Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • dudika10

    veterán

    válasz WolfheartGR #7301 üzenetére

    Felhasználó szempontból teljesen lényegtelen a felhasznált mágnes összetétele pont úgy, mint a membrán átmérője. Az átmérő optimális mérete (és anyaga, kialakítása ... ) pedig sokkal messzemenőbb téma, inkább könyvet lehetne írni róla, nem hozzászólást.

    (#7303) zoltankakuk: hát hogy írjam, hogy megértsd?
    Két teljesen különböző hangszóró esetén két teljesen különböző fejhallgatónál nem jelent sem előnyt, sem hátrányt a nagyobb vagy kisebb driver. Nincs semmi értelme a drivereket méretük alapján összehasonlítani, és előnyként szerepeltetni az egyik fejhallgató mellett azt, hogy nagyobb a driver benne.
    Ugyan ez a mese végigmondható a mágnesre is.

    Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz WolfheartGR #7301 üzenetére

    A korábbi témánk kapcsán írtam privátot is.
    Mivel az ebben a topikban történt első megszólalásom a te felkérésedre történt, most még egyszer megszólalnék a te kérdéseid kapcsán, egyébként pedig szándékom szerint visszatérnék a "read only" üzemmódba. (Hosszú évek óta olvasom ezt a topikot anélkül, hogy egyszer is beleszóltam volna.)

    A kérdéseid kapcsán folyó elvtelen veszekedés miatt szólalok meg, hogy (az esetleges további érdeklődőkkel együtt) választ is kaphass, ne csak szekértáborosdit.

    A neodímium mágnes tényleg elég jó dolog, sok előnye van, nincsenek nagyon hátrányai. Viszonylag erős, viszonylag tartós, megkönnyíti, hogy széphangú drivereket lehessen belőle építeni, és manapság nem kifejezetten drága (régen drága volt, és lehet hogy előbb-utóbb megint drága lesz). Az erős mágnes jó dolog, az erős mágnes nem jelenti eleve azt, hogy alacsony érzékenységű lesz tőle a driver, sőt. Tehát nem az a lényeg, hogy az erős mágnes révén több energia kell a membrán (a tekercs) megmozgatásához (bár ez éppenséggel igaz), hanem az a fontos számunkra, hogy az erős mágnes pontosabb és erőteljesebb kontrollt tesz lehetővé a membrán (a tekercs) mozgatásához, tehát pontosabban és erőteljesebben szóló driverek építhetőek erős mágnessel. Nem (nem csak) "divat" a neodímium mágnes, hanem sok alapja van a népszerűségének, persze nem varázsszer, csak egy viszonylag előnyös részegység a nagy egészben.

    A driver membránmérete olyan téma, ami nem válaszolható meg egyértelműen, de ez általában minden hifivel kapcsolatos dologra igaz, hiszen a hifiben mindig több, számunkra fontos paraméter dolgozik egymás ellen, tehát mindig kompromisszumokat kell találnunk, nincsenek egyértelmű megoldások. Ilyen szempontból a topikban éppen elvtelenül veszekedő mindkét fórumtársnak vannak féligazságai, de mivel veszekednek, nem pedig beszélgetnek-vitatkoznak, ezért mindketten a saját féligazságukat teszik kizárólagossá, mintha csak politikai párt lennének (egyik veszekedő alattt sem Tsebacsit értem, ő jellemző szokásához híven értelmesen igyekszik beszélni).
    Na szóval. A nagyobb membránméret természetesen elősegíti, de önmagában nem elég ahhoz, hogy a drivernek több mélye, testesebb hangja legyen. A komoly, valódi mélyhangok fontosak ahhoz, hogy a hangsugárzó (hangdoboz, fejhallgató...) által létrehozott hang minél élethűbb legyen, tehát az jó dolog, ha egy driver minél mélyebbre tud lemenni a hangok frekvenciasávjában. A mélyekhez pedig kell a minél nagyobb membránméret és/vagy a membrán minél nagyobb lökethossza. Tehát - kissé leegyszerűsítve - a minél mélyebb hangok létrehozatalát vagy a minél nagyobb membránmérettel vagy a membrán minél nagyobb lökethosszával érjük el, illetve általában természetesen a két módszer közti kompromisszummal (és a doboz akusztikai machinációival). Az emberi fül által hallható frekvenciasáv ugyebár elég széles, és még a "hivatalosan" hallható frekvenciasávon kívüli ultrahangok (és infrahangok) is beleszámítanak abba, hogy a hallható frekvenciasávban megszólaló zene milyen hangminőségű, tehát, bár nem halljuk az ultrahangokat (és infrahangokat), a hallható zene hangminőségére előnyös hatással van, ha sikerül a hallható frekvenciasávon kívüli frekvenciákat is lesugároznunk. Az a baj a hangszórk membránjaival, hogy nem képesek korrektül megjeleníteni az átvinni kívánt hangfrekvencia-sáv egészét. A dinamikus hangszórókra épülő hangdobozok esetében ezért láthatod, hogy szinte mindegyiknek legalább két hangszórója van, merthogy ezek a különböző membránméretű magas- és mélyhangszórók megosztják egymás között a frekvenciasáv átvitelének terheit. A "tipikus" fejhallgatók ugyebár alapvetően különböznek a tipikus hangdobozoktól, mert a "tipikus" fejhallgatóknak csak egy driverük van, ennek a drivernek kellene minél nagyobb hangfrekvencia-sávot átvinnie (hogy az ultra- és infrahangokról ne is beszéljünk). (A több drivert tartalmazó fejhallgatók egyelőre nagyon nem sikeresek a hangminőséget, illetve a hangminőség ár-érték arányát tekintve, teáht ezekről most nem beszélünk, maradunk az egydriveres fejhallgatóknál.)
    A nagyobb méretű (50[-40]mm-es) membrán könnyebben átviszi a mélyhangokat, nagyobb esélye van (ha jó minőségű), hogy testesebb hangjával valóságközelibb hangszerhangokat tudjon nyújtani, de a magashangok terén már nem fog valami jól működni, a felsőbb régiókban igencsak lekonyul a frekvenciaátviteli görbéje, valamint kontrollálhatatlanul hepehupás és torzított is lesz az átvitele a felső régiókban, és egyébként is, minél nagyobb méretű a membrán, annál jobban berezeg, annál könnyebben alakulnak ki rajta a membránon végigfutó rezgések hullámai, újabb járulékos torzításokat okozva. A kisebb méretű (20-30[-40]mm-es) fejhallgatómembrán könnyebben, pontosabban, kontrolláltabban megjeleníti a magasabb hangfrekvenciákat, egyúttal kevésbé fog berezegni, hullámozni a membránfelület, ezáltal könnyebben lesz elérhető vele a kisebb torzítású hang, ellenben a méretéből adódóan kevésbé lesz alkalmas a mélyhangok átvitelére, ezért vagy mélyhiányos lesz vele a fejhallgatónk, ami testetlen, életszerűtlen hangszerhangokat eredményez, vagy a membrán mérethiányosságát a nagyobb lökethosszal kell ellensúlyozni a mélyhangok érdekében, azonban a nagy lökethossz is létrehoz torzításokat a közép- és magassávban, elsősorban a Doppler-effektus révén, tehát a nagy lökethossz se csodafegyver, vagy pedig harmadik módszerként a méret- és lökethosszhiányt a fejhallgató dobozkialakításának bizonyos akusztikai-pszichoakusztikai manipulálásával pótoljuk (tipikusan ilyesmi a hangdobozok reflexnyílása), de ezek a (pszicho)akusztikai megoldások is rengeteg torzítást visznek a rendszerbe, tehát ez se megoldás, sőt, leginkább ez lenne kerülendő a fejhallgatók esetében.
    Tehát a membránméret-problémának sincs egyértelmű megoldása, csak különféle kompromisszumai vannak, hozzávéve, hogy még a fenti kifejtés is csak jelentős leegyszerűsítése a bonyolult problémának. Mindazonáltal egyáltalán nem véletlen, hogy a drágább, magasabb hangminőségű fejhallgatók szinte kivétel nélkül legalább 40mm-es, de lehetőleg inkább 50mm-es membránú driverrel vannak szerelve, mert inkább a nagy membránméret minél jobb minőségűvé tételével próbálják megtalálni a kompromisszumot a zűrzavaros és sokszor egymás ellen ható paraméterek "szküllái és karübdiszei" között. Fontos a méret. Nagyon fontos. (Bármit is mond a nőd.)

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák