toolpath Statistics.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Persze, HSM pályánál ez alapkövetelmény. Még jó hogy nem azzal villogott, hogy a színeket is tudod állítani. De másként csinálja mint a PM. A PM specialitása, hogy a linkelést külön számolja a tényleges megmunkálási pályáktól, ezért attól függetlenül tudod változtatni. Ez is egy olyasmi amiben nagyon jó a PM.
Az MC a pályával együtt számolja, és a stratégia beállításainál tudod beállítani a linkelés típusát, illetve a rádiuszok nagyságát vagy az egyenesek hosszát. HST pályánál van egy másik opció is, amikor a munkadarab felett egy megadott minimális távolságot tartva csinálja az átlépést, a lehető legrövidebb törésmentes útvonalon. A linkelt oldalon középtájon látni.
[link][ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Ha lekerekítette a sarkokat, akkor az volt. Ugyanis nagyjából ez az egyetlen különbség a normál és a HSM pálya között. De mint mondtam, ez a fajta izoláltan definiált linkelési megoldás PM specialitás, ami szerintem le is van védve, mert tényleg jó dolog.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Az a baj ezekkel, hogy ha nincs speciálisan felkészítve rá a progi, akkor a rugalmas/hajlékony alkatrészt ugyanúgy kezeli mint a többit, ami hatalmas erőforrásokat igényel a tesszeláció miatt.
Ha megnézed az Inventort, ami fel van készítve az ilyen szimulációra a rugó durva poligonokból áll, csak vizualizációs szerepe van. Vagyis a 3D rugó nem modellezett alkatrészként van jelen, hanem csak reprezentálja a rugót mint kinematikai szimulációs objektumot.
Itt egy összehasonlítás az SE-be épített szimulátor képességeiről:
[link]
Az SE-ben a Simply Motion van, az NX-ben a Motion Pro. Tudomásom szerint.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Egy szem rugót az SE is akármikor leanimál, generált modellel. Egy összetett kinematikai szimuláció már más tészta. Ha megnézed az Inventor rugós tutorial-ját, akkor látod, hogy mire gondoltam. Az pedig hogy mi van egy progiban, mi nincs... persze jó lenne ha minden lenne. Az adott cég üzletpolitikája dönti el, hogy mit rak a középkategóriás, és mit a felsőkategóriás szoftverébe. Azonkívül persze van ami az egyikben jobb, van ami a másikban. Nem érzek itt semmiféle problémát.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Generált modellen azt értem, hogy létezik egy rugó alkatrész. Meg akartam különböztetni a szimbolikus kinematikai rugótól, csak hülyén fogalmaztam. Amúgy tudomásom szerint ACIS mag van az Inventorban, illetve ACIS eredetű saját mag. De lehet hogy tévedek.
Egy kis ízelítő arról, hogy milyen ratyi az SE szinkronmodellezés. Csak hogy ekézzem is egy kicsit.
szinkron tükrözésInnen van:
[link]Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Szerintem a Powershape csak kezeli a parasolid formátumot. Alapjában felületmodellező. Persze lehet hogy ez már változott mióta utoljára láttam. Mindenesetre a videón láthatóak (és hallhatóak) a koncepció korlátai. Viszont Imics13 videója tényleg elég látványos:
[link]Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Viccesen értettem, amúgy is jobban szeretem a szerencsétlenkedést a reklámvideóknál, mert több hasznos infóval szolgál. Jobban lehet látni, hogy mikor célszerű használni az eszközöket, és mikor nem.
Mert azért valljuk be, ez a trimmelés/tükrözés/összevonás eléggé avítt, ezt a Rhinoban is megcsinálom, persze a kényelmi funkciók nélkül. A videó éppen azt bizonyítja, hogy az építőelemek, definíciók elvesztése milyen problémákat okoz. Jelesül lehet trimmelgetni, húzogatni a felületeket ide-oda, ha az adott elemet transzformálni akarom.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Imics13 #6139 üzenetére
Egyetértek. Véleményem szerint kiváló eszköz a felépített vagy importált modell módosítására, de komplett modellt felépíteni vele szerintem nagy bátorság. Persze egyszerű modelleknél lehet, de amikor több száz felületből álló testekről van szó, akkor elég macera a megfelelő részek kijelölése.
Nyilván csoportokkal, rétegekkel meg lehet oldani a logikailag összetartozó részek együtt kezelését (bár ezt megnehezíti, hogy az olyan egy síkba eső felületeket összevonja a rendszer, mint pl. a sarokelem zárósíkja és a doboz pereme), viszont ez nem több, mint a régi felületmodellező technika új köntösben.
Vagyis az a konklúzióm, hogy a logikai strukturáltságot a modellfelépítésben nem lehet nélkülözni, csak nagyon egyszerű esetekben.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #6146 üzenetére
Igazságod vagyon, mert modelltörténet alapú modellezésnél a felületmódosítások is megjelennek a modellfában és hozzá lehet piszkálni ha kell, illetve látni hogy hozzá van nyúlva . Tipikus eset pl. az elektródamodellezés, amikor a szikraközt így készíti el az ember. A dinamikus szerkesztéssel pedig könnyen lehet módosítani is.
A direkt modellezésnél nincs történet. Az van amit látsz. Nincsenek meg a modelltörténet előnyei, de problémái sem. Ezért mondtam, hogy régi felületmodellezés új köntösben. Viszont egy lehetőség ami adott esetben jól jöhet.
A gépiparban szerintem sem fog teret nyerni, de a dizájnereknek segítség lehet. Nekik nem kell a struktúrával és a kapcsolatokkal foglalkozniuk. A szerszámkészítőt meg úgyis csak zavarná a sok elem a modellfában, meg nem is rá tartozik, hogy miként készült az modell. Eddig is megkapta a kész termékmodellt valamilyen semleges adatcsere formátumban, azután boldoguljon.
Ha már újítás, nekem inkább a Rhino/Grasshopper féle node alapú modellezés hiányzik. Persze ez sem új alapvetően, hiszen csak makró grafikus felülettel, viszont sokkal átláthatóbb, ha az objektumok paraméter ki- és bemeneteit így kapcsoljuk össze. Mondjuk a gépiparban elvan nélküle az ember, de ezt a megoldás még nincs jelen a szilárdtest modellezésben. Tudomásom szerint.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz _Sanci_ #6151 üzenetére
A nézet tulajdonságainál a Megjelenítés fülön fent van a Darabjegyzék beállítások gomb. Arra kattintva, a listában ki kell pipálni a Konstrukciós elemek listázását, Majd a megjelenő listában kijelölve az illető alkatrészt, a Mutat jelölődobozzal láthatóvá kell tenni. OK, majd frissíteni kell a nézetet.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Nem érzékelem a problémát. Igaz nem vagyok esztergályos, de szerintem kontúrnagyoló ciklussal simán kiszedhető.
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Amateur87 #6169 üzenetére
Technológiát nem egy szerszámra szokás tervezni. Legalábbis az iskolában. Megmondja hogy milyen szerszám kell hozzá, és punktum. Ha jobbos kell, akkor az kell.
Youtube1 (1:20-tól van egy hasonló megmunkálás)
Youtube2
Youtube3[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz Amateur87 #6179 üzenetére
Azért ha valaki CNC megmunkálással foglalkozik, bizonyos alapfeladatokhoz illik felszerszámozni a gépet. Különben minek vette? Ha csak olyasmit tud megcsinálni amit Józsi bácsi is egyszerűen megold a Vörös Október Gépgyárból leselejtezett esztergáján, akkor jobban járt volna ha befizet egy golfklubba.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Direktmodellezés Rhinoban.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #6190 üzenetére
Szerintem ez egy kicsit mondvacsinált probléma. A modellfa alapú felépítést is lehet úgy módosítani, hogy nem látod a változtatást. A különbség abban van, hogy a modellfa tartalmazza a felépítés módját (amit akármikor meg lehet változtatni), a direkt nem. Ami eddig sem volt ritka, ha a megrendelő semleges csereformátumban adta a modellt. Tegyük fel, hogy néhány külső csatolás segítségével készítette a modellt. Pl. kapsz jó pár elektródát marásra. Ehhez nem fogja elküldeni a komplett szerszámot, csak hogy a felületcsatolásaid ne essenek szét.
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #6203 üzenetére
Amit egyetemen tanítanak, hogy miképp zajlik a fejlesztés, CAD+FEA relációja, ki mit csinál, mennyi idő, kiértékelés miképp zajlik, stb., na, azt a tudást, úgy ahogy van, lehet kidobni a kukába.
Vagyis az a tudás, nem tudás.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz masta_dry #6206 üzenetére
Sokat nem foglalkoztam a témával, de néhány esetben nagyon hasznos volt a fröccsöntés szimuláció. Pl. az egyik esetben sehogyan sem tudtuk a stabil gyártást megoldani, a szimuláció segítségével viszont kiderült, hogy másféle anyag választásával menni fog a dolog. És valóban. Egy másik esetben pedig a csatornák átrendezése oldotta meg a kitöltési problémát, miután többféle variációt leszimuláltunk.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
Nem igazán ismerem az Inventort, de talán ez a trükk ott is alkalmazható:
Sweep along splineOkos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
Új hozzászólás Aktív témák
- Bontatlan - BATTLEFIELD 1 Collectors Edition - Játékszoftver nélkül
- Számlás!Steam,EA,Epic és egyébb játékok Pc-re vagy XBox!
- Game Pass Ultimate előfizetések 1 - 25 hónapig azonnali kézbesítéssel a LEGOLCSÓBBAN!
- Windows, Office licencek a legolcsóbban, egyenesen a Microsoft-tól - 2990 Ft-tól!
- Canva Pro előfizetés - 1 éves
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen