A közelmúltban a globális internetszolgáltatásokkal mindig is ellenséges viszonyban lévő török államhatalom mintapéldáját adta annak, hogy mennyire rettegnek egyes politikusok az új kommunikációs formától, illetve hogy egy erős vezetés képes bármit megtenni, hogy egy rá terhelő információkat nyilvánosságra hozó médiumot korlátozzon.
Hirdetés
A közösségi médiaszolgáltatások elleni fellépés hátterében az áll, hogy Törökországban nagy visszhangot kiváltó korrupciós botrány alakult ki, melynek főszereplője a miniszterelnök, Recep Erdoğan. A kormány először blokkolta az országban a Twittert. E döntést igen nagy felháborodás fogadta, a bíróságok és a török elnök egyaránt bírálták a korlátozást. A blokkolásnak ugyanakkor nem lett számottevő hatása, mivel a felhasználók megtalálták a módját, hogy véleményük kifejtésére továbbra is használják a mikroblogot.
A következő állami lépés a YouTube blokkolásának kísérlete volt. A döntést magyarázva Fikri Isik technológiai miniszter elmondta, hogy a távközlési felügyelet „elővigyázatosságból” korlátozza a hozzáférést, mivel egy kormányzati megbeszélés hangfelvétele kiszivárgott, és azt közzétették a videomegosztón. De ez a tiltás sem járt sikerrel, a YouTube-ot is tovább használták.
A hétvégén, közvetlenül az önkormányzati választások előtt derült ki, hogy a hatóságok újabb módon avatkoztak be: a Google biztonsági blogjában jelent meg egy bejegyzés, mely szerint azt tapasztalták, hogy a legtöbb török szolgáltató az amerikai cég nyilvános DNS-szolgáltatásával trükközött. A felhasználók többsége a korábbi tiltásokat a Google DNS-szolgáltatásával kerülte meg, így a szolgáltatók – feltehetően állami utasításra – hamis Google DNS-szervereket hoztak létre, vagyis a felhasználó azt hitte, hogy a Google szolgáltatását használják, de valójában a török szolgáltató szerverein keresztül zajlott a forgalom. Ez a megoldás segítheti a szolgáltatókat, hogy kövessék a felhasználók online tevékenységét.
