Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Peak

    addikt

    Nagyon egyszerű a dolog, hogy analogiát lehessen mondani.

    Vegyünk elméletben egy olyan hangfalat, erősítőt, kábelezést, forrást, amit ha lejátszol, akkor az elméletileg hibamentes mérőműszer bemér minden frekvencián 1-100kHz-ig tökéletesen lineárisnak, mondjuk a grafikon mindenhol 0 dB mutat.

    Viszont minden embernek a fülében a csillók, amelyek mind más és más frekvenciatartományon működik, egyiken gyengébb, a másikon erősebben "hall", szóval ezek az agyban egy teljesen hullámzó "görbét" rajzolnának a képzeletbeli grafikonon.

    Tehát ha mondjuk az én fülemben azok a csillók, amelyek a 600-700 Hz közötti tartományt érzékelik kipusztultak, akkor gyakorlatilag én SÜKET vagyok arra a tartományra, akkor a hallgatózásnál én ott egy "beszakadást" hallok.
    Vagy csak vegyük azt, hogy 100-150ig, meg 500-700ig, és 2100-2400 Hz közötti tartományban gyengébbek a csillók a fülemben, itt halkabbnak hallom a zenét. Majd közlöm az elméletileg teljesen lineáris átvitelű zenére, hogy "itt és itt és itt beszakadást hallok", majd kompenzálom egy ekvalizerrel, amivel valójában tönkretettem a lineáris átvitelt, viszont az én szubjektiv érzékelésem szerint tökéletesen lineárisra húztam.

    Mi ebből a tanulság?

    Az, hogy a MÉRÉST és a SZUBJEKTIV ÉRZÉKELÉST nem lehet egymástól egyáltalán különválasztani, ugyanis ezek együttes hatása adja meg az élményt.

    Ebből pedig azt a logikai következtetést lehet levonni, hogy semmire sem lehet egzaktul rámondani, hogy fos vagy jó, amikor a szubjektiv érzékelés ÉLMÉNYE a vége.

    [ Szerkesztve ]

    Ryzen 9 5900X / 64GB@3.2XMP / Asus TUF 3080Ti / 2x1TB RAID0 NVMe SSD / AW2721D / HyperX Alloy Elite 2 / Razer Basilisk V3

Új hozzászólás Aktív témák