Hirdetés
-
Elindult a Valorant konzolos zárt tesztelése
gp Bár a készítők bétáról beszélnek, a játékban aktívak a trófea és achievement rendszerek, lényegében a teljes kiadást kaptuk meg.
-
Olcsó USB WiFi AC adapter
lo Egy olcsó WiFi AC USB adapter jó szolgálatot jelenthet, ha az új router csak elvileg támogatja a 2,4 GHz-es átvitelt.
-
Strand vagy hűvös szoba? A hardverek tudják a választ!
ph Asztali gépek, alkatrészek, perifériák és kiegészítők szeretnék elkerülni a napszúrást.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
Nagya21
#4872
üzenetére
(Lehet, hogy ők tudják, de az alapprobléma még mindig ugyanaz: nincs olyan gyors mérési módszer, amellyel egy névlegeshez közeli, akár áramterhelés mellett mért feszültségű cella állapota vagy aktuális töltöttsége /a szélső értékek kivételével/ meghatározható lenne. Ilyenkor az a biztos módszer, hogy a töltőn kisütést indítunk, ami után töltésre vált. Ha viszont a korábbi tapasztalatainkból tudjuk, hogy a gépből kivéve a cellák maradéktöltése már elegendően kicsi, akkor indíthatunk rögtön töltéssel, de ilyen esetben amúgy is csak minimális időt vesztenénk a kisütéssel. Tehát hiába tudjuk, mi volna a teendő, a kiindulási állapotot mi esetenként jobban ismerhetjük, mint a töltő, amely semmilyen pár pillanat alatt lezajló méréssel nem tudja ezt kitalálni /ha az akkuk teljesen le vannak merülve, az természetesen más lapra tartozik/. Ezért jobb, ha a döntés a mi kezünkben lehet. Ha nem ismerjük az előéletét, akkor kisütés, ha igen, és tudjuk, hogy le van merítve, akkor töltés. Regenerálást meg aztán végképp ne kezdjen 'csak úgy' egy töltő: az IPC tulajok tudják, hogy az mennyi idő, a töltő meg ugyan ne kezdjen bele egy esetenként több napig tartó folyamatba a megkérdezésünk nélkül.)
-
And
veterán
válasz
Nagya21
#4892
üzenetére
Na ezzel kapcsolatban vannak kétségeim. Ahogy korábban írtad: "(gondolom ellenállatot néz, meg hogy millen tipusu az akksi, meg feszültségesést, meg kezdeti feszültséget, meg mittomém)"
Nézzük, valójában mi az, amit egy rövid 'akkuteszt' során meg lehet vizsgálni:
- Üresjárási feszültség és kisütőárammal terhelt kapocsfeszültség. Ezzel nincs semmi gond, csak éppen a normális érték közelében kapott eredményből nem sok minden következtethető ki. A polaritás vizsgálatával mondjuk reteszelhető a fordítva behelyezett cellák töltése, 1V alatt meg kijelenthető, hogy a cella merült, nem igényel további kisütést.
- Belső ellenállás: ezt az előző pontban írt mérésekből is ki lehet számítani, hiszen Rb az adott kisütőáram hatására bekövetkező feszültségesés és az áram hányadosaként is értelmezhető. A kérdés újfent: ha ez meg is van, honnan tudjuk, hogy ezt a cella jó / rossz állapota, típusa (alacsony Rb-vel rendelkező LSD vagy hagyományos), a fizikai mérete (AA vagy AAA), netán a kémiája (NiCd-ké sokkal kisebb lehet, mint a NiMH-ké) eredményezte?
- Hőmérséklet: ez megint legfeljebb reteszfeltétel lehet.
Valamint azok a jellemzők, amelyeket nem lehet kideríteni egy gyors teszttel:
- Töltöttség (névleges feszültség közelében) vagyis az adott állapotból kisüthető maradéktöltés. Ennek a méréséhez teljesen ki kell sütni a cellát.
- Valós kapacitás: mint az előző, azzal a különbséggel, hogy előtte a cellát fel kell tölteni, hogy a kisütés ne akármilyen állapotból induljon. A névleges kapacitást sem fogja tudni a töltő, hiszen az a cellára van írva, és kémiától ill. mérettől függően majd' nagyságrendi különbségek is előfordulhatnak az egyes példányok között.
- Kémia (NiCd / NiMH): a belső ellenállás ugyan utalhat rá, de az az előzőek alapján sokmindentől függhet, vagyis nem egyértelmű. A töltési vagy a kisütési karakterisztika jellege is árulkodó (pl. a -dV konkrét értéke), de ezt sem lehet pár másodperc alatt meghatározni.
- Kialakult memóriaeffektus, öregedés, megélt ciklusok száma, relatív gyors önkisülés: ezek szintén meghatározhatatlanok gyors vizsgálattal, ugyanakkor fontos kiindulópontjai lehetnek a helyes töltési módszernek és töltőáramnak.
Tehát szép az a gondolat, hogy a töltő majd kitalálja, mi a jó nekünk (pontosabban a celláinknak), csak sajnos túlságosan is eszményi. A töltő egy rakás tényezővel nem tud mit kezdeni, mert túl sokáig tartana kideríteni, vagy éppen lehetetlen a számára. Olyan ez, mint a fotózás: tömegek vannak meggyőződve róla, hogy megnyomják a gombot, és a fotó jó helyre fókuszált, zajtalan, helyesen kiexponált és megfelelő színvilágú lesz. Tudjuk, léteznek olyan körülmények, amikor a full automatikus módszer beválik. Csakhogy messze nem minden esetben, ezért sokan nem elégednek meg ennyivel, és őket sem szoktuk hibáztatni a hóbortjuk miatt
.
#4893: Már többször megfogalmazott kérdés / válasz: mivel a Ni-xx akkuknak nincs határozott töltési végfeszültsége, ezért - természetesen értelmes határok között - nem érdemes ennek túlzott jelentőséget tekinteni. A töltés végére kialakuló feszültség függ a cella típusától, hőmérsékletétől, belső ellenállásától, állapotától, meg természetesen a töltőáramtól. Az automatika a feszültség-jelleggörbe elemzésével (az állandó nagyságú töltőáram mellett mért kapocsfeszültség a cellán már nem emelkedik tovább, vagy egyenesen csökken néhány millivoltot) állítja le a töltést, nem pedig adott célfeszültséggel hasonlítja össze a mért értéket. -
And
veterán
Szép elméletet kreáltál, de lássuk be, hogy a gyárilag specifikált ciklusszámot átlépni még párnapos gyakoriságú használattal is igen sokáig tart. Ha meg úgy töltesz rá az akkura, hogy nincs kisütve, az lehet, hogy nem káros (szerintem ugyan abszolút nem egészséges, bár többször említettem, hogy a hatás a cellában hagyott maradéktöltés függvénye lehet), de hogy a töltés előtti kisütés nem hátrány, az biztos. A NiMH nem valami zárt ólomakku, hogy a megélhető ciklusszám a kisütés mélységének függvénye legyen. Úgyhogy ez a 'félig merítem, mert az kevésbé megterhelő' gondolat a kapacitás csökkenését a ciklusszám függvényében vizsgáló tesztek (pl. ez a 100 fullra töltés - teljes kisütéssel végzett vizsgálat: [link]) szerint minden, csak nem igaz.
Mod. #4899: "Ezzel azt akarom mondani, hogy miután jelezte a töltő, hogy ready az kb 70 80 % lehet és a fennmaradó töltést a csepptöltés intézi el."
Ez nem túl szimpatikus: egyrészt a teljes töltöttségre utaló nulla vagy negatív dV-t csak állandó áramú töltés mellett lehet detektálni (gondoljunk bele: honnan a rákból tudja egy töltő, hogy egy általa ismeretlen cella 70%-on áll?), másrészt a csepptöltés pont azért csepp, mert a cella szinten tartására elegendő, azzal tölteni egy nagy lópikula. Még ha a klasszikus 140%-os szabályt vennénk is figyelembe (ami csepptöltésre egészen biztosan nem igaz), akkor pl. C/100 áramú csepptöltéssel 70-ről 100%-ra a töltés ideje 42 óra lenne. Az meg minden, csak nem ésszerű. De az alacsony áramú csepptöltés tényleg nem - vagy a megszokott rátánál is sokkal-sokkal lassabban - tölt. Egyszerűen nem arra találták ki, hogy soktíz százaléknyi töltést vigyen még be a 'félbehagyott töltésű' cellába.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Az igaz, hogy nem az ennek az összehasonlítás célja, hogy félig vagy teljesen kisütött cellákra töltünk (eleve kétféle típusról van benne szó), és mennyi lesz úgy a kapacitáscsökkenés. De: a te csak félig sütöm ki, mert úgy hosszabb marad a ciklikus élettartam feltevésedet azért remekül cáfolja az a tény, hogy mindkét (LDS és hagyományos) típust teljesen - ráadásul bazinagy árammal - feltöltötték, majd ugyanezzel a lendülettel teljesen le is merítették. Ehhez képest (mármint hogy nem hagytak benne fele töltést sem) a kapacitás csökkenése száz ciklus után az LSD-cellánál alig észrevehető, de még a hagyományos nagykapacitású NiMH-nál is csak néhány (<7) százalékot jelent. Lefogadom, hogy ha minden ciklusban félig kisütött állapotra töltöttek volna rá, az eredmények ennél rosszabbak lennének. Hogy mennyivel, azon lehet vitatkozni, ez a kialakuló memóriaeffektus erősségétől függ. Lehet hogy nem sokkal kisebb kapacitás eredmények születtek volna, de hogy ennyi ciklus után több nem maradt volna, arra mérget vehetsz.
-
And
veterán
Az a baj, hogy egy ilyen tesztnek már elméleti szinten is buktatója lehet. Például az előbbi költői kérdés: honnan tudja egy töltő (akár kisütéskor), hogy 50%-nál járunk? Ha nem tudjuk a valós kapacitást, akkor nem határozható meg annak a fele. Kiinduláskor meg hiába tudjuk, ha közben csökken, akkor minek az 50%-a? A kiindulási kapacitásnak, vagy a már erősen csökkentnek? Ahhoz, hogy megtudjuk, teljesen le kell meríteni a cellát, akkor meg lőttek az 50%-nak. Oké, elismerem, hogy nem kell pontosan 50%. De az biztos, hogy a Ni-xx akkuk a teljes kisütésű ciklusokat szeretik, annál nem fognak jobban teljesíteni, vagy több cikluson keresztül teljesíteni, ha nem sütöd ki teljesen azokat, és ez nem csak a NiCd-re igaz, lásd a #4905-ben idézetteket. Ha pedig egy tesztben azt látom, hogy száz durva áramú teljes 0..100%-os ciklus után az induló kapacitásból alig 1% fogyott (eneloop), akkor kijelenthetem, hogy ennél már csak akkor lehetne jobb, ha egyenesen növekedne az a kapacitás
. Ilyen kis értékű degradálódáson a vélt vagy valós nagyságú memóriahatás csakis ronthat, javítani már nem fog. Nincs hová javulni, jó minőségű cellánál ez látható abból a tesztből.
Az IPC-1(L) természetesen megfelelhet egy ilyen teszt céljára, csak baromira oda kell figyelni (elvégre az 50%-os kisütés nem automatizálható vele), meg aztán a linkelt tesztből és tapasztalatokból is megfigyelhető, hogy a kapacitáscsökkenés csak rengeteg mérés statisztikai kiértékelésével közelíthető, az kurva hosszú ideig tart. A görbe nemhogy nem szigorúan monoton, de még csak nem is monoton: ez a száz ciklus kábé a minimum, amennyiből a végleges kapacitáscsökkenés úgy-ahogy megbecsülhető. Mod: ha 2Ah-s akkukkat tesztelünk az IPC-1L-lel, akkor egy ciklus még a legnagyobb elérhető árammal is nagyjából 1,6 (töltés) + 1 órán át (kisütés) tart, vagyis 8 órás munkaidővel számolva is több, mint egy hónap alatt végeznél vele![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.[ Szerkesztve ]
-
-
#4952
And
veterán
BigBlackDog
#4951
And
veterán
válasz
BigBlackDog
#4951
üzenetére
Erősen hajaz az IPC-1-re. A nagyobb töltőáram kivételével ugyanazt tudja az 1L-változat is, neked kell tudnod, hogy megéri-e a felárat. De a két legnagyobb áram amúgy sem hétköznapi (nem LSD) cellákhoz való, a legnagyobbat pedig talán csak két csatornán tudja egyszerre.
-
And
veterán
válasz
kugyu21
#4955
üzenetére
Az addel.hu-s link megtévesztő, mivel az accupower.at-n látható kép és manual szerint valóban nincs rajta csatornaválasztó. Egyébként az leírás szerint az áramot ki tudjuk választani az adott cellára annak behelyezése után, és az üzemmód is módosítható, de - ha jól értem - az utóbbi az összes foglalt csatornára érvényes lesz. Más tekintetben pedig valóban az IPC-1 tulajdonságaival bír.
-
#4959
And
veterán
BigBlackDog
#4958
And
veterán
válasz
BigBlackDog
#4958
üzenetére
"Ha valakit érdekelne, még van állítólag 3-4 db a boltban."
(A Conradban általában dögivel van, igaz ott 241 Ft-tal többe kerül.) -
And
veterán
Az utánvételes szállítás 1050 Ft-ba kerül (24 órán belül is kérhető, plusz egy ezres felárért). Tavaly több áruküldő szervezett karácsonyi akciót, a Conrad két megrendelt tételt már ingyenesen küldött futárral, talán értékhatártól függetlenül. Most ilyenről nem láttam infót.
#4963: Csak egy egész picit olvass vissza
!
1.) A teszt-program töltéssel kezd, ilyet töltés után nem indítunk csak kisütött cellákra, és
2.) a töltésnek nincs fixen meghatározható végfeszültsége.
Komolyan, ez a két dolog a legutóbbi <100 hozzászólásban többször is ki volt vesézve.[ Szerkesztve ]
-
#4969
And
veterán
BigBlackDog
#4968
And
veterán
válasz
BigBlackDog
#4968
üzenetére
Károsodni nem fognak ettől, de ha elérted a névleges kapacitást, akkor valóban értelmetlen a mutatvány. Az IPC / BC-700 frissítő programja is addig tart, ameddig növekszik a kisüthető töltésmennyiség, tehát már megcsinálta helyetted azt a második kört is, amelyet most újrakezdtél
. -
And
veterán
Alapjában nem tűnik rossz töltőnek a CM-420: kellően intelligens, sok programot ismer. De az IPC-1L-hez képest csak árnövelő tényezőnek tűnik pl. az 'optikai tuning' (háttérfénnyel rendelkező LCD, ill. egy ilyen töltőnél nem túl gyakorlatiasnak tűnő USB-s táp). Hátrányként említhető az a tény, hogy a legkisebb beállítható töltőárama 500mA, azt pedig már egyes AA-méretűek sem feltétlenül szeretik, de a mikroceruzák (AAA) közül csak a kifejezetten jó darabokat kínálnám ennyivel. A lehetséges töltőáramok 0,5A egész számú többszörösei, 2A-ig.
-
And
veterán
A felsoroltak közül majdnem mindegy, melyiket választod. Mind a három alacsony önkisülésű típus, rosszul nem járhatsz egyikkel sem. Igen, 'csak' 2,1 Ah kapacitásúak (sőt a közönséges eneloop 2 Ah-s), de fényképezőgéptől függően akár sokkal többre is képesek lehetnek, mint a névleg nagyobb kapacitású hagyományos NiMH-cellák.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
kaliber
#5011
üzenetére
"Konklúzió: Nem biztos, hogy ajánlott a BC-500 megvétele mert 1 év után tönkre mehet, és dobhatod ki a kukába [..]"
Nem tisztem védeni egyetlen gyártót vagy forgalmazót sem, de ne legyünk már ennyire (ál)naivak: ennyi erővel sose vásároljunk műszaki cikket, hiszen semmi nem garantálja, hogy az nem pont a garancia lejárta után egy hónappal fog meghibásodni. A piacon meg azért nem veszi meg az átlagember ezeket a Voltcraft-cuccokat, mert ott nem árulják.
Ami tény, hogy a Conrad elvi szerződési feltételei és a gyakorlatuk között némi ellentmondás tapasztalható, ugyanis az előbbi dokumentum szerint nincs szó tízezer forintos (egyáltalán: akármekkora) értékhatárról, aminek függvényében a jótállás (azaz garancia) időtartama változna. Mod: csak egy eléggé homályos utalás van, miszerint "A jótállási körbe nem eső termékeinkre a vonatkozó jogszabályok szerinti szavatossági időt vállalunk". A feltételek között azt írják, hogy az náluk márpedig két év (egyébként valóban a törvényi minimum duplája), punktum. Első körben nem a boltot, hanem a vevőszolgálatot cseszegetném ezzel a kérdéssel, az orruk alá dörgölve a saját elveiket. Ha a gyakorlat nem ez, akkor meg lesznek szívesek ezt a tényt a feltételek között leírni.
(Pont a héten vettem egy BC-500-ast, a pénztáros külön felhívta a figyelmemet, hogy a garancia a kapott számlával igazolva 12 hónap. A számlán viszont ez egyáltalán nincs feltüntetve.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
DarkByte
#5029
üzenetére
Ahogy Alex írta, nem csak a töltőárama a fele a BC-500-asénak, de az is épp elég. Az a 3-4 óra egyébként is inkább 4-5 (az adatlap szerint egyenesen 6, bár az kicsit túlzónak tűnik) óra. De véletlenül se forduljon elő, hogy egy nagyobb kapacitású AA-méretű pakkot kelljen vele töltened, mert az már fél nap lesz
. A kisütési képesség hiánya is elég fájó egy ilyen kijelzővel szerelt készüléktől, igaz fele annyiba is kerül, mint a BC-500. -
And
veterán
válasz
#47053824
#5061
üzenetére
Szerintem egy normális, kifejezetten ahhoz a Li-ion cellafeszültséghez (ami a legtöbb lítium, így a szokásos 18650 esetén is legfeljebb 4,2V) tervezett töltő használata esetén mindegy, hogy a cellában van-e védelem, vagy nincs. E védelemnek ugyanis nem elsődleges célja, hogy a töltő túlfeszültsége ellen védjen (bár arra is képes, de legalább egy tizedvolttal a névleges maximum felett fog csak reteszelni). Tehát jó lesz az a töltő, mert maximum 4,2V-ig engedi emelkedni a cella feszültségét és legfeljebb 1A-es áramot biztosít (áramgenerátoros módban).
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
12-13 éves lítiumion-akkuktól ne várj csodát. A rájuk jellemző végleges kapacitásvesztés valószínűleg már sok-sok évvel ezelőtt végzett velük.
"[..] ezért egy 800 mAh-s, igaz sajnos 5,7 V-al töltő Nokia töltővel megküldtem az egyiket 2 órát"
A töltőnek árama van, nem kapacitása, és 5,7V-os végfeszültségű dugasztáppal nem töltünk Li-iont, mert kivégzed vele a cellákat (ha nincs bennük a védőáramkör, de ez akkor sem egészséges). Bár azoknak már szinte biztosan édesmindegy. -
And
veterán
A névleg 3,7V-os Li-ion és Li-polimer cellák töltési végfeszültsége fixen 4,2V. Eddig szabad elengedni áramgenerátoros módban, majd ha ezt a pontot eléri a töltő, akkor átmegy feszültséggenerátoros üzembe, és addig tartja ezt a feszültségszintet, amíg az áram elegendően kicsire csökken. Ekkor van feltöltve. Egyébként ezt a végfeszültséget rajta is hagyhatjuk a cellán, mert az áram ekkor már nullához tart.
-
And
veterán
Leginkább adatlapról
. Ha az nincs, akkor a védelem megszólalását vagy annak hiányát kell kipróbálni, csak az a baj, hogy ugye a védőáramkör nem véletlenül van ott. Például ha a cella 2V közelébe kisüthető, akkor biztosan nincs benne a védelem. De ugye 2,7V alá nem igazán illik meríteni a Li-iont, a védelem pedig (bár ez nem tudom mennyire általános) csak 2,4 ±0,2 vagy ±0,1V alatt fog reteszelni, lásd pl. ezt a 18650-es méretű cellához való modult: [link]. Lehet próbálkozni az 1C-nél nagyobb kisütőárammal is, de csak óvatosan.. -
And
veterán
És #5075: ezzel az 1,25V-os lemerülési feszültséggel részemről nagyon nem értek egyet. Ez nem így van: a gyártók kerek 1V-os alsó feszültséghatárig definiálják a cella kapacitását, és igen nagy baj lenne, ha 1,25V-os celláról már 'nem üzemelne semmi'. Egy 1,2V-os névleges feszültségű akkumulátorról nehogy már kijelentsük, hogy 1,25V-nál merültnek tekinthető, szép is volna
.
"Azt honnan tudja egy töltő, hogy hány mAh-s egy akksi?"
Egyszerű méréssel nem fogja tudni, csak ha feltölti majd kisüti, és közben töltésmennyiséget (azaz állandó áramot generál és az alsó kisütési határig eltelt időt) mér.
A töltési végfeszültség nem határozott érték, nincs olyan, hogy például 1,45V-nál a cella töltöttnek tekinthető, mivel ez az érték erősen a körülmények függvénye. A feszültség jelleggörbéje, azon található nevezetes pontok számítanak. Ezekre a kérdésekre a közelmúltban különben rengeteg részletes válasz született.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Dluinet
#5082
üzenetére
De teljesen mindegy, mennyi ideig tart, míg 1,2V alá esik. Az nem az akku hibája, hogy egyes fogyasztók működési feszültsége magasabb az akku kisütésének végén mérhető feszültségnél.
Egy normális NiMH-cella kisütési görbéje (pl.: eneloop) nagyobb terhelőáramok esetén a kisütési idő legnagyobb része alatt 1,25V alatt rajzolható. Lásd a 2A-es (1C áramú) görbét, mégsem mondhatjuk azt, hogy 1,25V alatt halott az akku, hisz akkor alig 250 mAh hasznos töltésmennyiség volna kisüthető, a görbe szerinti (1V-ig mért) >1800 mAh helyett.. Egy jól méretezett fogyasztó igenis teljesen (azaz 1V közelébe / alá) képes kisütni a cellákat. Szóval itt a terhelés másodlagos, az akku kisütési végfeszültsége viszont mindenképp 1V, eddig a határig értjük a kisüthető töltésmennyiséget, akár működik még addig az adott készülék, akár nem. Ha nem, akkor sem mondjuk az akkura, hogy "lemerült", hanem csak annyi következtetést vonhatunk le, hogy a gagyi készülék az akkuk töltésének kisebb-nagyobb részét az akkuban hagyta (ami esetleg más fogyasztóval még bőven kisüthető lenne belőle). -
And
veterán
"Ebből következtethetek?"
Nem. Sokadszorra is: a kapacitás, töltöttségi szint és a normál (névlegeshez közeli) nyugalmi vagy üresjárási feszültség között Ni-xx technológiájú akkuknál nincs egyértelmű kapcsolat. Az teljesen normális, hogy szinten tartás (csepptöltés) nélkül, a töltőből eltávolított akkuk töltöttsége az első néhány napban az átlagos önkisülési sebességhez képest viszonylag gyorsan csökken. Ez még LSD NiMH-típusokra is igaz. De ennek a kezdeti önkisülésnek a mértéke a cella feszültségének csökkenéséből (ami szintén természetes) nem állapítható meg. A kettő között nincs egyértelmű összefüggés, éppen ezért az sem nagyon állapítható meg, hogy ez a feszültségcsökkenés mekkora töltésveszteséggel párosul. Fogadjuk el: a NiMH-cellán annak feltöltése és 'pihentetése' után a névlegeshez közeli érték lesz mérhető (nyilván némi szórással), ha pedig terheljük is egy rövid ideig (azaz egy kevés töltésmennyiséget kisütünk belőle), akkor nagyon hamar beáll a névleges 1,2V közelébe. Innentől kezdve - míg a cella teljesen le nem merül 1V közelébe - csak a nyugalmi feszültséget vizsgálva az életben nem mondjuk meg, hogy abban a cellában mennyi töltésmennyiség maradt, milyen általános állapotban van, el van-e öregedve, mekkora a belső ellenállása, vagy hogy milyen gyors az önkisülése. -
And
veterán
Tapasztalatok a Lidl-ben nemrég akciózott 1100 forintos Tronic AA-csomagról: az elsőre kisüthető kapacitás 1550 ±100 mAh volt, mind a négy példánynál (gyártási idő a mostanság szokásos 2010/06). Ezek a kapac-értékek frissítés után 1,63 / 1,99 / 2,11 / 2,12 Ah-ra javultak.
Pro: valódi LSD-típus, nagyon alacsony áron. Kontra: a kapacitásértékek erősen szórnak az egyes példányok között, ami pakkban használva az akkukat eléggé hátrányos dolog (leggyengébb láncszem elve). Ezen felül a feszültségét sem tartja olyan magasan (c/10-hez közeli, 250 mA-es kisütőáramnál), mint pl. az eneloop, tehát nagyobb a belső ellenállása. Első blikkre 100..120 mΩ-ot számítottam egy feltöltött példányon, a hasonló méretű és kapacitású eneloop 40..55 mΩ-os értékével szemben.
Tehát erre az akkura is igaz, hogy akkor járunk vele jól, ha egy cellánként kezelő és kisütésre is képes töltőt használunk hozzá. Az sem baj, ha a táplált készülék valóban 1V / cella tápfeszültségig működőképes marad, különben a hagyományos, nem alacsony önkisülésű NiMH-akkukhoz hasonlóan ezekben a Tronic-cellákban is jelentős töltésmennyiség maradhat vissza, mikor a terhelés lemerült akkukra panaszkodva végleg kikapcsol. Ha viszont az adott készülék képes kihasználni a pakk közel teljes kapacitását, akkor nem csinálunk rossz boltot vele. A hosszabb időtávú használat egyelőre kérdéses. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz
SkyLaci
#5123
üzenetére
Részben, mivel ez messze nem kizárólag a töltőtől, hanem az akkuktól és a fogyasztótól (fényképezőtől) is függ. Az IPC-1(L) sem csodaszer, csak egy, a feladatát tisztességesen elvégző töltő. Vacak NiMH-kkal akkor sem jutsz sokra, ha IPC-vel - vagy akármi mással - töltöd azokat. Ha a cellák belső ellenállása relatív magas értékű, és a fényképező alsó lekapcsolási feszültséghatára bőven 1V/cella fölött van, akkor hiába a jó töltő. A Lidl-ben időnként kapható (Tronic márkájú) akkuk meg olcsók ugyan, de korántsem a legalja kategóriát képviselik, mivel LSD-típusok, lásd a közelmúltban született hozzászólásokat.
-
-
And
veterán
A következő plusz / eltérő szolgáltatásokat nyújtja a C9000-es az IPC-hez képest:
- töltőáram 200..2000mA: a kisebb érték itt is hiányzik, mint az IPC-nél,
- kisütőáram: 100...1000mA a töltőáramtól függetlenül állítható,
- "refresh & analyze": töltés - kisütés - töltés, közte pihentetéssel: ez átfedést mutat az IPC-k több funkciójával,
- "Break-in": az előzőhöz hasonló, de fixen C/10 árammal (a C-t pedig be kell állítani),
- kisütés: a folyamat végén nincs töltés, ami hétköznapi esetben nem túl gyakorlatias,
- "cycle": töltés - kisütés meghatározható ciklusszámmal (az IPC-nél a ciklusszám nem beállítható, viszont függ a folyamat eredményétől), e módban az utolsó 12 kapacitásmérés eredményét tárolja.
- az IPC-nél sokak által alkalmazott egyszerű 'kisütöm és feltöltöm' módszer nem végezhető el automatikusan úgy, hogy egyetlen programot választunk, mivel szinte mindegyik program töltéssel indít, amelyik meg nem (a kisütés), az nem tölti fel a végén az akkukat,
- a kisütési végfeszültség 1V (apró különbség, nincs nagy jelentősége),
- nincs benne hővédelem (!).
Nagyon szép és jó, de egy átlagos (az akkuk minőségének fontosságával és a töltési módok mibenlétével azért tisztában lévő) felhasználónak ez nem sok pluszt jelent, egyedül a max. 2A-es töltés lehet érdekes, de az csak kevés típushoz alkalmazható maradéktalanul, főleg a hővédelem hiányában. Sorozatban tesztelni programozott árammal ugyan remekül lehet vele, de ez megint csak nem hatja meg az átlagos felhasználókat. Tehát jó töltő, de 15-17e forintért már lehet is, és egyáltalán nem biztos, hogy feltétel nélkül, mindenkinek megéri ezt a felárat. -
And
veterán
Őszintén megmondom, nagyon csodálkoztam a hővédelem látszólagos hiányán egy ilyen tudású töltőnél, és elhiszem neked, hogy van benne, viszont a manualban semmiféle utalás nincs erre a feature-listában, az ábrákon, vagy akárhol a szövegben. Az általad linkelt gyors ismertetőben valóban említik ([link]), amit - bízva a manual általában mindenre kiterjedő leírására - nem vettem észre, ezért bocs
.
"Akárhogy fokozhatjuk ezt, hasonló márka-ár-érték-tudás viták mindenhol vannak, amiknek semmi értelme, kinek ez vált be, kinek az."
Ez azért kicsit másképp hangzik a korábban általad írtakhoz képest: "árban magasabb, mint az IPC-1, de tudásban magasan veri", vagy "azt tapasztaltam, hogy amennyivel drágább, annyival jobb is".
Azt meg én sem írtam, hogy rossz töltő lenne, sőt. Amennyivel a mindennapi használat szintjén többet tud az IPC-1L-nél, az a nagyobb végértékű és jobban konfigurálható áramtartomány, egyébként szinte ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, hasonló céllal. Ha valakinek ez megér minimum 60% felárat, akkor vigye. Nyilván megvan a célközönsége, különben senki sem venné. De ettől még nem lesz csodatévő mindenes eszköz más (ennél valamivel alacsonyabb árszintű, de nem gagyi) töltőkhöz képest, ahogy az IPC (és a többi drágább töltő) sem az, ha megbízható. Márpedig az, csak lassúbb. -
And
veterán
Pont azért olyan népszerű az IPC-1L, mert a 10e forint alatti mezőnyben talán a legjobb ár/érték aránnyal rendelkezik. Ha a MAHA C-9000 ára négyjegyű lenne, akkor nyilván az lenne a 'szinte egyeduralkodó'. Nem valami nagy varázslat ám ez
.
#5145: Nincs azzal gond, ha a jó portékának hírét keltik. Csak közben vigyázni kell arra, hogy ettől még nem lesz automatikusan rosszabb (pláne nem az árcédulájukból egyenes arányossággal kikövetkeztetett módon rosszabb) az, ami alatta van. -
And
veterán
A kisütés funkciónak eredendően nem kapacitásmérés a célja, de igazad van, megoldhatták volna, nagyon apró módosítás kellett volna a szoftveren. A kisütés időpontját megjegyezve persze ki is számítható a kapacitás.
"A kb-t úgy értem, hogy nem biztos hogy teljesen hiteles"
Ezek az egyszerű töltők mérnek ugyan, de elsődlegesen mégsem 'műszerek'. Ráadásul - ahogy BEE kolléga is említette - a kapacitás értéke eléggé áramfüggő, különösen igaz ez egy elöregedett, megnövekedett belső ellenállású példányra. Úgyhogy az IPC 'mérési' eredményei elfogadhatóak, csak éppen a helyükön kell kezelni azokat. Sokszor megrágott téma, hogy hiába mér a töltő egy akkun pl. 2400 mAh-t (konkrét adat, 250mA-es kisütőáram mellett), a 2 Ah-s jófajta akku által nyújtott üzemidőnek csak a töredékét tudja vele a gép, pedig mindkét kapacitásérték valós, adott terhelőáram és adott kisütési végfeszültség mellett. Az egyszerű zseblámpák pedig hajlamosak elég nagy áramot kivenni az akkuból, így aztán nem csoda, ha egy nem a topon lévő akkunak ez megterhelő, és gyorsan leejti a feszültségét.
Mod: mellesleg azt is észre lehet venni, hogy a jobb minőségű akkuk kapacitása sokkal kevésbé szór az egyes mérések között (lásd a korábbi eneloop és Tronic LSD teszteket), és ez nem csak egy-egy példányra igaz, hanem az azonos körülmények között kezelt pakk minden egyes darabjára.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"indítás refresh üzemmódban 250 mA töltő-, 100 mA kisütőárammal, az eredmény: kb. 2 nappal később egy teszt lefuttatása után a kijelzett kapacitásérték: 1560 mAh."
Csak kíváncsiságképp: ugye nem követted el azt a hibát, hogy töltés után (refresh-mód befejezése) 2 nappal újra töltötted (a teszt-program töltéssel indít) a már tele akkumulátorokat? Érdekes módon én eneloop cellákra mindig nagyjából ugyanazt az eredményt kapom, ami ráadásul - ismerve a terhelés áramát - hihető is. Egyébként döglődő akkuk kapacitásmérési eredménye valóban nem túl releváns, azokból sok következtetést én nem vonnék le. Amelyik akkukról meg többször volt szó, hogy a kapacitásuk megvan, az szintén nagyon is valós, de csak adott (a fényképezőkre jellemző csúcsértékek töredéke) terhelőáramnál, látható közben, hogy nem sokkal van 1V felett a kapocsfeszültség kisütés (azaz kapacitásmérés) alatt. Konkrétan névleg 2500mAh-s Energizer-eknél tapasztaltam ilyesmit.
Ez az IEC-ajánlás meg szerintem túlságosan is pepecs: a C/10 vagy ahhoz közeli értékű kisütőáram a lényeg, a többi tényezőnek jóval kevesebb hatása van a kivehető kapacitásra, ha a töltés előzőleg nem forralta fel az akkut.
#5157: Jó, 3 hónap pihentetés már az önkisülés tesztelésére is megfelel, de az ebben a topikban már megvolt (eneloop akkukkal, fél év után). -
And
veterán
válasz
kovimre
#5175
üzenetére
MH-C9000: az #5136-ban írta Sucuka a forgalmazót (TME).
Akku: továbbra is attól függ, hogy miféle készülékhez és milyen felhasználási célra. Gyakori használatra és az akkumulátorra 'igénytelen' berendezéshez megteszi a hagyományos, nagyobb kapacitású NiMH is. Én már csak alacsony önkisülésűt veszek, mert ritkán kell, a hagyományos típusok töltését pedig addigra megenné az önkisülés. -
And
veterán
1.) Akármilyen (ohmos) terhelés segítségével, amellyel c/10 környéki kisütőárammal terheled a cellát. Persze valamivel nagyobb is lehet az áram, úgy rövidebb ideig tart, és bizonyos határig nem okoz túlságosan nagy mérési hibát. Ennek a módszernek az a hátránya - mivel az akku feszültsége a folyamat közben csökken -, hogy a kisütőáram nem lesz állandó, úgy pedig elég nehéz töltésmennyiséget / kapacitást számolni. Bizonyos időközönként mérni kell az áramot, és az eltelt idővel szépen felszorozni, ezzel szépen összeintegrálod a töltésmennyiségeket. Ezt addig csinálod, amíg a cella feszültsége a kisütött állapotot (kb. 2,75..2,8V) el nem éri. Iszonyatos macera, az ellenségemnek se kívánnám
.
2.) Az előzőhöz hasonló, de konstans áramú terhelést adó kapcsolással (a töltőkhöz hasonlóan), így az áram a folyamat során végig állandó marad. Itt csak a kisütés végéig eltelt időt kell mérni az akku feszültségfigyelése mellett. -
And
veterán
Mondom, ezt az MH C9000-est tesztelőknek találták ki
. A hétköznapi felhasználók egyszerűen csak tölteni szeretnék az akkujaikat, esetleg megtoldva a töltés előtti kisütéssel, ami nagyon hasznos. (Nem tudom, ki hogy van vele, de az életben nem használtam még az IPC teszt-módját. A néhanapján megejtett refresh pedig szépen kiírogatja a nulláról indított töltés után kinyerhető kapacitásokat.) Azt sem értem, hogy miért nem oldották meg a menüből ezt a "szeretnél-e a kisütés végeztével töltésre váltani, vagy sem?" kérdést, és ez a C9000-es esetében sem lett volna bonyolult, meg persze az IPC-nél sem. -
And
veterán
A népek az olcsót veszik. Pont. Tök mindegy, mit tud, csak olcsó legyen. Második körben esetleg elgondolkoznak rajta, hogy vajon az akku-töltő rendszer teljesítőképessége nem azért szar-e, mert az bizony egy olcsó töltő (és akku) volt, amitől ennyi várható. Esetleg ráakadnak egy szakfórumra, és elgondolkoznak, majd vesznek egy jobb töltőt. De a többség másodjára is pont olyan semmitérő töltőt fog venni, mint elsőre, legfeljebb más lesz rajta a márkajelzés. Úgyhogy a felhasználók 3/4-ének teljesen mindegy, mit tudna a te tökéletes töltőd, ha lenne annál olcsóbb (márpedig lesz), akkor azt fogja venni. Amúgy meg ha annyira 'tökéletes' volna az az általad megalkotott csodatöltő, akkor hamarosan nem feleannyiba kerülne, mint az IPC, hanem a duplájába..
-
And
veterán
"Az én válaszom pedig, hogy abból is vennék egyet."
Igen, de kizárólag azért, mert te nem a 3/4-be tartozol.
Mod.: ezért egyébként nem lehet kárhoztatni a népet. Senki sem érthet minden témához kellő mélységben, és csak nagyon kevesek születtek olyan gazdagnak, hogy mindenből a legjobbat (vagy egyszerűen a legjobb ár/érték aránnyal rendelkezőt) vegyék.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ez az adott esetben csak azért nem teljesen igaz (ha egyáltalán valós a probléma, mert a C9000-es manualja ezt a határértéket nem említi, igaz a hőmérséklet figyelését sem írta
), a témával foglalkozó külföldi fórumon ugyanis ezt írják:
"It seems the voltage indicated by the C9000 when it is operating is not exactly the voltage you can see with an external voltmeter.
The voltage shown on my plot is the maximum voltage across the cell terminals when the charging current is present. However, the C9000 applies the charging current in pulses and it measures and displays the cell voltage in the intervals when the current is turned off. It is difficult for slow acting voltmeters to catch this, apparently."
Magyarul a feszültségmérés a töltőáram-impulzusok (az IPC-hez hasonlóan ez is úgy tölt) közötti szünetekben, árammentes állapotban történik, azaz ilyenkor a belső ellenállás okozta feszültségnövekedés nem játszik szerepet.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Nem a hosszabb (órás nagyságrendű) pihentetés után csökkenő feszültségre gondoltam, hanem arra, amely a néhányszor tíz hertzes négyszög áramimpulzusok szünetében tapasztalható a csúcsértékhez képest. Például az IPC-1L és egy 2000mAh-s AA-eneloop cella esetén 700mA-es töltőáram mellett szabályos (ívektől, 'lekerekítéstől' mentes) 50Hz-es négyszög hullámforma mérhető, melynek értéke csúcstól-csúcsig kb. 65..70mV értékű, és a belső ellenállással arányos. Vagyis a csúcsok közötti 'szünetekben' ennyivel csökken a pillanatnyi cellafeszültség, és ez az a minimumérték, amire a megadott limit vonatkozik (már ha létezik egyáltalán). DC feszültségmérővel meg ugye nem ezt mérjük, hanem jó esetben az átlagot. Ha másra nem, a belső ellenállás becslésére legalább megfelel ez az adat, a korábban mért 1,5A-es áramcsúccsal kalkulálva az eneloop-ra jellemző ~ 45mΩ számítható ki belőle.
-
And
veterán
válasz
luciferk
#5231
üzenetére
A hatás továbbra is attól függ, hogy mekkora kiinduló töltöttségre akarunk rátölteni. Szerintem az egy piszkosul erőltetett ökölszabály, hogy elegendő minden tizedik használat után kisütni a feltöltés előtt. Miért pont a tizedik, miért nem minden második, ötödik vagy épp huszadik ciklus után? Ha minden alkalommal úgy esik ki a gépből az akku, hogy csontra le van merülve, akkor felesleges akár csak egyetlen egyszer is a töltőben kisütni a teljes életciklusa során. Ha viszont a töltésének a negyede (vagy akármekkora, de jelentős része) még benne maradt, akkor én nem szórakoznék azzal, hogy megspóroljam a kisütés időtartamát, állítson a gyártó akármit.
-
And
veterán
válasz
luciferk
#5234
üzenetére
Korábban én is olvastam ezt. Ugyanakkor:
1.) Semmit sem bizonyít vagy cáfol a memóriaeffektussal kapcsolatban (mellesleg én sem tettem ilyet, ha jól emlékszem, csak annyit írtam, hogy botorság hanyagolni, ha egyszer a töltő tudja) az, hogy leírja, rá lehet tölteni! Én meg leírom, hogy 2x2= 5. Még csak a használt terhelés mibenlétére sem derül fény az írásból (fényképezőgép?), nemhogy arra, hogy mennyi töltés maradt vissza az akkukban a használat után, a töltés megkezdésekor. Ha semmi, akkor a sokszor említett okok miatt nem is lett volna szükség a kisütésre.
2.) A memóriaeffektus meglétét tudomásom szerint csak az akkuk kémiája befolyásolja. Márpedig a NiMH-nak van (ha nem is olyan durva, mint a NiCd-k esetén), és alapvetően az eneloop is NiMH. Ez független attól, hogy a cella alacsony önkisülésű-e vagy sem, ill. milyen egyéb tulajdonságokkal bír. -
And
veterán
Amennyire tudom, a NiMH-cellák élettartamát (végleges kapacitásvesztését) a Li-ion akkukkal ellentétben nem befolyásolja a kezdeti töltöttségi állapot, ha hosszú távon tárolod azokat. Tedd valami hűvös helyre, a következő használat előtt pedig engedj rájuk egy frissítő programot.
-
And
veterán
válasz
tomcsi23
#5256
üzenetére
Én refresh-elni szoktam az eneloop-okat, mert van, hogy fél év után töltöm csak azokat.
#5259: Ahhoz azért szerintem nagyon sokáig kell tárolni (LSD-típust), hogy vészes legyen. Meg egyébként is hűvös helyet javasoltam, alacsony hőmérsékleten az önkisülés még jobban csökken. Bedobozolva lehet akár normál hűtőszekrényben is tartani. -
And
veterán
A 10440-es egy lítium-ion akku, következésképp az általad 'sima' (NiCd és NiMH-típusokhoz való) töltőnek nevezett készülékek természetesen nem is fogják tölteni, mivel totálisan más töltési metódust igényel, és a névleges feszültsége is háromszorosa egy NiMH-típusnál megszokottnak.
Az meg, hogy lámpába melyik jobb, ahhoz hasonló kérdésfelvetés, mint ha rákérdeznénk, hogy egy adott autóba a benzin vagy a gázolaj jobb-e. Ha a működési feszültsége Li-ionhoz van kitalálva, akkor az a jó hozzá, ha pedig NiMH-hoz, akkor az utóbbi. A bennük tárolható névleges energiamennyiség egyébként 1,8Wh (3,6V / 0,5Ah Li-ion) vs. 2,04Wh (1,2V / 1,7Ah NiMH) nem nagyon tér el egymástól, csak ezen felül minden más paraméterük. Mellesleg AAA-méretű NiMH-hoz az az 1700mAh erősen túlzónak tűnik.
Alap infó a különböző akku-technológiákról: NiMH, Li-ion -
And
veterán
Ez a töltőáram függvénye. Jó közelítéssel t= C/I *(1,1..1,4), ahol C a kapacitás Ah-ban, I az áram amperben, és t a töltési idő órában. Az 1,1..1,4 konstans a töltési hatásfokra utal.
Az IPC-1L töltőn beállítható töltőáramok: 0,7 , 0,5 és 0,2A. Ezekkel a várható töltési idő 2,1Ah-s akkukra körülbelül 3,5 , 5 illetve 14 óra lesz, ha teljesen kisütött akkukkal indítjuk a folyamatot. -
And
veterán
Ez egy meglehetősen alacsony áramú (AA: 280mA) töltő, amely rendelkezik túltöltésvédelemmel. Mondjuk ekkora árammal egy mai ceruzaméretű akkut elég nehéz túltölteni, de ez más kérdés
. A rövid ismertetője szerint a két akkufészek független, ezért nem csak párban tölt, hanem egyesével is.
"mikroprocesszorral vezérelt töltés, ez azt jelenti , hogy teljes töltés után lekapcsol ?"
Ez azt jelenti, hogy manapság az utolsó 300 forintos töltésvezérlő célkontrollert is mikroprocesszornak hívják a gyártók / forgalmazók, mert így jobban hangzik, és esetleg többen veszik. Tény, hogy ez nem a legalja fullgagyi kategória, épp a túltöltésvédelemnek (időzítő, -dV figyelés, plusz elvileg hővédelem) köszönhetően. Töltés végén lekapcsol, de az árama nagyon alacsony (tehát lassú), és csak lemerült akkukat érdemes beletenni, mivel nem képes kisütésre. Igaz, nem túl drága típus.
A szolár töltő - ebben a kategóriában - szerintem felejtős téma. Ekkora napelem-felülettel az árama eléggé minimális lehet, ráadásul a dolog természetéből következően a fényviszonyoktól erőteljesen függ. Végszükség esetére, mobiltelefon lítium-akkujához esetleg elfogadható (AA-méretű NiMH-akkukhoz nem javasolnám), ahhoz képest pedig elég drága jószág, az árából bőven kijön egy normális töltő. (Linkek beszúrásához lehetőleg a hozzászólás-szerkesztő Link-gombját használd a sima copy-paste helyett.) -
#5298
And
veterán
killerjohn
#5296
And
veterán
válasz
killerjohn
#5296
üzenetére
Bizonyos keretek között a töltőáram szabadon választható, de természetesen függ az akku képességeitől is. Az LSD-típusokat lehet nagyobb árammal is tölteni, nem fognak túlzottan melegedni, de az IPC-k különben is rendelkeznek hővédelemmel, ami túlmelegedett akkuk esetén reteszeli a töltést.
Szerintem ha már amúgy is refresh-elni készülsz, akkor teljesen felesleges előtte teszt-programot indítani. A refresh a régebben használt celláknak mindenképpen felüdülés, és ugyanúgy kiírja a végén a kinyerhető kapacitást, mint a teszt. Ráadásul a teszt-mód töltéssel indít, az meg egy bizonytalan állapotú akku esetén nem túl szerencsés. Ha kisütéssel kezdünk (mint a refresh), akkor nincs ilyen gond. Ja, és 200mA-es töltéssel tényleg csak akkor büntesd magad, ha meg vagy győződve arról, hogy az adott típusok biztosan nem bírják a legalább fél amperes töltőáramot, különben beleőszülsz, mire végzel.
#5297: "amikor azt írja egy Eneloopra, hogy "FULL", akkor azonnal ki kell venni, mert utána a csepptöltést már nem szeretik az alacsony önkisülésű cellák!"
Erről a kérdéskörről már többször értekeztünk ebben a topikban is, és arra jutottunk, hogy kizárt, hogy ez a nagyon alacsony (2Ah-s cella esetén C/200..C/70 nagyságrendű, a beállított fő töltőáramtól függő) csepptöltőáram károsítsa a cellákat. Egyedül egy magyar forgalmazó oldalán látni ilyen irányú aggódást, de ez eléggé alaptalan, mivel a hagyományos (nem alacsony önkisülésű) akkuknál éppen úgy többszöröse az önkisüléssel vesztett töltésmennyiség pótlására szánt csepptöltés a szükségesnél, mint az LSD-k esetén. A fölös 10mW-os nagyságrendű teljesítményt pedig minden NiMH-típus képes elfűteni.
.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.
!
.
.
